Átadták a gyomaendrődi bivalytej-feldolgozó üzemet

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta: az üzem jelentős hatással lehet a térség agráriumára, reményei szerint mind többen fognak majd állattartással és kézműves tejipari termékek előállításával foglalkozni a jövőben.

A meglévő, de évek óta nem termelő üzemet mintegy 50 millió forintból újították fel, 35 milliót az FM, 4,5 milliót az önkormányzat adott hozzá, de a Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola – melynek duális képzőhelye, tanműhelye lesz az üzem – és az olasz partnerek is hozzájárultak a beruházáshoz. Az üzem a mezőtúri bivalytelep tejét dolgozza fel a jövő héttől, naponta 1000-1200 liternyit. Elsősorban bivalymozzarellát és ricottát, kisebb mennyiségben bivalytejből készült joghurtféléket gyártanak majd, melyet a magyar piacon terveznek értékesíteni.

Forrás: MTI

A távol-keleti piacok felé nyitna a Gyulahús Kft.

Gyulahús Kft. a japán mellett a kínai, koreai és hongkongi piac felé is nyitna, amelyhez jó alapot ad, hogy növekvő érdeklődést tapasztaltak a termékeik iránt a tokiói Foodex élelmiszeripari és ital-szakkiállításon – mondta az önkormányzati tulajdonú vállalat ügyvezető igazgatója csütörtökön Gyulán, sajtótájékoztatón.

A kiállítást március 7. és 10. között tartották a japán fővárosban, ahol a Gyulahús már másodszor mutatkozott be az Agrármarketing Centrum támogatásával. Daka Zsolt kifejtette: a japánok főként a paprika nélküli, marhából készült, édesebb ízvilágú csemegeszalámit kedvelték, amely a magyar piacon is csak nemrég jelent meg. A kínai és dél-koreai érdeklődők viszont a paprikás, csípős kolbászokat is szívesen fogyasztották, sőt elmondásuk szerint lehetnének akár még csípősebbek is.

Konkrét kereskedelmi megállapodást egyelőre nem sikerült kötni, a japán üzletemberekkel akár 3-4 évbe is telhet, mire sikerül kiépíteni a számukra elengedhetetlenül fontos bizalmat – jelezte a vezérigazgató. Daka Zsolt elmondta, hogy a tavalyi Foodex-részvétel után megkezdték a japán piac számára egy virsliféle kifejlesztését, ennek további alakításáról is egyeztettek egy komoly japán érdeklődővel. A terméket kifejezetten a japán piacra vezetnék be – válaszolta az MTI kérdésére az ügyvezető.

Daka Zsolt ismertette: a távol-keleti régióban jelenleg Hongkongba szállítanak éves szinten körülbelül 10 tonna gyulai kolbászt, reményeik szerint ezt a mennyiséget is tudják növelni a közeljövőben. Vietnámba már sikerült állategészségügyi engedélyt szerezni, Szingapúr esetében ez folyamatban van – tette hozzá. A kínai piaccal kapcsolatban akadályként említette, hogy a jelenlegi megállapodások szerint oda Magyarország sertéshúskészítményt nem, csak sertéshúst exportálhat; ennek a módosításán dolgoznak jelenleg kormányzati szakemberek. Kónya István (Fidesz) alpolgármester arról beszélt, hogy a cég stabilitásához volument kell növelni, amihez új piacokat kell találni. “Kellő reményt” ad számukra, hogy Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos jelezte, jövőre is részt vehetnek a japán kiállításon.

Az MTI kérdésére válaszolva Daka Zsolt elmondta: egyelőre nem érzik, hogy a madárinfluenza miatt elrendelt baromfiimport-korlátozások hatására megnőtt volna az érdeklődés a sertéshúskészítmények iránt a távol-keleti országokban. A 250 dolgozót foglalkoztató Gyulahús Kft. árbevétele tavaly elérte az 5 milliárd 300 millió forintot a 2015. évi 5 milliárd 44 millió forint után. Az árbevétel-növekedés mögött volumennövekedés áll, közel 480 tonnával több terméket gyártottak tavaly, mint egy évvel korábban.  A 2015-ben még félmilliárd forintos nyereség viszont várhatóan némileg visszaesik, tavaly ugyanis többet fordítottak marketingre, és az év második felében az alapanyagok drágulása is éreztette hatását – fejtette ki az ügyvezető igazgató. A vállalat  idén is 4-5 százalékos árbevétel-bővülést szeretne elérni, emellett kétszáz millió forintos technológiai fejlesztést terveznek.

A Gyulahús Kft. megkapta a Gyula Városáért kitüntetést, amelyet a cég vezetői szerdán, március 15. alkalmából vehettek át.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Nyolcszáz millió forintos beruházást hajtott végre az Orosházaglas Kft.

Csaknem nyolcszáz millió forintból bővítette építőipari gyártókapacitását az Orosházaglas Kft. Az összeget felerészben európai uniós forrás fedezte – közölte a társaság szerdán az MTI-vel. A fennmaradó részt fele-fele arányban saját forrásból, valamint banki hitelből finanszírozták – válaszolta az MTI kérdésére Csüllög Zsolt létesítménymérnök.

A beruházás eredményeként a vállalat a korábbinál korszerűbb eljárással, nagyobb méretű, több rétegből összeillesztett, edzett üvegeket tud előállítani. Csüllög Zsolt elmondta: a fejlesztésre azért volt szükség, mert megrendelőik részéről folyamatos igény mutatkozott egyre nagyobb méretű laminált és speciális nagy igénybevételre tervezett edzett üvegek gyártására. A beruházással a társaság komplett gyártókapacitása 42 ezer négyzetméterrel, 305 ezer négyzetméterre nőtt. Ebből a lamináltüveg gyártókapacitás 350 százalékkal, az edzettüveg gyártókapacitás 24 százalékkal nőtt.

A fejlesztés révén a társaság ügyfélkörének bővülését várja, ami már jelentkezik is a rendelésállományban – mondta a létesítménymérnök. Az export aránya 71 százalékra emelkedett. A kétszáz embert foglalkoztató vállalat 15 új dolgozót vett fel az építőipar élénkülése következtében.  A síküveg feldolgozással, edzett és szigetelő üveg gyártással foglalkozó vállalat árbevétele a 2015-ös 3,46 milliárd forintról tavaly 2,8 milliárdra csökkent, nyeresége 22,5 millió forintról 40 millióra nőtt. Az export aránya 71 százalékos, termékeiket főként Németországba, Ausztriába és Szlovákiába szállítják. A társaság az elmúlt három évben összesen mintegy 1,5 milliárd forintot fordított technológiai fejlesztésre.

Forrás: MTI

Korszerűsítik a Békés Megyei Kórház mosodáját

Csaknem 624 millió forintból valósul meg a Békés Megyei Központi Kórház vezetésével az a mosodai fejlesztés, amely öt egészségügyi intézmény hét tagkórházát érinti – tájékoztatta az intézmény vezetője az MTI-t.

Becsei László, a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató-főorvosa elmondta: a kormányzat tavaly év végén 45 milliárd forintot biztosított a kórházak adósságkonszolidációjára, 15 milliárd forintra pedig pályázni lehetett. Az intézmény 18 pályázatot nyújtott be, amelyből kettő nyert. Egyrészt nyertek 623 millió 738 ezer forint támogatást, amelyből a Békés Megyei Központi Kórház gyulai telephelyén új mosoda épül.

A pályázati konzorciumban részt vesz a Békés Megyei Központi Kórház mellett az Orosháza Városi Kórház, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi és makói tagintézménye, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház és a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza – mondta Becsei László. A fejlesztés során új mosodai gépeket szereznek be, a régieket pedig felújítják; emellett szállítójárműveket is vásárolnak. Bevezetnek egy textíliaazonosító és nyilvántartó rendszert is, amivel nyomon követhető a textília útja, élettartama, mennyisége, így a napi munkához szükséges darabszám és pótlási szükséglet könnyebben tervezhető.

Az elavult, elhasználódott textíliák helyett, új, jobb minőségű ágyneműk, betegingek használata válik biztosítottá, ami hozzájárulhat a betegek komfortérzetének növeléséhez – mondta a főigazgató. A beruházás évi 72 millió forintos megtakarítást jelent a kórházak számára. Becsei László elmondta, a 15 milliárdos keretből további 116 millió forintot nyertek el a gyermekgyógyászati osztály energetikai felújítására. A fejlesztésnek köszönhetően közel 12 százalékkal csökken az épület villamosenergia-felhasználása.

Az új mosodát június végéig kell felépíteni, a jelenleg külön telephelyen működő gyermekkórház november végéig költözhet be a központi telepre – mondta a főigazgató. Becsei László közölte: az év végi adósságkonszolidációból a Békés Megyei Központi Kórház, mely az ország negyedik legnagyobb intézménye lett a békéscsabai és a gyulai kórház összevonásával, több mint 2,4 milliárd forinttal részesült.

Forrás: MTI

 

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban, a vendégéjszakák száma, a várfürdő és a vár látogatottsága is meghaladta a korábbi adatokat.

Tavaly 472 754 vendégéjszakát regisztráltak a gyulai szálláshelyeken, ez tíz százalékos emelkedés 2015-höz képest. Ezzel már hatodik éve növekszik a békési fürdővárosban a vendégéjszakák száma – jegyezte meg a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. Komoróczki Alíz az MTI megkeresésére elmondta: a város idegenforgalmi adóból (ifa) származó bevétele 37 százalékkal nőtt 2015-höz képest, igaz, tavaly 380-ról 450 forintra nőtt az ifa mértéke. Az ügyvezető ismertetése szerint 2016 első tizenegy hónapjában a vendégek 86 százaléka belföldről, 14 százaléka külföldről, főként Romániából érkezett a városba. Az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka volt. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a várfürdőben 2016-ban 603 132 vendég fordult meg, a 2015-ös adat 591 221 fő volt.

Kun Miklós, a várfürdő ügyvezető igazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy az intézmény 2016-os nettó árbevétele várhatóan meghaladja az 1,2 milliárd forintot (a végleges árbevétel adatai márciusban várhatóak). A növekmény közel 3,6 százalékos az előző év árbevételéhez képest.  Az adózás utáni eredmény szintén nőtt, elérte a 100 millió forintot a 2015-ös 61 millió forintos nyereség után. “Ez biztos alapot teremt ahhoz, hogy a Várfürdő önerőből tegyen eleget az Aquapalota beruházáshoz kapcsolódó hiteltörlesztésnek” – húzta alá.     A december 1-jétől öt évre kinevezett új ügyvezető   elmondta: a továbbiakban a szolgáltatási színvonal emelésére és a látogatói élmény fejlesztésére helyezik a hangsúlyt; új, kreatív marketing kampányokat indítanak, amelyek tovább növelik a fürdő és a város látogatottságát. A legnagyobb kihívás az idén a versenyuszoda projekt elindítása lesz, folytatódik továbbá a Pető Prémium Pont kialakítása a fürdő területén. Nagyobb hangsúlyt kap a gyógyászat és a sportúszás népszerűsítése a gyulaiak körében – tette hozzá.     Görgényi Ernő tájékoztatása szerint a tavaly március közepén megnyitott Almásy-kastélyt az év végéig 76 241-en, a várat 76 469-en keresték fel. Utóbbi az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékos növekedés – húzta alá.

Forrás: MTI

 

Félmilliárdos iskolakorszerűsítés Békéscsabán

Négy oktatási intézmény energetikai korszerűsítését végzik el több mint 677 millió forint értékben Békéscsabán. A forrást az európai uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) nyerte el a békési megyeszékhely.

A Petőfi Utcai Általános Iskola energetikai korszerűsítésére 160 millió forintot, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskoláéra 132 milliót, a Petőfi Utcai Általános Iskoláéra 178,7 milliót, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium leány és fiúkollégiumának korszerűsítésére pedig 206,5 millió forintot nyertek el. Valamennyi projekt támogatási intenzitása százszázalékos. A beruházások során kicserélik a nyílászárókat, szigetelik a pince- és padlásfödémeket, a külső falakat, korszerűsítik a fűtésrendszert. A Petőfi Utcai Általános Iskolában napelemeket is beszerelnek. A felújítás része az épületek részbeni akadálymentesítése is.

A beruházásokat legkésőbb 2019 március végéig kell befejezni – írta keddi közleményében a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Nemzetközivé válik a Gyulai Pálinkafesztivál párlatversenye

Nemzetközivé bővítik a Bérfőzetők és Magánfőzők Nemzetközi Párlatversenyét a 18. Gyulai Pálinkafesztiválon – tájékoztatták a szervezők szerdán az MTI-t.

Mint írják, számos megkeresést kaptak, ezért döntöttek úgy, hogy nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is fogadnak mintákat. A versenyt magánfőzők és bérfőzetők körében írják ki, nevezni gyümölcspárlatnak minősülő készítményekkel lehet, a gyümölcspárlatok eredetét törvényesen igazolni kell. Nevezni március 26-ig lehet.

A beérkező mintákat szakértő zsűri bírálja el, külön pontozzák majd az illat tisztaságát és karakterét, az íz tisztaságát és karakterét, valamint a harmóniát. Díjazzák majd a legjobb versenymintát, a legjobb magán- és bérfőzetett párlatot, a legeredményesebb magán- és bérfőzetőt, illetve bérfőzdét. A fődíjak mellett champion, azaz kategóriagyőztest is hirdetnek, illetve arany, ezüst és bronz minősítéseket is kiosztanak. A bírálók minden mintáról szöveges értékelést készítenek, amellyel a szervezők célja a pálinkák minőségének a javítása. Az ünnepélyes eredményhirdetést a 18. Gyulai Pálinkafesztiválon tartják 2017. április 29-én.

A Gyulai Pálinkafesztivált idén szervezték újjá, a rendezvény új főszervezői határoztak úgy, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően kereskedelmi főzdék nem indulhatnak a párlatversenyen.

Forrás: MTI

 

Háy István repceméze nyerte Az év méze 2016 díjat

A 9. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb mézét.

A hímesházi Háy István repceméze Az év méze 2016 díja mellett a legjobb repceméz-kategória első helyezettje is lett a szombati eredményhirdetésen – tájékoztatta az MTI-t Árgyelán János versenyigazgató. A legjobb akácmézet a százhalombattai Biksi Méhészet és békéscsabai Hrabovszki Norbert küldte be a versenyre.

A legjobb vegyes virágméz kategória győztese a szentmártonkátai Szántai Ferenc lett, aki két éve az Év méze díjat is elnyerte. A csővári Dian Richard hársméz, a dabasi Erős Mihály Gábor napraforgóméz kategóriában győzött. Fajtamézek kategóriájában a harkányi Horváth Károly édesharmat- és a tótkomlósi Malya Péter édeskömény méze is első helyezést érdemelt ki. Különlegesméz-kategóriában – ide egyebek mellett a diós, mentás, bodzás és egyéb ízesített mézek kerültek – Lengyel Márió diós akácmézét jutalmazták első díjjal.

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: idén 92 méhészetből összesen 254 mintát küldtek be a versenyre. Rekordnak számít, hogy 36 különböző fajtájú mézből érkeztek minták. A bírálat során több tényezőt vettek figyelembe: a színt, az illatot, az íztisztaságot, a víztartalmat, a termelési tisztaságot és a csomagolást. Közölte: első körben Gyulán zsűrizték a mézeket, ahol 60 mintát választottak ki, amelyet laboratóriumi vizsgálatnak is alávetettek. Ezen egyebek mellett a fruktóz-glükóz arányt és a pollentartalmat is elemezték. A második körös zsűrizés Budapesten történt. A győztesek jogosultak arra, hogy 2016-ban a mézüket egy matricával lássák el, amely igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.

Forrás: MTI