Növelte árbevételét tavaly a Gyulahús Kft.

Növelte árbevételét és termékértékesítési volumenét az előzetes adatok szerint tavaly a Gyulahús Kft. – tájékoztatta az önkormányzati tulajdonú vállalat ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-t.

Daka Zsolt kifejtette: terveik szerint hat százalékkal, 5,6 milliárd forintra szerették volna növelni árbevételüket a 2016. évi 5,3 milliárd forinthoz képest, amit sikerült túlszárnyalni, a 2017-es nettó árbevétel meghaladja az 5,7 milliárd forintot. Ez nyolc százalékos növekedést jelent. Az idei évre a cég további négyszázalékos bővülést céloz meg. Hozzátette: kilenc százalékkal nőtt az előző évihez képest a termékértékesítés volumene is, főként a belföldi piacon. A Gyulahús Kft. árbevételéből mintegy 4,8 milliárd forint a belföldi piacokról származik.

Az exportértékesítés elérte a 900 millió forintot, ami kétszázalékos emelkedést jelent. Exportálni főként Csehországba és Szlovákiába, valamint Nagy-Britanniába szoktak, utóbbi esetben az angol font tartós “gyengélkedése” fényében különösen értékes ez az eredmény – mondta Daka Zsolt. Megjegyezte, hogy egyre biztatóbban alakul a németországi, valamint a svédországi kiszállítás is. A külpiacokon főként a kolbászok és a szalámik keresettek, a hazai piacokon a kolbász és a gyulai májas a két kiemelkedő termék – tette hozzá. Tavaly 5200 tonna terméket gyártottak, ami – a bérgyártás nélkül – 370 tonnával több az előző évinél.

Az ügyvezető igazgató elmondta, az adózás előtti eredményük várhatóan 200 millió forint körül alakul, ami elmarad az egy évvel korábbi, csaknem 486 milliós eredménytől. Ennek oka Daka Zsolt szerint a sertéshúsár emelkedése és magas árszinten történő stagnálása. Mint mondta, összköltségeik felét az alapanyag beszerzése teszi ki. 2017-ben a cég több beruházást is végrehajtott, a szárazáruüzembe beszereztek egy töltőgépet, emellett egy csomagológépet is vásároltak. Idén is 200 millió forint körüli értékben terveznek gép- és eszközbeszerzést, technológiai korszerűsítést végrehajtani. Idén a gyulai húsipar fennállásának 150. évfordulóját ünneplik, és az év  során elsősorban a brandépítésre, a húzótermékek további erősítésére koncentrálnak majd – emelte ki a szakember. A Gyulahús Kft. dolgozóinak száma stabilan 310 fő körül alakul.

Forrás: MTI

 

Online SZJÁ-zhatunk

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

 Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát.  Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.

Azok, akik továbbra is a “régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A “hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg. Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

Forrás: MTI

Átadták a gyomaendrődi bivalytej-feldolgozó üzemet

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta: az üzem jelentős hatással lehet a térség agráriumára, reményei szerint mind többen fognak majd állattartással és kézműves tejipari termékek előállításával foglalkozni a jövőben.

A meglévő, de évek óta nem termelő üzemet mintegy 50 millió forintból újították fel, 35 milliót az FM, 4,5 milliót az önkormányzat adott hozzá, de a Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola – melynek duális képzőhelye, tanműhelye lesz az üzem – és az olasz partnerek is hozzájárultak a beruházáshoz. Az üzem a mezőtúri bivalytelep tejét dolgozza fel a jövő héttől, naponta 1000-1200 liternyit. Elsősorban bivalymozzarellát és ricottát, kisebb mennyiségben bivalytejből készült joghurtféléket gyártanak majd, melyet a magyar piacon terveznek értékesíteni.

Forrás: MTI

A távol-keleti piacok felé nyitna a Gyulahús Kft.

Gyulahús Kft. a japán mellett a kínai, koreai és hongkongi piac felé is nyitna, amelyhez jó alapot ad, hogy növekvő érdeklődést tapasztaltak a termékeik iránt a tokiói Foodex élelmiszeripari és ital-szakkiállításon – mondta az önkormányzati tulajdonú vállalat ügyvezető igazgatója csütörtökön Gyulán, sajtótájékoztatón.

A kiállítást március 7. és 10. között tartották a japán fővárosban, ahol a Gyulahús már másodszor mutatkozott be az Agrármarketing Centrum támogatásával. Daka Zsolt kifejtette: a japánok főként a paprika nélküli, marhából készült, édesebb ízvilágú csemegeszalámit kedvelték, amely a magyar piacon is csak nemrég jelent meg. A kínai és dél-koreai érdeklődők viszont a paprikás, csípős kolbászokat is szívesen fogyasztották, sőt elmondásuk szerint lehetnének akár még csípősebbek is.

Konkrét kereskedelmi megállapodást egyelőre nem sikerült kötni, a japán üzletemberekkel akár 3-4 évbe is telhet, mire sikerül kiépíteni a számukra elengedhetetlenül fontos bizalmat – jelezte a vezérigazgató. Daka Zsolt elmondta, hogy a tavalyi Foodex-részvétel után megkezdték a japán piac számára egy virsliféle kifejlesztését, ennek további alakításáról is egyeztettek egy komoly japán érdeklődővel. A terméket kifejezetten a japán piacra vezetnék be – válaszolta az MTI kérdésére az ügyvezető.

Daka Zsolt ismertette: a távol-keleti régióban jelenleg Hongkongba szállítanak éves szinten körülbelül 10 tonna gyulai kolbászt, reményeik szerint ezt a mennyiséget is tudják növelni a közeljövőben. Vietnámba már sikerült állategészségügyi engedélyt szerezni, Szingapúr esetében ez folyamatban van – tette hozzá. A kínai piaccal kapcsolatban akadályként említette, hogy a jelenlegi megállapodások szerint oda Magyarország sertéshúskészítményt nem, csak sertéshúst exportálhat; ennek a módosításán dolgoznak jelenleg kormányzati szakemberek. Kónya István (Fidesz) alpolgármester arról beszélt, hogy a cég stabilitásához volument kell növelni, amihez új piacokat kell találni. “Kellő reményt” ad számukra, hogy Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos jelezte, jövőre is részt vehetnek a japán kiállításon.

Az MTI kérdésére válaszolva Daka Zsolt elmondta: egyelőre nem érzik, hogy a madárinfluenza miatt elrendelt baromfiimport-korlátozások hatására megnőtt volna az érdeklődés a sertéshúskészítmények iránt a távol-keleti országokban. A 250 dolgozót foglalkoztató Gyulahús Kft. árbevétele tavaly elérte az 5 milliárd 300 millió forintot a 2015. évi 5 milliárd 44 millió forint után. Az árbevétel-növekedés mögött volumennövekedés áll, közel 480 tonnával több terméket gyártottak tavaly, mint egy évvel korábban.  A 2015-ben még félmilliárd forintos nyereség viszont várhatóan némileg visszaesik, tavaly ugyanis többet fordítottak marketingre, és az év második felében az alapanyagok drágulása is éreztette hatását – fejtette ki az ügyvezető igazgató. A vállalat  idén is 4-5 százalékos árbevétel-bővülést szeretne elérni, emellett kétszáz millió forintos technológiai fejlesztést terveznek.

A Gyulahús Kft. megkapta a Gyula Városáért kitüntetést, amelyet a cég vezetői szerdán, március 15. alkalmából vehettek át.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Nyolcszáz millió forintos beruházást hajtott végre az Orosházaglas Kft.

Csaknem nyolcszáz millió forintból bővítette építőipari gyártókapacitását az Orosházaglas Kft. Az összeget felerészben európai uniós forrás fedezte – közölte a társaság szerdán az MTI-vel. A fennmaradó részt fele-fele arányban saját forrásból, valamint banki hitelből finanszírozták – válaszolta az MTI kérdésére Csüllög Zsolt létesítménymérnök.

A beruházás eredményeként a vállalat a korábbinál korszerűbb eljárással, nagyobb méretű, több rétegből összeillesztett, edzett üvegeket tud előállítani. Csüllög Zsolt elmondta: a fejlesztésre azért volt szükség, mert megrendelőik részéről folyamatos igény mutatkozott egyre nagyobb méretű laminált és speciális nagy igénybevételre tervezett edzett üvegek gyártására. A beruházással a társaság komplett gyártókapacitása 42 ezer négyzetméterrel, 305 ezer négyzetméterre nőtt. Ebből a lamináltüveg gyártókapacitás 350 százalékkal, az edzettüveg gyártókapacitás 24 százalékkal nőtt.

A fejlesztés révén a társaság ügyfélkörének bővülését várja, ami már jelentkezik is a rendelésállományban – mondta a létesítménymérnök. Az export aránya 71 százalékra emelkedett. A kétszáz embert foglalkoztató vállalat 15 új dolgozót vett fel az építőipar élénkülése következtében.  A síküveg feldolgozással, edzett és szigetelő üveg gyártással foglalkozó vállalat árbevétele a 2015-ös 3,46 milliárd forintról tavaly 2,8 milliárdra csökkent, nyeresége 22,5 millió forintról 40 millióra nőtt. Az export aránya 71 százalékos, termékeiket főként Németországba, Ausztriába és Szlovákiába szállítják. A társaság az elmúlt három évben összesen mintegy 1,5 milliárd forintot fordított technológiai fejlesztésre.

Forrás: MTI

Korszerűsítik a Békés Megyei Kórház mosodáját

Csaknem 624 millió forintból valósul meg a Békés Megyei Központi Kórház vezetésével az a mosodai fejlesztés, amely öt egészségügyi intézmény hét tagkórházát érinti – tájékoztatta az intézmény vezetője az MTI-t.

Becsei László, a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató-főorvosa elmondta: a kormányzat tavaly év végén 45 milliárd forintot biztosított a kórházak adósságkonszolidációjára, 15 milliárd forintra pedig pályázni lehetett. Az intézmény 18 pályázatot nyújtott be, amelyből kettő nyert. Egyrészt nyertek 623 millió 738 ezer forint támogatást, amelyből a Békés Megyei Központi Kórház gyulai telephelyén új mosoda épül.

A pályázati konzorciumban részt vesz a Békés Megyei Központi Kórház mellett az Orosháza Városi Kórház, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi és makói tagintézménye, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház és a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza – mondta Becsei László. A fejlesztés során új mosodai gépeket szereznek be, a régieket pedig felújítják; emellett szállítójárműveket is vásárolnak. Bevezetnek egy textíliaazonosító és nyilvántartó rendszert is, amivel nyomon követhető a textília útja, élettartama, mennyisége, így a napi munkához szükséges darabszám és pótlási szükséglet könnyebben tervezhető.

Az elavult, elhasználódott textíliák helyett, új, jobb minőségű ágyneműk, betegingek használata válik biztosítottá, ami hozzájárulhat a betegek komfortérzetének növeléséhez – mondta a főigazgató. A beruházás évi 72 millió forintos megtakarítást jelent a kórházak számára. Becsei László elmondta, a 15 milliárdos keretből további 116 millió forintot nyertek el a gyermekgyógyászati osztály energetikai felújítására. A fejlesztésnek köszönhetően közel 12 százalékkal csökken az épület villamosenergia-felhasználása.

Az új mosodát június végéig kell felépíteni, a jelenleg külön telephelyen működő gyermekkórház november végéig költözhet be a központi telepre – mondta a főigazgató. Becsei László közölte: az év végi adósságkonszolidációból a Békés Megyei Központi Kórház, mely az ország negyedik legnagyobb intézménye lett a békéscsabai és a gyulai kórház összevonásával, több mint 2,4 milliárd forinttal részesült.

Forrás: MTI

 

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban, a vendégéjszakák száma, a várfürdő és a vár látogatottsága is meghaladta a korábbi adatokat.

Tavaly 472 754 vendégéjszakát regisztráltak a gyulai szálláshelyeken, ez tíz százalékos emelkedés 2015-höz képest. Ezzel már hatodik éve növekszik a békési fürdővárosban a vendégéjszakák száma – jegyezte meg a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. Komoróczki Alíz az MTI megkeresésére elmondta: a város idegenforgalmi adóból (ifa) származó bevétele 37 százalékkal nőtt 2015-höz képest, igaz, tavaly 380-ról 450 forintra nőtt az ifa mértéke. Az ügyvezető ismertetése szerint 2016 első tizenegy hónapjában a vendégek 86 százaléka belföldről, 14 százaléka külföldről, főként Romániából érkezett a városba. Az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka volt. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a várfürdőben 2016-ban 603 132 vendég fordult meg, a 2015-ös adat 591 221 fő volt.

Kun Miklós, a várfürdő ügyvezető igazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy az intézmény 2016-os nettó árbevétele várhatóan meghaladja az 1,2 milliárd forintot (a végleges árbevétel adatai márciusban várhatóak). A növekmény közel 3,6 százalékos az előző év árbevételéhez képest.  Az adózás utáni eredmény szintén nőtt, elérte a 100 millió forintot a 2015-ös 61 millió forintos nyereség után. “Ez biztos alapot teremt ahhoz, hogy a Várfürdő önerőből tegyen eleget az Aquapalota beruházáshoz kapcsolódó hiteltörlesztésnek” – húzta alá.     A december 1-jétől öt évre kinevezett új ügyvezető   elmondta: a továbbiakban a szolgáltatási színvonal emelésére és a látogatói élmény fejlesztésére helyezik a hangsúlyt; új, kreatív marketing kampányokat indítanak, amelyek tovább növelik a fürdő és a város látogatottságát. A legnagyobb kihívás az idén a versenyuszoda projekt elindítása lesz, folytatódik továbbá a Pető Prémium Pont kialakítása a fürdő területén. Nagyobb hangsúlyt kap a gyógyászat és a sportúszás népszerűsítése a gyulaiak körében – tette hozzá.     Görgényi Ernő tájékoztatása szerint a tavaly március közepén megnyitott Almásy-kastélyt az év végéig 76 241-en, a várat 76 469-en keresték fel. Utóbbi az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékos növekedés – húzta alá.

Forrás: MTI

 

Félmilliárdos iskolakorszerűsítés Békéscsabán

Négy oktatási intézmény energetikai korszerűsítését végzik el több mint 677 millió forint értékben Békéscsabán. A forrást az európai uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) nyerte el a békési megyeszékhely.

A Petőfi Utcai Általános Iskola energetikai korszerűsítésére 160 millió forintot, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskoláéra 132 milliót, a Petőfi Utcai Általános Iskoláéra 178,7 milliót, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium leány és fiúkollégiumának korszerűsítésére pedig 206,5 millió forintot nyertek el. Valamennyi projekt támogatási intenzitása százszázalékos. A beruházások során kicserélik a nyílászárókat, szigetelik a pince- és padlásfödémeket, a külső falakat, korszerűsítik a fűtésrendszert. A Petőfi Utcai Általános Iskolában napelemeket is beszerelnek. A felújítás része az épületek részbeni akadálymentesítése is.

A beruházásokat legkésőbb 2019 március végéig kell befejezni – írta keddi közleményében a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI