Három bemutatóra készül a Gyulai Várszínház

Idén is három bemutatóra készül a nyári évadban a Gyulai Várszínház, amely június 29. és augusztus 13. között várja a látogatókat programjaival – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Az összegzés szerint a három bemutató Arany János A nagyidai cigányok; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve lesz. Emellett egy táncjátékot, a Shakespeare művel alapján készült Szentivánéji álmot is színpadra állítják.

A Gyulai Várszínház idei évadában is négy összművészeti fesztivált rendeznek: a XIII. Shakespeare Fesztivált, a VIII. Irodalmi Humorfesztivált, a XXVI. Gyulai Vár Jazz Fesztivált és a XII. Vár Blues Fesztivált – közölték a szervezők.

Forrás: MTI

Valentin-napi tárlatvezetéseket tartanak a gyulai várban és az Almásy-kastélyban

Valentin-nap alkalmából különleges, felnőtteknek szóló tárlatvezetéseket tartanak a gyulai Almásy-kastélyban, a várban pedig a reneszánsz szerelemre és a korabeli párválasztási és esküvői szokásokra fókuszálnak február 10. és 19. között – tájékoztatta az MTI-t az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője.

Fábián Tamás elmondta, hogy az Így szerettek elnevezésű programsorozaton a kiállítóhelyek tárlatvezetői hatszáz évet idéznek fel és az arisztokrácia hálószobatitkaiba engednek betekintést. A várbeli előadások a 16., míg a kastélybeliek a 18. és 19. század szokásait mutatják be. Kiderül például, hogy Almásy Dénes feleségének a nagyanyja, Zichy Karolina 1847 márciusában házasságon kívül lánygyermeket szült Batthyány Lajosnak. Az asszony, akit kora egyik legszebb nőjének tartottak, később az emigrációban Klapka Györggyel élt együtt – avatott be a történetekbe Fábián Tamás.

A kastélyban a délután négykor induló tárlatvezetések a szerelemről és házasságról szólnak, a 17 órakor kezdődő tárlatokat viszont kifejezetten csak 18 éven felülieknek ajánlják. Erre az időre a gyerekek számára filmvetítéseket szerveznek – mondta a kommunikációs vezető. A rendezvénysorozatban az Erkel Ferenc Emlékház is részt vesz, ott a Himnusz zeneszerzőjének szerelméről és házasságáról mesél a tárlatvezető.

Fábián Tamás közölte, kiegészítő programokat is kínálnak: a várban rendszeresen rendeznek solymászbemutatót, életre kel a kovácsműhely, és korhű ruhákba lehet öltözni. A kastélyban arra biztatják a látogatókat, hogy a pénztárban megvásárolható, kézzel írt levelet az állandó kiállítás különböző pontjain “fejezzék be” 19. században használt íróeszközök segítségével. A viaszpecséttel lezárt borítékot fel is lehet adni az ajándékboltban. A kávézóban pedig korhű ruhákban fotózkodhatnak a szerelmes párok.

Forrás: MTI

Háromszázmillió forintból fejlesztik a szarvasi Körösvölgyi látogatóközpontot

Európai uniós forrásból több mint háromszázmillió forintból fejlesztik a szarvasi Körösvölgyi látogatóközpont- és állatparkot – jelentette be Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára hétfőn Szarvason.

Rácz András elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) összesen 4,5 milliárd forint jut ökoturisztikai létesítmények fejlesztésére; a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) pedig mintegy 38 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, amelyből több mint száz projektet valósítanak meg.

A helyettes államtitkár elmondta: a KEOP révén több mint százezer hektáron végezhető élőhely-rekonstrukció; emellett a természetvédelmi őrszolgálat munkaeszközeire, a nemzeti parkok körülbelül 14 ezer egyedből álló őshonos magyar állatállományára és monitoring rendszerre is jut forrás. Nagy eredménynek nevezte, hogy a 38 milliárd forintnyi forrás nem csökkent a 2007-2013-as uniós keretköltségvetési időszakhoz képest. Hozzátette: a GINOP-ból turisztikai jellegű fejlesztések valósíthatóak meg, 4,5 milliárd forintból öt projektet támogatnak: a szarvasi fejlesztés mellett a kis-balatoni, a Szeleta-parki-, a dunakanyari látogatóközpontot, valamint a Fertő-tónál egy kisebb volumenű beruházást.  Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: a 2016-os év kiemelkedő volt a turizmus területén, amelyből Békés megye is egyre jobban részesült. Szarvas adottságai kiválóak, a természeti környezet mellett a horgász- és vadászturizmus is erős – jegyezte meg.

Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: a beruházás révén megduplázható a látogatóközpont évi 20 ezer fős látogatószáma. Kifejtette: a 330 millió forintos támogatásból rendbe teszik a 22 hektáros Anna-parkot, létrehoznak egy lombkorona-sétányt, egy foglalkoztató épületet, amely erdei iskolák és nyári természetvédelmi táborok számára biztosít helyszínt és új parkolókat alakítanak ki. Körülbelül 75 millió forintból új kiállítást alakítanak ki a látogatóközpontban. Felépítenek egy nemzeti parki boltot is, ahol a nemzeti park saját feldolgozott termékeit, mézeket, sajtokat árulnak. Emellett fejlesztik az állatparkot is, többek között ürge kifutót, nyírfajd bemutatót alakítanak ki, és Csehországból hoznak két jávorszarvast. E fajból Magyarországon csak egyetlen példány él – jegyezte meg Tirják László.  A beruházást idén nyáron kezdik és várhatóan két év alatt fejezik be.

A Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyílt meg, 45 állatfaj bemutatóhelye. Rácz András szavai szerint itt található a Kárpát-medencei vadon élő állatok legnagyobb gyűjteménye.

Forrás: MTI

 

A magyar kultúra napja – Gyula

Himnusz kézirata
Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjtemények igazgatója kihelyezi a gyulai városháza dísztermében a Himnusz eredeti kéziratát a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepség előtt 2017. január 20-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

A Himnuszt a nemzeti összetartozás legátfogóbb szimbólumának, a nemzeti önazonosság zálogának nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára pénteken Gyulán, ahol a magyar kultúra napja alkalmából először mutatták be együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját.

Závogyán Magdolna államtitkár szerint Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc kora, a reformkor a magyar társadalom önszerveződésének a kora volt, amikor a kulturális közgondolkozást a függetlenség kivívása határozta meg. “A közművelődés a reformkor óta a társadalmi haladást, a nemzet felemelkedését szolgálja” – fogalmazott. Závogyán Magdolna szerint “a kultúra a nemzet immunrendszere, a polgári öntudat maga, életminőség és életmód”. Nemzeti elkötelezettséggel és letisztult értékekkel lehet a globalizáció romboló hatásaival szemben védekezni – vélekedett. Reményét fejezte ki, hogy a két eredeti dokumentum megtekintésekor az érdeklődők meg tudják élni az összetartozás, a magyarság és a hazafiság érzését.

Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében a magyarságtudat, a nemzeti kultúra alapjának nevezte a Himnuszt. “A kultúra létünk lényegét alkotja” – mondta. Szerint Gyula nem azért a “kultúra magyar városa”, mert ezt a titulust aggatták rá, hanem mert “alkotó polgári szellemiség” lengi be az utcáit és tereit; és mert itt tudják, a kultúrát nem megőrizni, hanem megmutatni és megélni kell. Fáy Péter, Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek az egyenes ági leszármazottja köszöntőjében elmondta: a rendszerváltás óta csökkent a Himnusz tisztelete, amin változtatni kell – hangsúlyozta. Elmondta: 1944-ig a család őrizte a kéziratot Álmosdon, majd a háborús évek végén a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták le, ahonnan két évvel később az Országos Széchényi Könyvtárba került.

A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényelte a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Elmondta, Erkel egy harang megszólaltatását komponálta a Himnusz zenekari változatába, amelyet az utóbbi évtizedekben kihagytak belőle; ám most így adták elő. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tartott előadást, Erkel Ferenc operáiból Galambos Hajnalka énekművész adott elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A két eredeti dokumentumot szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, 10 és 18 óra között, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetik meg az érdeklődők.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844 februárjában írt ki pályázatot a mű megzenésítésére, amire Erkel Ferenc április-májusban nyújtotta be pályaművét.

Forrás: MTI

Először lesz együtt látható a Himnusz eredeti kottája és kézirata

Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Kónya István alpolgármester a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, egyéves szervezőmunka eredménye, hogy Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár jóváhagyásával be tudják mutatni a zeneszerző szülővárosában a közönség számára egyébként nem hozzáférhető történelmi ereklyéket.Kónya István úgy fogalmazott, szeretnék ráirányítani a gyulaiak figyelmét Erkel hagyatékára, a magyarok figyelmét pedig a nemzeti imádság jelentőségére.

Pénteken a Városháza dísztermében, ünnepség keretében mutatják be a kéziratot és a kottát, amelyeket szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetnek meg az érdeklődők – mondta Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum ügyvezetője. A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényli a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Köszöntőt mond Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tart előadást, Erkel Ferenc operáiból pedig Galambos Hajnalka énekművész ad elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben a Himnusz már a szerző által adott alcímmel jelent meg. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte a verseit. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, több mint száz évvel később, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

Kovács Anett tárlatvezető az MTI-nek elmondta: a legendák szerint Erkel Ferencet bezárták szülőházának egyik szobájába, hogy zenésítse meg a Himnuszt. A szombati tematikus tárlatvezetéseken kiderül, hogy ez nem igaz. Erkelt zavarta, hogy az osztrák himnuszt játsszák a magyar eseményeken is, ezért saját elhatározásából, az elsők között adta be a pályázatát a Himnusz megzenésítésére. Valószínűleg a himnusz egy részét szülőházában, egy részét a gyulai várkert fáinak tövében komponálta, de könnyen lehet, hogy a teljes mű Budapesten állt össze – mondta Kovács Anett. Hozzátette, eredetileg az Erkel-mű gyorsabb tempóban íródott, amelyet az utókor tett lassabbá, de napjainkban kezdik ismét az eredetihez közelíteni a nemzeti ének tempóját.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

A Balkáni kobra című színdarab bemutatója

Balkáni kobra bemutatója Békéscsaba
Balkáni kobra

Tege Antal (b) Jovo Sztaniszavljevics Kobra, Gulyás Attila (k) Borisz Mozsbolt és Ferenczi Attila (j) Joszip Zeljics szerepében Ivan Kusan – Tasnádi István Balkán kobra című zenés komédiájának próbáján a Békéscsabai Jókai Színházban 2017. január 11-én. A színdarabot január 13-án mutatják be Katkó Ferenc rendezésében. MTI Fotó: Rosta Tibor

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat

Hetedik alkalommal adták át szombaton a Békéscsabai Jókai Színházban a színházi háttérszakmák elismerésére hivatott Magyar Teátrum Díjakat.

Idén Bojczán István, a Békéscsabai Jókai Színház műszaki csoportvezetője, Szaniszló Tamásné, a Gárdonyi Géza Színház jelmeztár-vezetője, Hauzer József, a Móricz Zsigmond Színház hangtárvezetője, Őri Rózsa, a Radnóti Színház rendezőasszisztense, Kovács Ferenc, a Soproni Petőfi Színház műszaki vezetője-fővilágosítója, Ignácz György, a Szolnoki Szigligeti Színház műszaki vezetője, valamint Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház világítástervezője nyerte el a díjat.

A Nemzetiségi Különdíjat Nagy Imréné, a szarvasi Cervinus Teátrum színházi titkára, gazdasági ügyintézője kapta.

A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapított díjával a színházi háttér- és kiszolgálószakmákat, valamint az azokat magas szinten művelő szakembereket ismeri el. A társaság szerint “a hiánypótlónak számító kezdeményezés immár hagyománnyá, a színházi szakma közös ünnepévé vált, amely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az év végén azokat ünnepeljük, akik egész évben a színfalak mögött állnak”. A Magyar Teátrum Díjra való a jelöléshez két állami díjjal elismert (Kossuth-díj, Kiváló művész, Érdemes művész, Jászai-díj) színművésznek és a Magyar Teátrumi Társaság egyik színházigazgatójának együttes javaslata szükséges, majd egy zsűri választ a jelöltek közül.

Az aranyozott csapágygolyót formáló díjat – mellyel ezer eurós (körülbelül 300 ezer forintos) pénzjutalom jár – megkaphatja bármely színházi háttérszakma művelője, aki munkájával, személyiségével, a magyar színházművészet iránti odaadásával rászolgált erre. A díj összegének felét a díjazott színháza állja, a másik felét a színházszakmai cégek biztosítják. Az elmúlt négy évben olyan szakmák képviselői részesültek az elismerésben, mint például fodrász, ügyelő, maszkmester, kalapos, patinázó, színpadmester, kellékes vagy öltöztető. A díjat átvehette szcenikai csoportvezető, jelmeztár vezető, műszaki vezető, műhelyház vezető, művészeti titkár, öltöztető, díszletgyártó, szervezőiroda- és gazdasági vezető is.

Idén harmadszor a Magyar Teátrumi Társaság díjaival együtt adták át az egyik tagszervezet, a Magyar Színháztechnikai Szövetség által alapított életműdíjat, a magyarországi színháztechnika nagy alakjáról, a Magyar Állami Operaház első mérnökéről elnevezett Tolnay Pál-díjat, amelyet idén Krisztiáni István, a Vígszínház szcenikusa vehette át. Az életműdíjjal olyan több évtizedes műszaki tevékenységet ismernek el, amely a technikai haladást segítette bekerülni a színházak világába. Ezzel a kitüntetéssel is ezer eurós pénzjutalom, valamint egy Tolnay Pál portréját és egy színházi jelképet ábrázoló bronzplakett jár.

Magyarországon mintegy ötven színházban több mint ezer ember dolgozik a színfalak mögött, s szolgálja ki a rivaldafényben állókat. Az ünnepi gálaesten a Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak művészei léptek fel a színházi élet jeles képviselői és a nézők előtt.

Forrás: MTI

 

Magyarországon először Békéscsabán mutatkozik be a MusicalNeked produkció

A MusicalNeked produkció első anyaországi előadását december 20-án a Csabagyöngye Kulturális Központban tartja, Békéscsaba, a musical címmel – tájékoztatta az intézmény szerdán közleményben az MTI-t.

Békéscsaba Musical Neked
MusicalNeked plakát

A különleges zenés produkció, a MusicalNeked idén júliusban a Magyar Teátrumi Társaság tusványosi színházi sátrában mutatkozott be. Az előadás ott Tusnád, a musical címet viselte.     A produkciót akkor négy színész – Balla Eszter, Nagy Sándor, Feke Pál, Simon Kornél -, valamint Erős Csaba zenész és Szente Vajk rendező hozta létre. Azóta Szinetár Dóra és Szerednyey Béla is csatlakozott a csapathoz.     A produkció a jól ismert színpadi improvizációs formát zenés változatban állítja színpadra. A művészek, miközben zenélnek, énekelnek és rögtönöznek, előadásukba beleszövik az adott helyszín, esemény történetét, jelenét, múltját, érdekességeit. Olykor még a közönséget is bevonják a műsorba.

Az erdélyi bemutató bebizonyította, hogy ezt a színpadi műfajt érdemes fejleszteni – írják a közleményben.     A békési megyeszékhelyre Balla Eszter, Szinetár Dóra, Nagy Sándor, Simon Kornél és a gyerekként a városban élt Szente Vajk érkezik, a legnagyobb musicalslágerekkel színesített improvizáció alapját Békéscsaba városa és annak történetei, hagyományai adják. Zongorán közreműködik Erős Csaba.     A művészek célja minél több település és közösség történetét megénekelni – írják.

Forrás: MTI

 

Hétvégén ismét megrendezik a Gyulai Mézfesztivált

Hétvégén ismét megrendezik a Méz- és Mézeskalács-fesztivált Gyulán, ahol átadják az Év méze díjat is.

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek kedden elmondta: a fesztivál fő célja alapítása óta a méz népszerűsítése, ezáltal az egy főre jutó hazai mézfogyasztás – mely átlagosan évente 70-80 dekagramm között alakul – növelése, közelítése a nyugat-európai 3,5-4 kilogrammos szinthez. Hozzátette: ezt szolgálják az oktatási intézményekben rendezett Mézes reggeli elnevezésű programok és a fesztivál is.  Magyarországon 42 különböző fajtájú mézet lehet készíteni, ebből a Dél-Alföldön 28-32 fajta terem meg. A rendezvényen valamennyit meg lehet majd kóstolni, több mint tíz méztermelő mutatja be a portékáit. A hazai fajták mellett havasi, székelyföldi mézet is bemutatnak – emelte ki Haász Ferenc.

A hagyományokhoz híven fáklyás felvonulással, mézszentelő szentmisével és mézédes mulatsággal várják a látogatókat. A tapasztalatok szerint körülbelül két és fél ezren látogatnak el a programokra. Tizennégy mézlovagrend is érkezik a békési fürdővárosba, egyet, a székesfehérvárit pedig ott avatják fel – mondta a főszervező.

Szombat délután hirdetik ki az Év Kiváló Magyar Méze 2016 verseny eredményeit. Haász Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta, 92 méhésztől 254 méz érkezett a felhívásra. A minták száma azonos a tavalyival, ám az rekordnak számít, hogy 36 különböző fajtájú mézet neveztek be a versenyre. A budapesti, második körös, úgynevezett laboratóriumi vizsgálatra 60 minta jutott tovább. “Nagyon jó minőségűnek ígérkeznek” – fogalmazott.  A vasárnap a gyermekekről szól majd, mézeskalács-díszítéssel, játszósarokkal, kreatív, ügyességi feladatokkal és családi versenyekkel várják a legkisebbeket, emellett kihirdetik a rajzverseny eredményét. Csak Gyuláról 550 gyerekrajz érkezett – emelte ki az egyesületi elnök.

A fesztivál keretein belül szakmai napokat is rendeznek, pénteken a vidékfejlesztés és a méhészet kapcsolatáról; szombaton az év méhegészségügyi helyzetéről; vasárnap a magyar méhészet jövőjéről rendeznek konferenciát, emellett a mézmarketingről, a most induló, hároméves nemzeti méhészeti programról és a magyar méhészet helyzetéről is hangzanak el előadások – emelte ki Haász Ferenc.

Forrás: MTI