Címke: Magyar Kultúra Napja

Beküldve:

A magyar kultúra napja – Programok Békés megyében

Egy héten át tartó programsorozatot tart több Békés megyei város a magyar kultúra napja alkalmából: az ünnepi gálaműsorok mellett kiállításokkal, könyvbemutatókkal, régészeti előadásokkal és színházi műsorokkal tisztelegnek a Himnusz születésének 195. évfordulóján – tájékoztatták kedden a szervezők az MTI-t.

Békéscsabán január 19-én a Békéstáji Művészeti Társaság, valamint a Márvány Fotóműhely kiállítása nyílik meg, továbbá bemutatják Bauer Barbara Porlik, mint a szikla. című könyvét. Szombaton a Munkácsy Emlékházban Kohán György képeiből nyílik tárlat, ugyanott Plesovszki Klára keramikus műhelyében a kerámiafestés és -díszítés folyamataival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Január 22-én, hétfőn Medgyesi Pál régész tart előadást felsőtagozatos tanulók számára Mátyás király hadai nyomában címmel. A VOKE Vasutas Művelődési Házban interaktív zenés, hangszeres bemutató lesz gyerekeknek, este a Békéscsabai Jókai Színház Gogol Egy őrült naplóját tűzi műsorra Katkó Ferenc előadásában. Aznap ünnepi gálaesttel is megemlékeznek az évfordulóról, amelyen átadják a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket. Az esten – mely ingyenes regisztrációs jeggyel látogatható – Benedekfi István zongoraművész és az Alföld Quartet ad hangversenyt.

Szerdán a Jókai Színház a Bolond Istókot játssza, Elek Tibor irodalomtörténész, a Gyulai Várszínház igazgatója, a Bárka folyóirat főszerkesztője beszélget Csillag Tamással, a Megtalált ország című könyv szerzőjével, és megnyílik Csiffáry Zsuzsanna zománckiállítása is.

Csütörtökön a békési megyeszékhelyen is kezdetét veszi a Mátyás király-emlékév Medgyesi Pál régész előadásával.

Gyulán is egyhetes programsorozattal készülnek. Január 22-én, hétfőn Hedry Mária Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be a várszínház kamaratermében Árkosi Árpád rendezésében, Juhász Róza szereplésével.  Kedden Erdész Ádám A Kner család és más történetek, valamint Elek Tibor Párbeszédben a kortárs “erdélyi” magyar irodalommal című kötetét mutatják be, szerdán a Németvárosi olvasókör hagyományainak felélesztése elnevezésű projekt nyitórendezvényére kerül sor. Csütörtökön a Békéstáji Művészeti Társaság kamarakiállítása nyílik meg, valamint Lonovics László képzőművész tart mesterkurzust a várszínház kamaratermében.

Január 30-án, kedden Rátóti Zoltán és Huzella Péter A bor filozófiája című estjével és Balla Géza ménesi borász borainak kóstolójával ünnepelnek; szerdán pedig Liska András régész ad betekintést a gyulai palánkerődítések régészeti kutatásába. Február 1-jén Látlak címmel művésztanárok tárlatával zárul az ünnepi programsorozat a fürdővárosban.

Orosházán január 22-én rendeznek ünnepi műsort, amelyen a Békéscsabai Jókai Színház művészei lépnek fel verses, zenés produkciókkal. A városban emellett egész héten át lesznek programok, Kölcsey Ferenc versmondó- és népdaléneklési versenyt, valamint rajz- és fotópályázatot is hirdetnek; kiállítás nyílik a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből. Emellett bemutatják Zilahi Anna A bálna nem motívum című könyvét, valamint kiállítás nyílik Balogh Gábor fotóiból, aki a Körös-Maros-köze rejtett értékeit fényképezte.

Szarvason január 20-án a Cervinus Teátrumban musicalgálát rendeznek, amelyen hazai és külföldi szerzők leghíresebb musicaljei, operettjei, sanzonjai csendülnek fel.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

A magyar kultúra napja – Gyula

Himnusz kézirata
Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjtemények igazgatója kihelyezi a gyulai városháza dísztermében a Himnusz eredeti kéziratát a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepség előtt 2017. január 20-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

A Himnuszt a nemzeti összetartozás legátfogóbb szimbólumának, a nemzeti önazonosság zálogának nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára pénteken Gyulán, ahol a magyar kultúra napja alkalmából először mutatták be együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját.

Závogyán Magdolna államtitkár szerint Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc kora, a reformkor a magyar társadalom önszerveződésének a kora volt, amikor a kulturális közgondolkozást a függetlenség kivívása határozta meg. “A közművelődés a reformkor óta a társadalmi haladást, a nemzet felemelkedését szolgálja” – fogalmazott. Závogyán Magdolna szerint “a kultúra a nemzet immunrendszere, a polgári öntudat maga, életminőség és életmód”. Nemzeti elkötelezettséggel és letisztult értékekkel lehet a globalizáció romboló hatásaival szemben védekezni – vélekedett. Reményét fejezte ki, hogy a két eredeti dokumentum megtekintésekor az érdeklődők meg tudják élni az összetartozás, a magyarság és a hazafiság érzését.

Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében a magyarságtudat, a nemzeti kultúra alapjának nevezte a Himnuszt. “A kultúra létünk lényegét alkotja” – mondta. Szerint Gyula nem azért a “kultúra magyar városa”, mert ezt a titulust aggatták rá, hanem mert “alkotó polgári szellemiség” lengi be az utcáit és tereit; és mert itt tudják, a kultúrát nem megőrizni, hanem megmutatni és megélni kell. Fáy Péter, Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek az egyenes ági leszármazottja köszöntőjében elmondta: a rendszerváltás óta csökkent a Himnusz tisztelete, amin változtatni kell – hangsúlyozta. Elmondta: 1944-ig a család őrizte a kéziratot Álmosdon, majd a háborús évek végén a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták le, ahonnan két évvel később az Országos Széchényi Könyvtárba került.

A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényelte a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Elmondta, Erkel egy harang megszólaltatását komponálta a Himnusz zenekari változatába, amelyet az utóbbi évtizedekben kihagytak belőle; ám most így adták elő. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tartott előadást, Erkel Ferenc operáiból Galambos Hajnalka énekművész adott elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A két eredeti dokumentumot szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, 10 és 18 óra között, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetik meg az érdeklődők.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844 februárjában írt ki pályázatot a mű megzenésítésére, amire Erkel Ferenc április-májusban nyújtotta be pályaművét.

Forrás: MTI

Beküldve:

Először lesz együtt látható a Himnusz eredeti kottája és kézirata

Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Kónya István alpolgármester a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, egyéves szervezőmunka eredménye, hogy Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár jóváhagyásával be tudják mutatni a zeneszerző szülővárosában a közönség számára egyébként nem hozzáférhető történelmi ereklyéket.Kónya István úgy fogalmazott, szeretnék ráirányítani a gyulaiak figyelmét Erkel hagyatékára, a magyarok figyelmét pedig a nemzeti imádság jelentőségére.

Pénteken a Városháza dísztermében, ünnepség keretében mutatják be a kéziratot és a kottát, amelyeket szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetnek meg az érdeklődők – mondta Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum ügyvezetője. A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényli a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Köszöntőt mond Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tart előadást, Erkel Ferenc operáiból pedig Galambos Hajnalka énekművész ad elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben a Himnusz már a szerző által adott alcímmel jelent meg. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte a verseit. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, több mint száz évvel később, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

Kovács Anett tárlatvezető az MTI-nek elmondta: a legendák szerint Erkel Ferencet bezárták szülőházának egyik szobájába, hogy zenésítse meg a Himnuszt. A szombati tematikus tárlatvezetéseken kiderül, hogy ez nem igaz. Erkelt zavarta, hogy az osztrák himnuszt játsszák a magyar eseményeken is, ezért saját elhatározásából, az elsők között adta be a pályázatát a Himnusz megzenésítésére. Valószínűleg a himnusz egy részét szülőházában, egy részét a gyulai várkert fáinak tövében komponálta, de könnyen lehet, hogy a teljes mű Budapesten állt össze – mondta Kovács Anett. Hozzátette, eredetileg az Erkel-mű gyorsabb tempóban íródott, amelyet az utókor tett lassabbá, de napjainkban kezdik ismét az eredetihez közelíteni a nemzeti ének tempóját.

Forrás: MTI