„VFV” és a „CSV” a vállalkozói felelősségvállalás eszközei

Mit jelent a „VFV” és a „CSV”?

A Lajtorja Program korábbi cikksorozata keretében az eddigiekben a „CSR”, a társadalmi érdekű vállalati felelősségvállalás értelmével és problematikájával foglalkoztunk. Annyiban talán nem elég kifejező a „társadalmi érdek” jelzős szerkezet, hogy a vállalati világ jelzett felelősségvállalása valójában a bioszférát is átfogóan érinti. Nem egyszerűen valamely terapeutikus, társadalomjobbító igény hívta életre a „CSR”-t, hanem az a felismerés, hogy maguk az emberi létfeltételek mennek veszendőbe bizonyos szemléleti és gyakorlati változások nélkül.   A „CSR” terjedése és minél határozottabb érvényesülése létfontosságú tendencia. Lényege nem a for-profit tevékenységek valaminő leépítési folyamata a non-profit gazdaság abszolutizálása irányában, hisz ez is katasztrofális következményekkel járna. A cél a for-profit irányultság és a felelősségviselés össze-szervítése egymással, egyúttal a for-profit irányultság elválasztása az ökonomizmustól, vagyis a profit feltétlen minél fokozottabb növelésének kondíciójától: az ökonomizmus elejtése. Ám a „VFV”-optimum elérése, vagyis a valóban felelős vállalat működésformájához történő eljutás sok vállalat számára a meglévő jószándék mellett sem könnyű, sőt, akár lehetetlen is, ha csupán merev „CSR” -előírásokat igyekszik követni, mérőszámokat teljesíteni.

A vállalat méretének ökonomizmus-kerülő optimumát bemérni és azt megtartani –  a szállítási távokat minimalizálni (világosan meghatározott viszonyítási alap ehhez is kell) –   a termékkört úgy alakítani, hogy minél több összetevőjének helye lehessen a fenntartható jövőben is –  állandó figyelem az igazságtalanságok kerülésére, kiküszöbölésére a vonatkozó igazságosság-kutatási modellek ismeretében – mindezek nélkül nincs valóban felelős vállalat. És nincs „CSV” nélkül, vagyis a „CSR” kreativizált formája nélkül sem, amely a versenysiker korunkban feltáruló útja. A „CSV” nem engedi elspórolni a piacok és értékláncok olyan újra- és újragondolását, amelybe a társadalmi szempont is bevonódik. A „CSV” (Creating Shared Value)-koncepció szerinti vállalati irányultság közös érték teremtésére mutat, összekapcsolva a versenyképesség és a környezeti egészségjavulás illetve -karbantartás szempontját. Például az Unilever India úgy szerzett új vevői szegmentumot, hogy sok női értékesítőt alkalmazott, akik a cég szappanját sok eldugott településre is eljuttatták,  eképp egybeesett 1. a vevőkör és a foglalkoztatotti kör bővítése és 2. a cég hozzájárulása a fertőzések megfékezéséhez. A CSV útját választó vállalatoknak érdemes segíteniük helyi klaszterek kialakulását, szakági szereplők cég- és intézmény-szövetkezéseinek, együttműködési köreinek (szállítók, előállítók, szolgáltatók, kutatók stb.) költségcsökkentő és hatékonyságnövelő fellépését.

A VKB Nonprofit Kft. szívesen látná, ha a CSR, CSV és VSV értékei a saját tevékenysége révén is elterjednének.

Ehhez Ön is hozzájárulhat.

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Széchenyi2020 ESZA alsó

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>