Kodolányi János szobrával bővül a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

Kodolányi János szobrával bővül a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely népi írókat bemutató szoborparkja – tájékoztatta szerdán az MTI-t a település polgármestere.

Molnár Sándor elmondta: az alkotásra az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amely 2,5 millió forintot ítéltek meg a szoborra.

A mellszobrot E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész készíti el. Kodolányi János (1899-1969) Kossuth-díjas író, újságíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója volt. Az 1930-as évek népi irodalmi mozgalma egyik előfutárának tekinthető, novelláiban gyakran szociális kérdéseket vetett fel és a vidéki paraszti életet tárta fel. Ő szövegezte a népi írók közös programiratának, a Debreceni Káténak az első, végül el nem fogadott változatát 1933-ban. Műveit több nyelvre lefordították.

A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Népi Írók Szoborparkjában a nehéz sorban élő emberek életét, mindennapi küzdelmét bemutató írók, költők, közéleti személyek, mások mellett Illyés Gyula, Németh László, Nagy László, Féja Géza, Tamási Áron, Sinka István és Bibó István portréi láthatók. Az első mellszobrokat 1986. augusztus 18-án avatták.

Forrás: MTI

 

Több korszak leletei kerültek elő a Geszti ásatáson

Több korszak leletei kerültek elő a Békés megyei Geszten októberben, amikor egy tornaterem megépítése előtt feltárást végeztek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Forster Központ régészei. A legrégebbi lelet nyolcezer éves és a szakemberek meglepetésére találtak gepida sírokat is.

Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Múzeum régésze az MTI-nek elmondta: bár a hatvanas években a Körösök-vidékén kezdődő topográfiai vizsgálatoknak köszönhetően ismert volt a szakemberek előtt, hogy régészeti lelőhelyre tervezték az új geszti iskola tornatermét, az a kutatókat is meglepte, hogy ennyi koron átívelő leletanyagra bukkantak.

A leendő tornaterem és iskola helyszínén találtak nagyjából nyolcezer éves, a kora újkőkorból származó edényeket, amelyek vélhetően egy olyan balkáni néptől származhatnak, amely délről vándorolt be a Kárpát-medencébe, és hozta magával a növénytermesztés, az állattartás és az edénykészítés ismeretét. A nyolcvanas évek óta nem nagyon találtak ezen a vidéken ebből a korból származó leleteket – emelte ki a régész. Szintén rengeteg díszített edény bukkant elő a zömében agyagnyerő gödrökből is, amelyek ötezer évesek lehetnek, ebből a korszakból, a késő rézkorból még egy kemencét is találtak.

Egy nagyjából 2500 éves, szkíta időkből származó kút is látható vált a szakemberek számára, de azt az omlásveszély és a talajvíz miatt most nem tudták teljes egészében feltárni. Hét, 5-6. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Bácsmegi Gábor szerint egy kivételével mindegyiket kirabolták már nem sokkal a temetést követően, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták. A sírokban így is maradtak értékek: találtak edényeket, egy jó minőségű lándzsahegyet, egy nyakláncot és egy agancsból faragott fésűt.

A régész elmondta: ez a leletanyag lepte meg őket leginkább, mert nem gondolták, hogy a területen gepida temető lehet, ráadásul gepida leleteket nagyon keveset találtak Békés megyében, csak néhány temetőt sikerült feltárni, 2011 óta nem bukkantak semmire. „Jász-Nagykun-Szolnok megyében számos gepida települést is feltártak, ami alapján biztosak voltunk benne, hogy Békésben is kell, hogy nyomuk legyen” – fogalmazott.

A gepidák vélhetően a hunokat előtt, az 5. században érkeztek a Kárpát-medencébe, Attila seregében számos gepida harcos is szolgált. A hun vezér halála után a Kárpát-medence keleti felében ők ragadták magukhoz a hatalmat, míg 567-ben leverték őket a langobárdokkal szövetkező avarok.

A legfiatalabb leletek 16. századiak, abból a korszakból több gabonás vermet találtak, ami arra utalhat, hogy a geszti főutca már évszázadokkal ezelőtt is létezhetett – folytatta Bácsmegi Gábor. A szakember kifejtette: a terepi munkát befejezték, most kezdődnek a rekonstrukciós munkák. Elárulta: megtalálták egy óriás, legalább 2 méteres, széles alsó állkapcsú gepida harcos koponyáját, amelyen szeretnék elvégezni az arcrekonstrukciót. „Nagyon félelmetes harcos lehetett” – fogalmazott. Ezen túl az ásatást is lehetne folytatni, mert valószínűleg csak a gepida temető szélét tárták fel – tette hozzá.

Forrás: MTI

 

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Újragondolt Diótörő és egérkirály musical Békéscsabán

Újragondolt formában mutatják be a Diótörő és egérkirály musicalt a Békéscsabai Jókai Színházban.

Az eredeti darabot némileg lerövidítve mutatják be a Diótörő és egérkirály című családi musicalt a Békéscsabai Jókai Színházban pénteken. Az előadást a musical zenéjét író Szomor György rendezi.

Nagyszabású produkcióra készülnek, hiszen a darab sokszereplős, egy-egy színész több szerepet is játszik. Sok táncjelenetet kell betanulni, ez nagyon komoly odafigyelést igényel a művészektől – fejtette ki Szomor György.

A rendező az MTI-nek elmondta, hogy a korábbi, csaknem tíz évvel ezelőtti feldolgozáshoz képest változtatott egy keveset, a prózai részekből húzott, így csaknem fél órával rövidebb lesz a darab. A musical E.T.A. Hoffmann meséje nyomán készült – amelyből Csajkovszkij A diótörő című balettjét és színpadi művét is komponálta -, a szövegkönyvet Szurdi Miklós, a dalszövegeket Valla Attila írta. A zenét Szomor György szerezte, aki kiemelte, hogy míg korábban mindig szerzőtársakkal komponált, ez volt az első olyan musical, amelynek egyedül szerezte a zenéjét.

Egyed Zoltán díszlettervező az olvasópróbák kezdetén elmondta: nem nagy díszletekkel, hanem sok vetítéssel fog dolgozni, ezzel is segítve az „álomország” kialakítását.

Papp Janó jelmeztervező „többsíkú” világot álmodott meg: megjelenik a darabban az 1820-as német biedermeier ruházata, az egerek a francia forradalom korát tükrözik vissza, míg a vámpírok punk öltözékben lesznek majd – fejtette ki.

A főbb szerepekben Gubik Petra, Liszi Melinda, Presits Tamás, Vastag Tamás, Gerner Csaba és Békefi Viktória lesz látható.

Seregi Zoltán igazgató elmondta: az előadás létrehozásához a színház társulata megháromszorozódott, a darabban volt és jelenlegi színitanházasok és táncosok is szerepelnek, „a társulat színe-java megmutatja magát benne”. A szokásoknak megfelelően a Békéscsabai Jókai Színház játékra invitálta a gyerekeket a darabhoz kapcsolódóan. Arra kérték a vállalkozó kedvűeket, hogy készítsék el kedvenc szereplőjük mását dióból, dióhéjból. A legügyesebbeket díjazzák.

Forrás: MTI

A Gál Ferenc Főiskola veheti át a gyulai egészségügyi felsőfokú képzést

A Szent István Egyetem helyett a katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskola (GFF) működtetné a gyulai egészségügyi és szociális felsőfokú képzést jövő februártól – közölte Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), a város polgármestere kedden az MTI-vel.

Elmondta: a Szent István Egyetem (SZIE) struktúráját az oktatási kormányzat az utóbbi években elkezdte átalakítani, több Békés megyei képzést is más felsőoktatási intézmény vett át az egyetemtől.

A SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának gyulai egészségtudományi intézetét a Gál Ferenc Főiskola venné át. Görgényi Ernő szerint „a gyulai felsőoktatás e struktúraátalakulásban nagyon jó lehetőséget kapott”.

Kiemelte: a GFF az eddigi, a térségben máshol el nem érhető képzéseket – diplomás ápoló, szociális munkás és egészségturisztikai szervező – megőrizné, emellett erősítené a képzések duális jellegét és a felnőttoktatás felé is nyitnának.

„A duális képzés révén még piacképesebb lesz a gyulai diploma, hiszen a hallgatók még magasabb gyakorlati értékkel rendelkező tudást szerezhetnek meg” – fogalmazott a városvezető. Megjegyezte: Gyulán a Szeged-Csanádi Egyházmegye negyedszázada tart fenn köznevelési intézményeket, óvodát, általános iskolát, szakközépiskolát; a felsőoktatási kar átvételével válna teljessé a paletta.  Görgényi Ernő elmondta: egyeztetett Palkovics László oktatási államtitkárral, aki hangsúlyozta, a kormány abban érdekelt, hogy Gyulán megmaradjon és erősödjön a felsőoktatás.

A Szent István Egyetem szenátusa október 28-i ülésén 23 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a campus átadását a GFF részére. A fenntartóváltásról csütörtöki ülésén dönt a városi képviselő-testület. A Gál Ferenc Főiskola egyházi felsőoktatási intézmény, fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Papok, hittanárok, egyházi munkatársak képzésén túl Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye mellett Budapesten és Komárom-Esztergom megyében is működtet gyermekvédelmi hálózatot, karitász szolgálatot és szociális intézményeket.

A GFF a szarvasi pedagógiai kart 2014-ben vette át a Szent István Egyetemtől. 2015 óta fenntartója a békési szakképző intézménynek. Jelenleg 1122 hallgató tanul a GFF-en, saját fenntartású iskoláiba mintegy 700 diák jár.

Forrás: MTI

 

Újabb ősbemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színház

Elkezdődtek Raymond Cousse francia színész-rendező-író Sonkamenüett című monodrámájának próbái a Békéscsabai Jókai Színházban. A darabot Tapasztó Ernő rendezi, Tege Antal színművész adja elő. Az ősbemutató december 9-én lesz.

Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott: Raymond Cousse a kevésbé ismert szerzők közé tartozik. Cousse 1978-ban írt Stratégia két sonkára című regényének első fejezetéből készült a monodráma, amelynek a szövegét „kicsit le kellett porolni”, színpadon is jól mondhatóvá kellett alakítani. A mű végére egy nagymonológot került – mondta a rendező.
Borsos Pál és Éder Enikő hat zeneszámot szerzett a műhöz, amelyben Lackfi János két verse is megjelenik majd. „A dalszövegek is új kontextust adtak a darabnak, amely így egy rokokó-musical lett” – fogalmazott.

Tapasztó Ernő szerint a mű mondanivalója nem veszített aktualitásából, mély társadalomkritika és önismereti kérdések jelennek meg benne. Cousse gyermekkorát egy hentesbolttal szemben töltötte, amely a kisvárosi negyed legélénkebb helyét jelentette számára, egyszersmind az egyetemes mészárszék tudatát rögzítette benne.

A társadalmi szatíra az ólban lévő disznó szemével láttatja az embert, a „sertés-gyermekkor” felelevenítésétől a vágóhídon keresztül a végtermékké alakulásig, azaz, az „élet célja” beteljesüléséig mutatja be az ember (disznó) lét értelmét és  értelmetlenségét.
A mű mondanivalóját Nótáros Lajossal és Fekete Rékával közösen továbbgondolták, a mai korra aktualizálták, ám nem csináltak propagandaszínházat – húzta alá a rendező.

Tapasztó Ernő szerint miközben Magyarországon a legtöbben musicalekre váltanak jegyet, van igény a monodráma műfajára is. Úgy fogalmazott: nehéz ma már bármivel azonosulni, túl sok információ éri az embert, túlságosan felhígult a világ. Viszont egyre többen érzik úgy, hogy ténylegesen meg szeretnék mutatni magukat, a gondolataikat, hogy nem elégíti ki őket az, ha egy-egy dolgot kiposztolnak a közösségi oldalra magukról.
A darab célja, hogy ne kikapcsolja a nézőt, hanem bekapcsolja a közös gondolkozásba, „mert csak így lehet katarzist átélni”. Erre a bekapcsolódásra, a szellemi-koncentráció maximumra van igény mind a nézők, mind a művészek szempontjából – mondta.
Tapasztó Ernő színész, rendező, feleségével 2007-ben alapította meg az Aradi Kamaraszínházat. Pályája Békéscsabáról indult, azóta is sok szállal kötődik a viharsarki teátrumhoz.

A Békéscsabai Jókai Színház az idei évadban három monodrámát is műsorra tűzött. Múlt héten mutatták be Tallér Edina A negyvenkettedik széken ülő nő című művét Tarsoly Kriszta előadásában; míg márciusban Gogol Egy őrült naplóját mutatja be Katkó Ferenc színművész.

 Forrás: MTI

Finom támogatás

Szaloncukor támogatás
Finom támogatás

Finom támogatás – ezzel a szlogennel saját márkás szaloncukrot dob a piacra a Magyar Vöröskereszt. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco Magyarország hipermarketekben lehet megvásárolni.

A forrásbővítés új formájával jelentkezett tavasszal a Magyar Vöröskereszt, amely a hazai karitatív szervezetek közül elsőként vágott bele kereskedelmi tevékenységbe, sajátmárkás termékek forgalmazásával. A vállalkozást azzal a céllal hívták életre, hogy az adományok mellett kalkulálható és szabadon felhasználható anyagi erőforráshoz jussanak, melyet a kevésbé támogatott tevékenységeikre fordíthatnak. Emellett az emberek figyelmét is szeretnék ráirányítani az adományozás új formájára, arra hogy a termékek közötti tudatos választásukkal segíthetik a legnagyobb hazai humanitárius szervezet munkáját.

Az új kereskedelmi modell felállításával népszerű és keresett termékek árusításába kezdett a Magyar Vöröskereszt. Tavasszal zseb- és fejlámpákat dobtak piacra gyártó, forgalmazó és kereskedelmi partnerekkel üzleti alapon együttműködve. A lámpákat a Media Marktban lehet megvásárolni az év végéig, hamarosan pedig országszerte közel 100 hazai villamossági és műszaki kiskereskedelmi üzlet is árusítani fogja azokat. A lámpák a harmadik hónaptól kezdve nyereséget termeltek, az eddig eladott 800 termék után többszázezer forinttal bővült a Magyar Vöröskereszt szabadon felhasználható anyagi erőforrása, amelyet a katasztrófavédelmi tevékenységük fejlesztésére fognak fordítani, amelyhez egyébként maguk a termékek is köthetőek.

A „látható támogatás” szlogennel és a Magyar Vöröskereszt logójával márkázott elemlámpák után az ünnepi szezonra tekintettel, szaloncukorral bővül a sajátmárkás termékek köre. A szlogen ezúttal „finom támogatásra” módosul.  A szaloncukrok zselés ízűek lesznek, különlegességük, hogy a Szerencsi Bonbon Kft. egyedi receptúrája szerint készülnek majd málnás, narancsos és citromos ízben, 70% kakaótartalmú étcsokoládéval bevonva. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. Az egyedi, még gyümölcsösebb ízű szaloncukrok klasszikus piros csomagolást kapnak, ami az ünnephez és a karitatív szervezet színvilágához egyaránt illeszkedik. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco hipermarketekben lehet megvásárolni.

Forrás: Vöröskereszt

Decemberig fizethetünk a régi 20.000 Ft-ossal

A Magyar Nemzeti Bank 2016. december 31-i határnappal bevonja a régi, 2015 előtt kibocsátott 20 000 forintos bankjegyeket, így azt követően azok a készpénzes vásárlások során már nem lesznek használhatóak. 2017. január 1-től kizárólag a 2015 decemberétől kibocsátott, megújított 20 000 forintos bankjegyek maradnak – törvényes fizetőeszközként – a készpénzforgalomban.

20000 Ft-os
20.000 Ft-os bankjegy, MNB

A 20 000 forintos bankjegyek cseréje – a körültekintő jegybanki előkészítésnek köszönhetően – kedvező ütemben, zökkenőmentesen halad, jelenleg e címlet forgalom-ban levő állományának már közel 75%-át a megújított bankjegyek teszik ki. Fontos azonban, hogy a régi 20 000 forintos bankjegyek a bevonási határnapot követően sem veszítik el értéküket. A hitelintézetek és a posta 2019. december 31-ig, a jegybank pedig a bevonástól számított húsz évig – 2036 decemberének végéig –díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközre a forgalomból bevont 20 000 forintos bankjegyeket.

Forrás: MNB

Homokszórás Budapest

Homokszórás Budapesten? Homokfúvás? Szemcseszórás? Szemcsefúvás?

Ez a négy kifejezés, bármilyen furcsán is hangzik, de kisebb eltéréssel, majdnem ugyanaz. Ezek a technológiák elsősorban rozsdátlanításra, festékeltávolításra, fémfelületek megtisztítására szolgálnak.

Az ipari-, és lakossági megrendelők is széles körben hasznosítani tudják a homokszórás által kínált lehetőségeket.

A Homokszórás Budapest oldal a szemcseszórás felületkezelés során alkalmazható lehetőségeit gyűjti össze.


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom