Mit suttog az erdő?

Amiről a fák suttognak címmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.

Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.

Amiről a fák suttognak
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.

A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.

A verset ünnepli majd’ minden magyar

Aligha akad olyan író-olvasó ember Magyarországon, akinek április 11-éről ne a költészet napja ugrana be kapásból, és rögtön utána az is, hogy a jeles nap egyúttal József Attila születésnapja. De vajon mióta is és miért ünnepeljük a magyar költészetet?

Legelőször az 1956-os nyári ünnepi könyvhéten, majd 1961-ben tartottak a magyar verseket ünneplő és népszerűsítő programokat, de csak 1964-től vált rendszeres hivatalos eseménnyé, és az Írószövetség javaslatára ekkor kapcsolták József Attila születésnapjához. Érdekes egybeesés, hogy Márai Sándor (1900–1989) is ezen a napon született, ám az ő neve akkoriban még csak említésre sem kerülhetett, lévén emigrált polgári íróként nem felelt meg a kor ideológiai elvárásainak. Ellenben a nehéz sorból származó, baloldali érzelmű József Attilából az Aczél–Kádár-korszak kultúrpropagandája proletárköltőt faragott, így neve a politikai kívánalmak szerint is alkalmassá vált a hazai líra képviseletére. Az pedig vélhetően az Írószövetség tévedhetetlen értékítéletének köszönhető, hogy a korszellemet túlélő, irodalmilag megkérdőjelezhetetlen név fémjelzi a magyar líra ünnepét.

Költészet Napja 1970 Pécs Ifjúsági Ház Juhász Jácint

Szerencsére a költészet napja mint jelentős irodalmi esemény sem ragadt meg az ideológiai klisék béklyójában – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy képes volt túlélni közel hat évtized viharokkal tűzdelt történelmi, szellemi és kulturális változásait. Szerte az országban és határainkon túl szerveznek kiadók, iskolák, művelődési intézmények és színházak, kávéházak a kortárs és klasszikus versek köré programokat: felolvasásokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, író-olvasó találkozókat és még sorolhatnánk. A hajdan intézményesült, művi keretek közül kilépve a költészetnap az utóbbi évtizedben képes volt úgy megújulni, hogy mostanra ne kötelező üres program, és ne is csak a szűk szakma privilégiuma legyen, hanem az átlag magyar betűfogyasztó polgár saját személyes élményeként és eseményeként tudja magáénak. A mára – kis túlzással – össznépi mozgalommá váló esemény fókuszába egyre inkább az olvasók, a hétköznapi ember aktív versfogyasztása kerül.

Unger Pálma színművésznő, Pécsi Nemzeti Színház

Ennek szellemében különféle kreatív, saját élményű versmondó maratonok születnek évről évre, melyek az online jelenlét révén egészen széles tömegeket képesek aktív bevonódásra inspirálni mind felolvasói, mind (bele)hallgatói minőségben. Így aztán a tavalyi évben a koronavírus-járvány sem jelentett akadályt, helyette újabb kreatív kezdeményezések születtek: a Pécsi Nemzeti Színház színészei például az otthonukban felvett versvideókat tettek közzé, a versmondók egyesülete szervezésében mintegy száz külföldön élő magyar mondott verset a Facebookon. Az Örkény Színház pedig egészen különleges, személyre szóló ajándékot adott Vers csak neked című különleges kívánságműsoruk keretében: a programra regisztrálóknak telefonban szavalták el kedvenc költőjük egy versét. Szívmelengető hagyományt teremtett Ian Lindsay brit nagykövet magyarországi küldetése idején: évről évre elszavalta magyarul egy-egy nagy költőnk – József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula –egy gyönyörű versét, ezzel a megható gesztussal is még inkább a magyarok szívébe lopva magát, egyúttal tisztelegve a magyar nyelv és kultúra előtt.

Költészet Napja Plakát 1968 Grafikus - Zelenák Crescenda Forrás - Bedő Papírrégiség

Különleges, mára mozgalommá váló kezdeményezéssel robbant be 6 évvel ezelőtt, József Attila születésének 110. évfordulója alkalmából a Gittegylet nevű informális kulturális műhely csapata. Egy rendkívül egyszerű, és talán éppen ennek köszönhetően sikeres gerillaakciót indított el Posztolj verset az utcára címmel: felhívásukra a legtriviálisabb utcai helyszínekre – padokra, üres kirakatokba, kerítésekre stb. – helyeztek ki emberek százai, majd ezrei nekik tetsző verseket, majd a megtalálók a verseket lefotózva szelfivel vagy anélkül feltöltötték az esemény felületére. Az akció annyira sikeressé vált, hogy több mint 20 országban ezerszám kerültek ki magyar versek az utcákra – elérve az eredeti célt: hogy a vers közkinccsé váljon, lépten-nyomon bárki belebotolhasson szó szerint. Tavaly karanténverzióban, azaz FB-eseményként élt tovább a kezdeményezés, és idén sem lesz ez másként, de a tapasztalatok szerint ez kicsit sem szegi kedvét a verskedvelő embereknek.

Idén a tavalyihoz hasonlóan a legtöbb versünnepi program az online térbe kerül, de mára már az életünk szerves része lett a kultúra online fogyasztása, így ez nem lehet akadály. Olvassunk, hallgassunk vagy akár posztoljunk ma verseket – önmagunk örömére, és a magyar líra tiszteletére. De még jobb, ha minden napunk egy kicsit versünneppé válik.

Kapcsolódó oldalak:
A verset ünnepli majd’ minden magyar, Pécsinfo.hu
Együtt szaval az ország
Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának

Költészet Napja Plakát 1968, Grafikus: Zelenák Crescenda, Forrás: Bedő Papírrégiség

A gerincvonal hajlatai

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunk keretében folytatjuk az emberi gerinc működésének ismertetését, amely csak előkészítése a különböző gerincbántalmakról szóló néhány írásunknak.

               Gerincünk normális hajlatrendje – amelyet az ősidőkben a két lábon járás, illetve a gyakori állás és a karokat szabadon hagyó ülés fejlesztett ki –, a szemlélet számára testünk sagittalis síkjára rajzolódik fel világos ábraként, pontosabban a test szimmetriatengelyébe állított median sagittalison.  Ez a sík az, amely a testünket jobbkéz felé és balkéz felé eső testfelekre osztja. Azt a másik medián-síkot, amely a testünket frontális és hátsó oldalra osztja, coronalis síknak nevezzük, a harmadik medián-síkot pedig, amely a testünk felső és alsó felét választja el, axialis síknak. A sagittalis síkon nem látjuk a jobb- és baloldalt (mert hisz épp ezeket osztottuk szét), hanem épp a frontális és a hátsó oldalt, és persze a felső és alsó testfelet látjuk szétosztatlanul, egy bizonyos síkban.

Gerincoszlop gerincfájdalom
A gerinc hajlatai

A felső, nyaki gerincszakaszon az ötödik csigolyáig enyhe hátsóoldali domborulati vonal mutatkozik, majd az ötödik csigolyától kezdetét veszi a test frontirányába történő ívelődés. A sokkal hosszabb háti gerincszakasz megnagyobbítja az előbb kezdődött ívet, amely a testfront iránt értelmezve domborvonalat ad ki, a hát oldaláról értelmezve viszont éppen homorulatot. A hetedik háti csigolyánál megkezdődik az ív elkanyarodása a másik irányba, ebből lesz lejjebb a gerinc ágyékszakaszi homorulat-vonala, amely másfelől deréktáji domborulat-vonalnak értelmezünk. Az ágyékszakaszi homorulat vége természetesen ismét egy dombor-ív kezdete, de ekkor már csaknem a keresztcsontnál járunk. Ám az os sacrum (a keresztcsont) sagittalis formája két váltást is képvisel, így végül a farokcsökevény hegye nem előre, hanem hátra mutat.  Álláskor a gerinc ágyékszakasza nem egészében homorulatos: a négylábúakhoz képest egészében nézve előbbre áll. Az imént leírt hajlati összetettségnek köszönhetően a gerinc ideális, egyszerre határozott és rugalmas mélyalátámasztást ad a fejnek, úgy járás, mint futás, vagy egyéb sport- és munkajellegű tevékenységek közben.

               Hajlatok esetileg a coronalis síkon is kiütköznek. Ezek az oldalirányú gerincvonal-ívelődések főként hátsó nézetű röntgenképeken figyelhetők meg jól, és a sagittalis-egydimenziós röntgenképeken alig is észrevehetők.  Bár minden ilyen (coronalis) ívelődést gerincferdülésnek, scoliosisnak nevezünk, a jobbra-hajlásos scoliosis-esetek jelentős hányada nem számít kezelendő patologikus jelenségnek.

               Különbség van a patologikus gerincállás, testtartás és a helytelen gerincállás, testtartás között. A patologikus testtartás kényszerültséget – esetleg gyógyászatilag oldható kényszerűséget – jelent, míg a helytelen testtartás tájékozatlanságot vagy nemtörődömséget. Mindkettő veszélyes dolog: a helytelen testtartások huzamos rendszeressége patologikus elváltozásokhoz vezet.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
A gerinc funkciói
A gerincműködés közelebbről


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó

A gerincműködés közelebbről

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunkban legutóbb az emberi csigolyaoszlop szerepét mutattuk be a normális humán biofizikai mozgás viszonylatában. Magukról a csigolyákról azonban még szinte nem mondtunk semmit.

           Gerincünk nyaki szakaszát hét csigolya alkotja, lejjebb a hát-szakasz tizenkét, az előzőeknél nagyobb csigolyából áll, még lejjebb pedig az ágyéki – egyben deréktáji és csípői – gerinc következik, öt még szélesebb, nagy csigolyával. Ez utóbbiak összecsontosodási kiterjedést is mutatnak: ez a keresztcsont, amely szintén öt plusz-csigolyának számít. A keresztcsont felől még farokcsont is következnék, de az embernél ennek helyén csak egy röviden elkeskenyülő gerincvégződést, csökevényt találni, amely azért az összesített csigolyaszámot még megnöveli kissé.

Gerincoszlop gerincfájdalom
Gerincoszlop, „S”

            A csigolyák szakaszonként eltérő mérete nem jelent az egyes csigolyák közt felépítésbeli eltérést: modelljük rendre igen hasonló – kivéve a kereszt-és farokcsonti részt, ahol ugyanis az összecsontosodás kizárja a szomszédos csigolyák közti elmozdulásokat. A gerinccsatornát (funkciójáról lásd előző írásunkat) az illeszkedve sorjázó csigolyalyukak együttese adja ki.  Minden csigolyának a has felé eső oldala a vaskosabbik, tömör csontrész, és a hát felé eső oldal jelenti a csigolyalyuk vékonyabbik falát, amely ugyanakkor a csigolya tövisnyúlványát és harántnyúlványait hordozza. A gerincvonal „tarajos” voltát a tövisnyúlványok magyarázzák, amelyek a kapcsolati szalagok jórészét tartják.  A csigolyakapcsolatok rendszere hármasságot alkot: ízületi, szalagos és porcos összefüggést különböztethetünk meg. A bordák ízesülési helye a háti csigolyák harántnyúlványain található – de a háti csigolyatesteken is. A csigolyanyúlványok közt helyezkedő ízületek tokjának külső rétege rostos kötőszövet, belső rétege rugalmasító ízületi folyadékot termel. A mozgékonyság és a mechanikai biztonság együttes érvényesülését az ízületi szalagok játéka teszi zavartalanná az egészséges gerincnél, ha nincs rendkívüli túlterhelés.  Találhatók továbbá a csigolyatestek közt porckorongok is. Ezek nem szabályos kör alakúak, hanem a csigolyatestekhez idomulnak. Belsejük lágy állagú, „kérgüket” a csigolyatestekhez az úgynevezett üvegporc köti hozzá.

            Fontos vérereknek is van csigolyák-beli helyezkedése: a nyaki csigolyák harántnyúlványai tövében az ismétlődő kis lyuk két artériát vezet a fejbe.

            Csigolyaoszlopunk természetes görbületei kitűnő testrugózást tesznek lehetővé, ha a függőleges dimenziót tekintjük dominánsnak.  Az egyes görbületi szakaszokkal következő írásunkban foglalkozunk.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
A gerinc funkciói


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó

A gerinc funkciói

Anfineo Hungary SmartformA bútorkészítés régi mesterség, és ha csupán a szűken gyógyászati szakosodású bútor-előállítói tevékenységet nézzük, az is régóta létezik. Újabb fejleménynek az tekinthető, hogy a gyakoribb típusú mozgásszervi bajok számbavétele ma már a bútorgyártói mezőny jóval szélesebb hányadában történt meg, mint negyven évvel ezelőtt, és elvezetett olyan, már különlegesnek mondható termék-kialakításokhoz is, amelyek magasan átlag-fölötti ergonómiai figyelemről tanúskodnak. Részben prevenciós, egészségmegőrzést szolgáló, tehát nem épp gyógyászati céllal készültek ilyen ülőbútorok, ágymatracok stb., részben pedig a leendő bútorhasználónál már megtörtént kedvezőtlen elváltozásokhoz alkalmazkodó, illetve ezek fokozódása ellenében ható forma- és állagképzéssel. Az Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunkban a mostani alkalomtól fogva sorravesszük azokat az ortopédiailag, illetve reumatológiailag diagnosztizálható problémákat, amelyekre az utóbbi évtizedekben a bútoripar is kihívásként tekintett. Először a gerincbántalmak körét tekintjük át, ehhez azonban bevezetésül képet kell adnunk a normális gerincműködésről.

                Gerincünk a centrális részét jelenti egész testünk csontozati vázának. Alakja vertikálisan elnyújtott S-hez hasonlít és harmincegynéhány csigolyából áll. A csigolyaoszlop hozzáízesült csontokat is hordoz: a belszerveket védő bordarendszeri csontokat, amelyeknek elülső kapcsa a szegycsont. Alsó végtagjaink a medenceövi csontszerkezeten át, felső végtagjaink a váll-övi csontszerkezeten át függnek össze csigolyaoszlopunkkal, amely pedig a nyakszakaszon át az agyunkhoz kapcsolódik – pontosabban a csigolyaoszlop magába rejti, védi a koponyaalap felől, a koponya öreglyukán át lenyúló központi-idegrendszeri részt, a gerincvelőt. A gerinccsatorna nem a maga teljes hosszában hordoz gerincvelőt, hanem az első ágyékcsigolyáig, annál egész kicsit tovább.

Gerincoszlop gerincfájdalom

                 Az emberi gerinc funkciói eleve csak részben egyezhetnek az emlősállatoknál leírható gerincfunkciókkal, mert az emberré válás ősi folyamatának lényeges eleme volt éppen a felegyenesedés, a rendszeresülő két lábon járás. Így gerincünknek a fej jellegzetesen emberi tartását biztosító feladata is van, amikor a nyak a vállak fölé ér, a fej pedig még afölött tekint előre. Ugyanakkor az egész test egyenes tartásának lehetővé tétele, törzsünk megtámasztása is gerincfeladat.  Üléskor az úgynevezett keresztcsont viseli törzsünk súlyát. Ha felállunk, normális tartásunkat elsősorban gerincünk stabilizálja, miközben törzsünk súlya, a a mellkasi és hasüregi rendszeren át majd’ egészen a medencére tevődik.

              Legközelebb megkezdjük a gerincműködés már részletezőbb ismertetését.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó

A reumatológiáról

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunk legutóbbi írásában már jeleztük, hogy a reumatológusok nem foglalkoznak a születéskori vagy a sérülés által szerzett szemmellátható deformitások rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálatával, és nem végeznek műtéti beavatkozásokat, helyreállító-sebészeti feladatokat.

                   A reumatológus a testi vázrendszert – a gerinc, a csigolyák, a porckorongok, a végtagcsontok, az ízületek, és az ízületmozgató szalagok, inak és izmok együttesét – annak az orvosnak a kondíciójával nézi, aki főként a  lassú, hosszas testromlási folyamatok enyhítésének, megfékezésének az adott esetekhez igazítható módjait törekszik alkalmazni. Másszóval: kiemelten a krónikus tartó- és mozgásszervi betegségek ismerője. Krónikus betegség középkorú, sőt fiatal embereket is sújthat, de a reumatológiai betegkör nagyobb hányadát idős emberek alkotják, akiket már elért vagy fenyeget az ízületi elfajulás. Lehetséges, hogy a krónikus kórhelyzeten is javíthat egy-egy műtét, ennek végső elbírálására azonban a beteget ortopédushoz kell irányítani.

                   Akut panasz is akad azért, amely a reumatológusra tartozik, ilyen az idegbecsípődés, noha ennek nagyfokú hajlama már más kategória. A lumbágó (derékzsába, amelyet a kötő- és támasztószövetek és inak hosszasan összeszedett mikrosérülései okoznak) és az isiász (ülőidegzsába) mindig reumatológiai baj. Az autoimmun megbetegedés (amikor az immunrendszer támadólag fordul valamely nem abnormis struktúra ellen) nem mindig az, de számos esetben reumatológust (is) kíván, aki tudatában van, hogy allergikus és hormonális összefüggések is fennállnak. A krónikus derékfájás nem eleve csak lumbágó lehet. Reumatikusak még a krónikus hát-és nyakfájások is.  Az izmok rugalmasság-vesztése, az ízületi folyadék csökkenése – máskor épp a túlerőltetés miatti folyadéknövekmény, amely gyulladással jár – , aztán a porckopás, a csontritkulás: mind jellegzetesen reumatológiai tényezők. Az összefoglaló kór-elnevezés, a reuma egyike az olyanféle hagyomány-kifejezéseknek, amelyek nem valami sokatmondóak vagy találóak. Az antik görögből örökölt „rheuma” szó legeredetibb jelentése: „nedv” –  amint azt is tudni lehet, úgy gondolták valaha, hogy minden betegség benső nedv-megromlásokból adódik. Ironikus módon a köszvény (ha a láb nagyujján jelentkezik: podagra) épp azért más ízületi nyavalya, mint amit reumának szoktunk nevezni, mert itt csakugyan bizonyos nedv-megromlás a közvetlen ok: húgysavkristályok vérbeli lerakódása okozza (speciális anyagcserezavar).

                   A reumatológiai kezelés eszközei: az okfeltárás nyomán adódó táplálkozási és egyéb szokás-módosítási útbaigazítások,  gyógyszeres arzenál gondosan választékos alkalmazása, helyi szteroid injektálás, műszaki-felszereléses fizikoterápia (sínezés, hűtés, lézer stb.), gyógytorna, gyógymasszázs, gyógyfürdőztetés.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó

Az ortopédiáról

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunk eddigi írásaiban az emberi mozgásszervi jelenségek orvostani oldala csak kisebbrészt tematizálódott. Nem sokáig marad már fenn ez  az arány.

              A mozgásszervi gyógyászat, ha kissé közelebbről nézzük, az ortopédia és a reumatológia kompetenciaterületét jelenti. Az ortopédus (régiesebben: orthopédus) és a reumatológus szakirányultsága, szakértelme közt az átfedés nem kicsi – például az ízületi fájdalmak minden mögötteséről egyképpen kell tudniuk – , ám az utóbbi szakember munkája, eltérően az előbbiétől, belgyógyászati jellegű. A reumatológiai gyógyeljárások klinikai zsargonban szólva „konzervatívak”, vagyis a reumatológus nem végez műtéteket: sem testrész-protézisek beültetésével, sem csontok-porcok, inak-szalagok, ízületek megoperálásával nem foglalkozik. „Konzervatív” gyógymódok alkalmazása nélkül az ortopédia sem lehet meg, de az ortopédiára az olyan (mindenféle korú) páciensek a jellemzők, akik hirtelen keletkezett, akut gondokkal jelentkeznek és az ilyen esetek elég nagy része radikálisabb beavatkozást kíván meg.

               Hozzá kell tenni: a mozgásszervi baj hirtelen érkezése önmagában nem jelent előzménytelenséget. Még akkor sem, ha az ilyen baj mögött nem valami egyéb baj áll. Lehetséges ugyanis, hogy a tartó- és mozgásszervek kisebb-nagyobb születési, illetve kiskorúként, vagy épp felnőttkorban szerzett torzulatai jóval később ütköznek ki valamely megugróbb rendellenességben. Előzmény nélküli akut mozgásszervi bajról főleg akkor beszélhetünk, amikor a heveny probléma baleseti sérülés részeként vagy következményeként keletkezik, vagy pedig magának a baleseti sérülésnek az egyedüli tartalmaként írható le. Amikor súlyosabb minősítésű közlekedési baleset az ok, a nagyfokú sürgősség szituációjában a páciensnek nem is ortopédushoz kell kerülnie először, hanem a baleseti sebészetre, a traumatológiára. (Akadnak azonban országok, ahol a traumatológia az ortopédia hivatalos keretei közé illeszkedik.) Az ortopéd lábbeliket, más ortopéd öltözékdarabokat, ortopéd ülő-, fekvő- és közlekedő-alkalmatosságokat már a kisebb fokú sürgősség szituációjának orvosi rendelkezései alapján veszik használatba a páciensek, és ilyen holmikat reumatológus is javallhat, előírhat egyik-másik betegének. A sokszor utókezelő jellegű gyógytornászat szakterületéről méginkább elmondható, hogy az ortopédia és a reumatológia egyszerre és hasonló arányban vezet hozzá.

                Mindeközben az ortopédusi munka nem csekély része betegség-megelőző tevékenység. Nem mintha születés-előtti/születéskori eredetű elferdüléseket megelőzhetne az ortopédus, de annak ügyében, hogy a mérsékelt fokú rendellenességekből ne adódjanak súlyosabb elváltozások, a nagyobb fokúak műtése a legjobbkor történhessen meg, illetve a műtét nélkül  kikezelhető esetek kikezelése is idejében megkezdődjék, sokat számít az, hogy akut baj nélkül is sok gyerek és kiskorú fordul meg ortopédiai vizsgálatokon. A szülők  aggodalma sokszor túlzott, de kárt nem jelent, ha megtörténik a csípővizsgálat, a térd- és gerinc-ellenőrzés, a járási, lábtartási furcsaságok felmérése, a lúdtalp-kérdés egyénenkénti tisztázása stb.

                  A járványos gyermekparalízist visszaszorító Sabin-cseppek és védőoltások elterjedése az ’50-es évek végének ortopédiai forradalma volt.

                 Az „ortopédia” szó eredete vitatott. Az ugyan biztosra vehető, hogy előtagja a test-kiegyengető, kiegyenesítő törekvést fejezi ki, ám a „pédia” utótag a pediátriai, azaz gyerekgyógyászati jellegre is utalhat, és pedis-re, a láb-párra is (pusztán alaki hasonlóság). Ráadásul a „pedis” átvitt értelmét sem hagyhatjuk figyelmen kívül: tartó/megtámasztó funkciójú alsó része valaminek, vagy akár: alap-ismerettára valaminek, bázis-tudás.                                                           

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó

Kineziologikus és kiropraktikus gyógy-alkalmazások

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunk legutóbbi írásában megkülönböztettük a biomechanikát a sporttudományos kineziológiától,  másképp mondva, a humán kinetikától. Közben a biomechanikai tudás alkalmazásaira példákat is hoztunk, ám egyelőre nem mutattunk be közelebbről egyetlen kineziológiai alkalmazást sem (bár írtunk a sportintézményi antropometrikus gyerek-vizsgálatokról, és ezek akkor töltik be rendesen a funkciójukat, amikor kineziológiai-alkalmazási tartalmuk is van.) Elmaradásunkat most pótoljuk.

     Létezik kineziológiai tudást felhasználó gyógyászat, ha nem is a klasszikus humán kinetika területe már ez. Csakhogy feléje fordulva nem maradhatunk meg a biztos humán-kinetikai tudás gyógycélú érvényesítésének valamely példájánál. Szóba kell hoznunk a kérdésesebb testfolyamat-elméleti elgondolásokra szervezett, úgynevezett „alkalmazott kineziológiát”. Ez az iskolacsoport természetgyógyászati igényű, és demonstratíven holisztikus (tehát a teljes összmozgás elvét vallja, a környezeti pszicho-hatásokat is elemezni igyekszik, a pszichés és fizikai állapot együttes terápiájával foglalkozik). Művelői különben hajlanak arra, hogy a (jelzőtlen) kineziológia szót     rendre csak a maguk alternatív gyógyászatára vonatkoztassák. Közben a „hivatalos” mozgásszervi gyógyászat sok képviselője korántsem áll távol a holisztikus szemlélettől: gyakorlatuknak leginkább a súlypontrendje, prioritási felfogása más                                               („prózaibb”). Másfelől a pácienseket illető csakugyan teljeskörű holisztikus feltárás és tényezőkezelés a demonstratív-holisztikusaknak sem áll módjában.

     A csont- (főként gerinc-) illetve reflex-központú kiropraktikai iskola az utóbbi évtizedekben már közel jutott a mozgásgyógyászat legtudományosabb formáihoz, mind kevesebben tévesztik már össze a „csontkovács”-sággal.  Alig is eufemizálunk tehát, ha a kiropraktikát egyszerűen gyógy-kinetikus szakágnak mondjuk. Mégis, a kiropraktikának eminens köze van a demonstratívan holisztikus „alkalmazott kineziológia” megeredéséhez – a következőképpen.

     Az 1960-as években egy amerikai kiropraktőr arra a nézetre jutott, hogy bizonyos csont- és izom-összefüggésű mozgásproblémáknál a csonttal végzett kiropraktikus munkát nem elég a túlfeszült, görcsölő izmok kezelésével kiegészíteni, hanem a probléma feloldásához az izompár gyenge tónusú tagját is jobb állapotba kell hozni. Ennek az alapfeltételezésnek a nyomán, további feltételezésekre építve, egész izomteszt-rendszert alakított ki, aztán a feltételezések építménye tovább szélesedett és magasodott, az agyműködésről szóló állításokig, illetve számos betegség izom-felőli kikúrálásának koncepciójáig.  Ez az építmény számos oldalszárnnyal bővült azóta.  Sem arra nem került sor mindmáig, hogy kártyavárként omoljon össze, sem pedig arra, hogy tudományos bizonyítottságra tegyen szert.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó

A biomechanikáról

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunknak már az elején több írásban jeleztük az antropometriai és a biomechanikai ismeretgyűjtés, ismeretnövekmény fellendítő jelentőségét az ergonómiai törekvéseket illetően.  De valójában micsoda is ez a bizonyos külön említett, az antropometriával nem egészen egybenőtt biomechanika?

Könnyű összetéveszteni a kineziológiával, amely szintén az élőmozgásokat, a belsőleg, idegileg irányított dinamikai jelenségeket tanulmányozza (ógörög eredetű neve „mozgástan”-t jelent). A kineziológia persze erősen támaszkodik a biomechanikára, de emellett annál kiterjedtebben törekszik pszichológiai eredményeket is hasznosítani.

Míg a biomechanika művelője a mozgásszerveket és az élő szervezet mozgásszervi súlypontrendszerének működését, statikai és dinamikai jellemzőit majdhogynem munkagép- vagy jármű-mérnöki szemmel nézi, addig a kineziológus jóval inkább figyel az adott élő szervezet mozgásfejlődési lehetőségeire: figyelme határozottabban irányul a fizikai teljesítmény javíthatóságára, a terhelhetőség, az állóképesség, erőnlét-fenntartási biztonság, egyben a mozgáskultúra fejlesztésének forszaira.  A nem-gyógyászati irányultságú kineziológusok gyakorlatilag humán kineziológusok, mégpedig a sportoló emberre fókuszálnak – kineziológiájuk csaknem egészében a sporttudományba ágyazódott, minthogy kibontakozását főként sporttudományi érdekek serkentették.

A biomechanika művelői közt több a madármozgásokat, az antilop-mozgást stb. tanulmányozó személy, mint a kineziológusok közt. Utóbbiak inkább csak járulékosan érdeklődnek ez irányban, mégis, ha orvosi oldalról tekintjük a kineziológiát, annak bizonyos eredményei nyilvánvalóan alkalmazhatók és alkalmazandók állatorvosi irányítású rehabilitációk esetén is.  Ha viszont éppen elvesztett emberi végtagok mesterséges pótlására van szükség, döntően a biomechanikai tudás játszik szerepet a viszonylagos rehabilitáció sikerében.  Még a fizikai anyagalkalmazás megfontoltságát tekintve is, minthogy vizsgálatain át a biomechanika nem csak mozgásforma-jellegű életjelenségeket modellez: élő anyagok biofizikális szempontú modellezését is végzi. (Enélkül nem jelenhetett volna meg például a csontpótlásban a háromdimenziós nyomtatás).

 Megintcsak a biomechanikai inspiráltság szerepét emelhetjük ki a jármű-ergonómia ügyében. Mégpedig kétszeresen: egyrészt a járművezető test-nyugalmára, illetve aktivitására nézvést, másrészt a gép-konstrukció képességeire nézvést. A jármű-konstrukció használati egyben esztétikai értéke növelhető nem-emberi élőmozgásokról gyűjtött információk által is.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó

A betegágy különálló kiegészítői

A kerekesszékes rokkantak mozgatásának feladata (ágyból vagy ágyba, vizsgálati vagy műtőasztalra stb.), illetve a csonti, ízületi és izomelváltozások miatt nehezen járó, ágyhoz kötött betegeké, nagy kihívás a gyógyászatban, beteggondozásban. Az utóbbi fél évszázadban az ilyen célú alapeszközök köre is, és az kisebb kompenzációs eszközök bővülő köre is jelentős fejlesztéseken ment át. 

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk ezen blokkjában, amelyben a betegek – főként a fekvőbetegek – gyógyászati fogadásának alapeszközeivel foglalkozunk, elérkeztünk a betegágyak körüli, azoktól tárgyilag elkülönböződő, azokkal mégis kiegészítőleges viszonyban álló felszerelési elemek témájához.  Nem sorolunk ide minden fontos kórház-berendezési összetevőt, így például a gyógyszertároló szekrényeket sem. Ezek változatait ugyanis nem a kórtermekben szokás falra szerelni vagy a kőpadlóra beállítani, ellenben mondjuk a kórtermi éjjeliszekrények, bár önállóan mozgatott bútorok, mégis tartozékai a betegágyaknak, akár a bolygóknak a holdak.  Hasonló az infúziós állványok ágymelletti jelenléte is, míg más ágykörüli kiegészítők (kétlépcsős fellépő, járókeret, paraván, támasztékolt etetőtálca-változatok stb.) esetlegesebben szerepelnek. 

                Akadnak határesetet jelentő eszközök, ilyen például a műtőasztal. Bár nem kórtermi objektum, ám különleges tárgyi párhuzama a betegágynak. A neve azért nem „műtőágy”, mert nem négylábú holmi: a fekvőfelületet középtáji, magányos oszlop tartja meg, és széles talapzata ennek a forgásképes, műszerészeti belsejű oszlopnak van, nem pedig a fekvőfelületi keretnek. Nem mintha a betegágynak egy másik tárgyi párhuzama, a hordágy igazi ágy volna; a neve kissé megtévesztő. Mentőszolgálati eszköz ez, főként a betegszállítás betegágy-előtti, kórházon kívüli céljára. Nagyobb légimentő egységek hermetikusan lezárható, átlátszó műanyagfalú fektetőkabinokat is visznek fedélzetükön, fertőző szállítottak esetére. A hordágy fekvőfelületi anyagát vagy egy könnyű, összecsukható keret foglalja magába, vagy pedig pumpált a hordágy, vízen is úsztatható. Rögzítőhevederek kapcsolódnak hozzá; tartozéka lehet még: gerincrögzítő mellény és fejrögzítő szerkezet.

                A betegágy és a műtő közt (vagy a beteg vizsgálatra vitelekor a liftkapcsolatú szinteken futó kórházi folyosókon) a betegszállítás olykor  görgősszék, egyébként pedig tolóágy – szakszerűbb nevén betegszállító kocsi – alkalmazásával történik. Az ergonomikus tolófogantyúk által könnyen mozgatható, korszerű betegszállító kocsiknál a kerekes alváz és a felváz emeletszerűen elkülönül. A fekvőfelület négyrészes, módosítható állású

combrésszel, elektromotoros vagy hidraulikus magasságállítóval, 12 fokos trendelenburg-pozíciós lehetőséggel, kétoldalt szereléktartó sínekkel alakították ki. Támla helyett az ágyvégeken fogódzók találhatók. A kocsi összekapcsolható saját (használaton kívül összecsukható) infúziós állvánnyal, lélegeztetővel, röntgenkazetta-tartóval stb. A kórtermekben sokféle egyéb kis beltéri szállítókocsi is megfordul még (leggyakoribb a tálalási és a még  polcosabb ágyneműkocsi).

                  A mai, elektromos hajtóművű, fékkel ellátott, bőrkárpitos kiültetőszékek, bár számos beállítóelemük és lehetséges tartozékkapcsolatuk van (kartámasz-magasság, hát- és lábrészi dőlések, palacktartó, étkezési tálca stb.), használaton kívül egymásba tolhatók.  Egyik kiviteli változatuk   bariatrikus, azaz jól idomul a gyomorszűkító-súlycsökkentő műtétek utáni testhelyzetekhez.

              A mai betegemelő készülékek többnyire fehérzománcos fémvázú, akkumulátoros-távirányítós kisdaruk, széles magasságállítási tartománnyal, vészleengedési funkcióval. Görgős lábai széttartanak és hosszan elnyúló talpcsövekben végződnek. A készülék függesztett részét speciális ponyvaanyag és hevederek alkotják.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
Elektronikus otthonápolási és kórházi ágyak
Mechanikus kórházi ágyak


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ERFA logó