Bevezetés az ergonómiába – a szakterület fejlődése 1980 óta

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk ergonómiai blokkjában elérkeztünk az utóbbi fél évszázad idevágó változásainak, egyben az ergonómia jelenkorának a témájához.

                   Az 1980-as évek folyamán az „ergonómia” kifejezés már köznyelvivé vált, egyfajta társadalmi integráció mutatójaként, olyannyira, hogy az ergonomikus jelleg széles érvényű reklámértéket is felvett, illetve szokásszerűvé vált az, hogy egy-egy termék olyan tulajdonsági plusznak köszönheti sikerét – a hasonló árú és műszaki képességű konkurens termékekhez képest –, amely az ergonómia és a design közös, egybefüggő többleteként írható le. Ugyanakkor épp ebben az évtizedben ütközött ki az eddigieknél feltűnőbben, kiáltóbban   az ergonómiai szemlélet elterjedtségének globális egyenetlensége, vagy akár a fejlett világon belüli, egyes tevékenységi részterületeket illető hátramaradottsága.  Baleseti jellegű tömegkatasztrófák a ’80-as években értelmeződtek először a széles közvélemény számára úgy, mint az ergonómia semmibevételének következményei.

                   Szintén az 1980-as évek – az évtizednek inkább már a vége felé – lendült meg a számítógép-használat tömegesülése. (A Szilícium-völgyben, Palo Altóban nem kizárólag hardverfejlesztéssel foglalkoztak, például ott dolgozták ki papíralapú kiadványok formázása számára a Quark X Press tördelőprogramot. Ez 1987-ben történt, majd 1990 derekára már el is törlődött világszerte a korábbi ofszet-technikájú sajtó bő kétharmadnyi része: a „sajtómunkások” együttese a PC-kre leghamarabb átálló foglalkozási vonulatok egyikét képezte.) A technikai fordulat nyomán felélénkültek a megelőzőleg lassabban terjeszkedő-mélyülő, most aktuál-tematikailag is gazdagodó kognitív ergonómia vizsgálódásai. Olyan mentális jelenségek/folyamatok, mint a memória működése, a puszta érzékelésnél magasabb szintre mozduló észlelés, a következtetés és érvek előállítása, valamint az munkavégzés-közbeni észlelésekre adott motoros (értsd: mozgásos, testiesülő) válaszok gyors megtervezése,  eddig is tárgyai voltak az ergonómiai figyelemnek, most azonban a digitális felhasználói felületek nagy szaporulata, a közvetlenül humán természetű és a mesterséges intelligencia összekapcsolásának ugrásszerűen megnövekvő terepe a ’90-es évek során a kognitív kompatibilitás fogalmát is átszabta.

                   Amint 2000 táján már haladott volt, úgy azóta is folyamatosan halad az úgynevezett intelligens termékek extenzív és intelligencia-fokozati hódítása, a termékbiztonsági, környezetvédelmi és a humán-egészségi szempontok súlynövekménye mellett.  Noha az ergonómiai tervezésbe és értékelésbe a termékfelhasználói sokaság egyre jelentősebb része vonódik be (participáció), a fejlődés ellentmondásos maradt. Például, míg a képernyő és a szem (vagy a mobiltelefon és a fültőmirigy, illetve az agy) fizikai-fiziológiai viszonya nem lett megnyugtatóbb, mint húsz éve volt, a speciális egyéni és rétegigények sokat nyertek az egészségvédelemben.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo
Bevezetés az ergonómiába – a kifejezés eredete

Bevezetés az ergonómiába – szakterületi ágak

Bevezetés az ergonómiába – a szakterület korai fejlődése

Bevezetés az ergonómiába – a szakterület haladott fejlődése

(X)
ERFA logó

Bevezetés az ergonómiába – a szakterület haladott fejlődése

SmartForm Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban a legutóbbi alkalommal a tudományos szintű ergonómia korai fejlődéséről írtunk; ez a szakasz 1960 körül ért véget. A ’60-as évekbeli, ide vonatkozó változás abban mutatkozott meg, hogy felülkerekedett a rendszerelméleti megközelítés, és a komplexen értelmezett munkakörnyezeti humanizálás törekvése.

                  Az ember–gép–környezet-rendszer optimalizálásának már csak a fogalmát is időigényes volt kialakítani, hiszen ehhez előbb el kellett végezni – igen körültekintően – a kölcsönható rendszerelemek   számbavételét, és ezeket az elemeket is elemezni, megvizsgálni rész-összetevőiket. Ugyanakkor a humanizációs törekvés eleve a munkahatékonyság javuló tendenciájának opciójával értelmeződött, az eredményesebb munkavégzés törekvésének a keretébe illeszkedett, vagyis a munkafeladatok megkövetelte feltételek megszabásán belül kellett felmérni a munkavégző személy(eke)t körülvevő fizikai, kémiai, biológiai, pszichológiai, szervezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, ezek ténylegességének kedvező módosítási lehetőségeit. Az ergonomikus munkarendszert éppúgy alá kell vetni validációnak és verifikációnak (a minőségbiztosítás és az igazoló minőség-ellenőrzés analitikus módszereinek) mint valamely terméket vagy szolgáltatást. Egy jól igazolódó, közérzetjavító munkarendszerben nem csak úgy adódnak-eltűnnek a munkakörök, hanem megtervezésük a normális, amely gördülékennyé is válik, és az ergonómia a munkakör-tervezést is meghatározza.

                  Természetszerűleg már a ’60-as években kitűnt, hogy egy-egy kidolgozott ipari munkarendszer (vagy hasonló szemléleti elvű katonai, űrkutatási működési rendszer) mintájára megalkothatók és megalkotandók ergonomikus oktatási kontextusú rendszerek is, amint persze létrehozhatók közéleti érdekeltségű vagy éppen szabadidős tevékenységeket adjusztáló ilyenféle rendszerek is.

                Az 1970-es évek meghozták egyrészt az ergonomikus szemlélet immár mérhetőbbé váló valóságos kiterjesztését a munkarendszereken túlra, másrészt a munkavállalói érdekképviseletek felerősödésén át felgyorsították az ergonomikus munkarendszerek jogi előmenetelét, és 1977-ben Svédországban megszületett a fejlett világ első direkten komplex-munkakörnyezeti tárgyú törvénye. A termék-ergonómiában megnövekedett a piac szerepe: a piaci feszítőerő-növekmény előhívta a vásárlóerő szempontjából is rétegspecifikus ergonómiai megoldások virágzását (az ilyen megoldások jelentős hányada aztán idővel „alábbszáll”, szélesebb köz-elérhetőségűvé válik).

                Következő írásunkban folytatjuk rövid történeti áttekintésünket.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Előző írások:
Bevezetés az ergonómiába – a kifejezés eredete

Bevezetés az ergonómiába – szakterületi ágak

Bevezetés az ergonómiába – a szakterület korai fejlődése

(X)
ERFA logó

Bevezetés az ergonómiába – a szakterület korai fejlődése

Anfineo HungaryFolytatva az Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk első tematikus blokkját, mostani írásunkban az ergonómiai szakterület történeti kibontakozását kezdjük áttekinteni.

               Bár természetesen a modern kort megelőzően is létezett olyasmi, amit ma ipari formatervezésnek mondunk, és akkor is zajlottak ilyen célú kísérleti munkálatok, sokszor nem is minden ergonómiai érzék nélkül, ám amíg bizonyos tervezési szempontok tudatos, célzatos szisztematizálása nem történt meg, addig csak az ergonómia előkészítő idejéről vagy naiv korszakáról beszélhetünk, márpedig a jelzett szisztematizálás Jastrzębowski úttörése után csaknem száz évvel, a II. világháborút követően vette határozott kezdetét. Még a ’40-es éveken belül előállt New Yorkban az első címzetesen ergonómiai kutatótársaság, megjelent az első szakszerű kézikönyv és az új tudományág korai folyóirata is, majd az ’50-es években laboratóriumok létesültek az ergonómiai szempontrendszer tökéletesítésére. Első nemzetközi társaság (IEA): 1957; első szakági világkongresszus (Stockholmban): 1959.

              Noha az 1949-es alap-kézikönyv kísérleti pszichológiai műnek minősítette önmagát, vagyis nyomatékosan jelezte, hogy a termékelőállító gépek dolgában az emberi tényezőt nem pusztán biomechanikailag és idegfiziológiailag értelmezi (sőt, még azt is prognosztizálta a könyv, hogy az ergonómiai szemléletben előbb-utóbb erőre kap a szociologikus dimenzió is), az első másfél évtizedet, tehát az 1960-ban lezáruló időszakot mégis az antropometriai ismerethasznosítás lendülete, illetve a végtagok/ujjak szenzomotoros kompatibilitása iránti érdeklődés határozta meg ebben a kutatási-tervezési szakmában. Mondhatjuk, az ergonómia biztosan teherbíró gyakorlati megalapozásaként még a „fogantyúk és skálák ergonómiája” dominált, bevonva inspirációs bázisainak körébe az üzemi munkatevékenység dolgában is relevánsnak ítélt háborús tapasztalatokat (az ipari munkagépeket illető fejlesztési eredmények aztán visszahatottak a katonai szférára, a megújuló katonai műszaki felszerelések – nem csupán a közvetlen fegyverek – egyre jobb kezelhetőségére, karbantarthatóságára, használatuk egyre jobb kitanulhatóságára). A ’60-as évekre az újonnani gyártású gépeknek, géprészeknek nemcsak az alakja, hanem a differenciált anyagmegválasztás, a méretviszonyok, a jelzőelemek és kezelőelemek elhelyezési kultúrája már mind magán viselte az ergonómiai szemlélet jegyeit, ahogyan ez a két világháború közt, a Ford-féle futószalag stb. korában még nem volt így.

             Legközelebbi írásunkban az ergonómia nagy komplexizációjának évtizedeivel foglalkozunk. Annyit azonban már most előre kell bocsátanunk,

hogy „a fogantyúk és skálák klasszikus ergonómiájának” fejlődése azóta sem állt

meg, nem ért – talán nem is érhet – véget: az ergonómiai kutatások új ágai felől (illetve egyáltalán az új technikai lehetőségek által) folytonosan új impulzusok érték/érik a klasszikus ágat is, amely újabb meg újabb megoldandó problémák elé kerül.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Előző írások:
Bevezetés az ergonómiába – a kifejezés eredete

Bevezetés az ergonómiába – szakterületi ágak

(X)
ERFA logó

Bevezetés az ergonómiába – szakterületi ágak

SmartForm Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk előző írásában az ergonómia fogalmát körvonalazva talán még nem hangsúlyoztuk eléggé, hogy bár ez a tudományág kölcsönhatások vizsgálatán át fejlődik, de nem annyira a munkavégző ember alkalmazkodásának segítése a célja, mint inkább a munkakörnyezet „alkalmazkodásának” szorgalmazása, a környezet emberhez-igazítása, általános embertani készültségű, valamint csoportos és egyéni adottságokat is figyelembe vevő, tudatos és módszeres alakítása. (A munkavégző embernek, ha már kondicionált a maga munkateljesítményének javítására, úgy az ergonómia felől nézve elsősorban önnön épségi érdekeihez kell alkalmazkodnia, vagyis feladva rossz szokásokat, élnie az ergonomizált környezet adta lehetőségekkel, vagy – rosszabb esetben – kifogásolnia az elégtelenül ergonomizált környezetet –  tudniillik a nem-szükségszerű nehézségekkel terhelt, fölöslegesen károsító környezetet – ,  törekednie bizonyos ergonomikus alapismeretek érvényesítésére.)  Arra azonban határozottan utaltunk, hogy nem csupán a munkaeszközök, a tárgyi munkakörnyezet formavilága és fizikai-kémiai összetétele áll az ergonómia fókuszában, hanem foghatatlan dolgok is, például a munkavégzés-kori levegőjárás, hanghatások vagy a szervezési/logisztikai képletek.

              A tárgyi munkakörnyezettel foglalkozó ergonómiai kutatások és gyártáskori alkalmazások főként a termék-ergonómia körébe tartoznak, míg a munkafolyamat-ergonómia a termék-ergonómiai eredményeket összekapcsoltan nézi egyéb munka közbeni hatások vizsgálatával, egész munkarendszerek tervezéséhez nyújtva nagyszámú hatékonyító támpontot.  Harmadik ágnak tekinthetjük a szoftverergonómia területét, amely az információtartalmak közvetítésének, elrendezésének, kezelhetőségi javításának, feldolgozásuk könnyítésének módjait tárja fel: hogyan lehetnek az információforgalmi fázisok a résztvevő emberek számára minél kevésbé fárasztóak anélkül, hogy az információtartalmak csonkulnának vagy szimplifikálódnának. Ha itt tartunk, nem hagyhatjuk említetlenül azt sem, hogy felhalmozódtak meta-ergonómiai ismeretek is, az ergonómiai kutatások illetve a munkaállomás-értékelések fejlődő módszerválasztékát, metodikai kincsét illetően.

             Egyelőre csupán a fő ergonómiai ágakat soroltuk fel. Mindegyikük maga is al-ágakra tagolódik, illetve ezeknek sorra megvannak a különböző aspektusaik, mint az ember–gép-rendszer tekintetében a „technikai alrendszer” meg az „emberi alrendszer” (és nemcsak ez a kettő). Ha mondjuk épp az „emberi alrendszert” tekintjük, ez is – attól függően, micsoda éppen egy ergonómiai elemzés célja – felbontható további rész-szempontokra, az antropometriától az emocionális tényezők szempontjáig, és persze az említett előbbi vagy utóbbi szempont is részletezhető, tovább bontható.

              Cikksorozatunkat elsősorban a termék-ergonómia irányában igyekszünk elmélyíteni, de ehhez szükség lesz módszerek, vizsgálati technikák ismertetésére is.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

(X)
ERFA logó

Bevezetés az ergonómiába – a kifejezés eredete

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban azt a rétegzett tematikát igyekszünk áttekinteni – illetve összetevőit behatóan ismertetni –, amely magának a programnak a kialakítása során elmélyült figyelmet követelt.  Minthogy a program központi részét különleges használati értékű ülőbútorok gyártási projektje jelenti, mégpedig ez a bútor-projekt kiemelten egészségmegőrzési és aktivitásnövelő szempontú, így természetesen az ergonómia kérdéseivel kezdjük, vagyis annak az alkalmazott tudománynak a problémáival és eredményeivel, amelynek törekvése az ember és a tárgyi munkakörnyezet, illetve a munkafolyamati egyéb körülmények kapcsolatának optimalizációja.  (A kereskedelemben sok olyan bútort is „ergonomikusnak” neveznek, amely nem különösebben felel meg ennek a jelzőnek, csak épp a formatervezés többé-kevésbé figyelembe vette az ergonómia egyik-másik tanácsát. Esetünkben viszont nagyban más a formatervezési kiindulás: itt a direkten ergonomista komplex szemlélet találkozik a design iránti érzékkel.)  Az ergonómiai vizsgálódások aztán magától értetődően átvezetnek bennünket egyfelől az antropometria, a biomechanika, az ortopédia/ortodinamika és a reumatológia, a rokkantság, az időskori vérkeringési betegségek, és másfelől a bútoriparban használatos fizikai anyagok témáihoz. Szó lesz továbbá a bútor-elhelyezésekről, illetve kiterjedtebben az otthoni életvitel javíthatóságáról, főleg ami a nem idős megváltozott munkaképességűeket és az idős generációkat illeti.

               Az ergonómia kifejezést a 19. század dereka táján alkotta meg egy tudós lengyel feltaláló, Wojciech Jastrzębowski (lépése azonban még korántsem jelentette a „munkatudomány” fellendülését). Két antik szót társított: az ógörög ergont, amely „munkát” jelent és a nomoszt, amely (egyik jelentésében) a megismerhető törvényre, illetve az arról szóló tanításra vonatkozik. Aki nincs tisztában a kifejezés eredetével, azt is hiheti – mint vélik is nem kevesen – , hogy az ergonómia a bútorok és használati tárgyak  „testbarát” jellegének általános  formatudománya, szóval nem kiemelten a munkához volna köze, hanem szórakozás, kirándulás, pihenés, magántevékenységek esetén is valahogy a kényelmi és az egészségi előnyök együttes fokozásához. Eszerint olyan formaalakítási tudásról volna szó, amely által kevésbé fárasztó valamit vinni, viselni, ügyesebben lehet valamit megfogni, kezelni, valamint amely által élvezhetőbben lehet ülni, vagy elheverni anélkül, hogy elterelődnénk a jó testtartás szabályaitól. Nos, akik eképp értik az „ergonómia” kifejezést, bár nem értik jól, de azért nem is tévednek igen nagyot. Hogyan lehetséges ez? Az ergonómia ki- és továbbfejlődését nem a kényelemigény, hanem munkateljesítmény-összefüggésű gazdasági érdekek hívták elő, a munkavállalói jogok nagymérvű előretörésének körülményei közt, amikor a termelésnövelés alacsonyrendű, durva módszerei helyett máshoz kellett folyamodni. A folyamat még csak nem is elsődlegesen egészségvédelmi kiindulású volt (noha a preventív szemlélet számára világos, hogy az egészségvédelemnek, betegségmegelőzésnek is erősen megvan a gazdasági oldala, céges szempontú és nemzetgazdasági fontossága). Ám az ergonómiai kutatások eredményei aztán valóban nem csupán az irodai, gépcsarnoki stb. munkavégzés területén hasznosultak, érvényesülésük ennél már valamelyest kiterjedtebbé vált, vagyis az ergonómia alkalmazásának expanziójáról beszélhetünk (lakások, oktatási intézmények, közlekedés, hobbisportok).

Legközelebbi írásunkban már valamivel többre jutunk: rátérhetünk most már az említett kutatások főbb irányaira.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

(X)
ERFA logó

Hátrányos helyzetű települések vállalkozásainak lehetőségei

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Az elmúlt időszakban végzett kutatások számos akadályt azonosítottak a hátrányos helyzetű vállalkozások fenntartására. A hátrányos helyzetű csoportok által a vállalkozás kihívásainak metaanalízisére kell a fókuszt helyeznünk. Ezek a csoportok alapulhatnak például az etnikai származás vagy az életkor szerint, majd felhasználhatják az akadályok bizonyos típusainak elemzését. Ennél az elemzés típusnál a hátrányos helyzetű csoportok esetén óvatosnak kell lennünk, ugyanakkor felhívják a figyelmet a közös tényezők, amelyekkel vállalkozásuk fenntartása során szembesülnek.

Az irodalom elemzése során az önfoglalkoztatás fenntartásának akadályait soroljuk be makro- és mikrofaktorokba. A makro tényezők közé tartoznak a szélesebb körű környezeti akadályok, mint például társadalmi-kulturális és pénzügyi akadályok. A mikrotényezők között szerepel az emberi és társadalmi tőke. Az utóbbiak nagyobb valószínűséggel várnak politikai beavatkozásra, míg az előbbiek szélesebb körűek társadalmi kérdéseket és kihívásokat vetnek fel.

A társadalmi és kulturális akadályok olyanokra vonatkoznak, melyek a térbeli sajátosságok, vallások, nyelvek és társadalmi normák. Etnikai kisebbségek és bevándorlók a vállalkozók nyelvi kompetenciája és vallási meggyőződése különösen fontos ebben kontextus. Ez befolyásolhatja képességüket a társadalommal és a gazdasággal való kommunikációra, kapcsolatba lépésük az üzleti és társadalmi hálózatokkal, hozzáférésük az információkhoz, alkalmazkodásuk a helyi szokásokhoz és jogi keretekhez. Ezek különös jelentőséggel bírnak az üzleti tevékenységeik fejlesztése szempontjából. Így a hátrányos helyzetű vállalkozók által vezetett vállalkozások legitimációja komoly kihívást jelenthet fenntarthatóságuk szempontjából, mivel a vállalkozóknak meg kell győzni az érdekelteket az erőforrás-bevitel és az értékesítés területén.

A megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférés az üzleti élet egyik legfontosabb forrása a túlélés, a fejlődés és a növekedés szempontjából. Az erre vonatkozó irodalom kiterjedt és arra utal, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók különleges kihívásokkal szembesülhetnek a külső finanszírozás megszerzésében, különféle okokból. Először is szenvedhetnek attól, hogy nem tudnak finanszírozást keresni, mert korlátozott tőkéjük, illetve a hálózati kapcsolatuk alacsony. Bizonyos esetekben ez egy „általános kockázati tényező” lehet, a kudarc bizonyítékán alapul és alapértelmezés, vagy nincs korábbi tapasztalat, a közvetlen faji, életkor vagy nem alapján lévő megkülönböztetés. Másrészt, néhány hátrányos helyzetű vállalkozó, például etnikai kisebbségi vállalkozás tulajdonosok, alacsony gazdasági hozzáadott értékű ágazatokban működnek, magas kudarcokkal, magas kockázatot jelentenek a potenciális befektetők számára. A fenti bizonyítékok kissé vegyesek.

Az empirikus adatok azt mutatják, hogy egyes etnikai csoportok és nők esetében viszonylag alacsony a hitelképesség. Ámbár az okok ellentmondásosak. Az egyik megismétlődő téma a kedvtelen hitelfelvevői hatás. A női vállalkozók kevésbé tapasztaltak a pénzügyi irányítás területén, így általában nehezebb dolguk van a külső finanszírozás megszerzésében. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a nemzetiségi vállalkozókhoz hasonlóan a női vállalkozók nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb pénzügyi akadályokat, mint a férfiak. Nem hajlandóak hitelt felvenni, továbbá alacsonyabb szintű adósságfinanszírozást használnak fel. Vitás kérdés, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók finanszírozása során megkülönböztetés történik-e.

Összefoglalva, a vállalkozások fenntarthatóságának finanszírozására vonatkozó bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a hátrányos helyzetű csoportok inkább a kereslet, mint a kínálat oldali kérdéseit hangsúlyozzák. Habár vannak olyan felvetések, amelyek azt mutatják, hogy alacsonyabb a hitelképesség a vállalkozó lakosság körében egyedi személyes tulajdonságok miatt, ezt nem feltétlenül kell megkülönböztetésként értelmezni. Az alacsonyabb szintek tükrözhetik a hátrányos helyzetű vállalkozások más dimenzióit, mint például a vállalkozás mérete, az üzleti szektor, a piaci korlátozások és az alacsonyabb szintek növekedési törekvései. Ugyanakkor ezek tükrözik a hátrányos helyzetű embereket, és szakpolitikai beavatkozás szükségességét javasolják a ciklus megszakításához a hátrányos helyzetben. A bizonyítékok azt is mutatják, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés elemzése összetettebb – a népesség meghatározott csoportjai, a hátrányos helyzet rétegei miatt inkább az üzleti élet, mint a vállalkozó jellemzői, amelyek bizonyos kontextusban működnek: hely, szektor, vállalkozás mérete.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves

1750 éve született Szent Miklós

A cím aktualitását így tavasz közeledtével nem az ajándékhozó Mikulás alakjáról történő megemlékezés adja, – hiszen az az ünnepkör még odébb van, ez alkalommal Szent Miklós személyéről emlékezünk meg.

A nem mindennapi évfordulóra a Pécsi Mikulás hívta fel a figyelmet, aki nem mindennapi módon tisztelgett az „ajándékosztás hagyományteremtője” előtt, – egy nem mindennapi időpontban.

Szent Miklós filatélia
1750 éve született Szent Miklós, postai emlékbélyegző, Magyar Posta

A márciusi megemlékezésre az okot az adta, hogy Szent Miklós születését az időszámítás szerinti 270. március 15-ére jegyzi több hivatkozás, bár ennek írásbeliséggel, vagy tudományosan is alátámasztott időpontja nem ismert. Ez évben éppen 1750 éve született a számos legendát jegyző Szent Miklós. A Pécsi Mikulás a megemlékezésre sem mindennapi megoldást választott. A Magyar Posta segítségével alkalmi postai bélyegzéssel tiszteleg a Mikulások Mikulása előtt. A magyar bélyegkibocsátásban Szent Miklós, Mikulás, vagy a Télapó ritkán előforduló motívum, de a külföldi viszonylatban is különleges és ritka a hasonló megemlékezés bélyegzés.

A Magyar Posta több alkalommal örvendeztette már meg nem csak a bélyeggyűjtőket, de a postai üdvözlőlapok küldőit is a karácsnyi ünnepkörhöz kapcsolódó bélyegkibocsátásokkal. A hazai karácsonyi témájú bélyegek szépek és ezért igen kedveltek.

Magyarországon december 6.-án ünnepelt Mikulás napja Szent Miklós emléknapja is, mely ma már főleg a gyermekek körében az ajándékozástól népszerű.

 

 „Mürai Szent Miklós

(Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.)

Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, – Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.” Forrás: hu.wikipedia.org

Kapcsolódó oldalak:
Mikulás Posta Pécsett – az első karácsonyi bélyegek
Pécsi Mikulás
Mikulásblog
Karácsony bélyeg

Online marketing az interneten

Cégbarát vállalkozásAz interneten folytatott marketingtevékenység az elmúlt 20 évben egy külön marketingágazattá vált. Az online marketing során tulajdonképpen az történik, hogy az internet segítségével próbál minél több vásárlót realizálni a honlaptulajdonos.

A VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével sorozatot indítunk az online marketing területéről. Első alkalommal 4 témával foglalkozunk, s kezdjük is az ismerkedést az online markatinggel.

Az internet (internetwork – fordítása: hálózatok közötti – rövidített neve) olyan hálózat, amelyet számítógépek alkotnak és internetprotokoll, -szabvány (IP) révén kommunikálnak egymással. Az IP szabályrendszer nem a két számítógép közötti hálózatot építi fel, hanem a küldeményeket irányítja a forrástól a célig, azaz csak az üzenetek felépítését, sorrendjét határozza meg.

Az internet révén egy virtuális kibertér jött létre a fizikailag külön lévő számítógépek és kisebb hálózatok között. Kevésbé köztudott, hogy az internetet az USA Virginia államában található Reston városából irányítja egy Internet Society (ISOC) nevű szervezet 1992. óta, amelynek bárki a tagja lehet.

Természetesen, mint annyi mindennek, az 1960-as évekbeli amerikai katonai fejlesztés eredménye az internet. Akkor még telefonvonalon lévő kapcsolatról volt még szó. Ma Európát és Amerikát az Atlanti óceán alatt üvegkábelek kötik össze, illetve műholdak révén valósul meg az adatátvitel.

Az internetes marketingnek több fóruma van, azaz ahol megjelenik a hirdető szervezet és ahonnan indulnak a marketingtevékenység egyes elemei. Célszerű saját honlapot fejleszteni, mert annak révén olyan adatokra, információkra lehet szert tenni, amelyeket a magunk javára könnyedén fel lehet használni. A még oly csábító Facebook-jelenlét ellenére is kifizetődő honlapot létrehozni, hiszen a közösségi oldalak lehetőségeit nem tudjuk bővíteni, magunkra szabni.

Ma a KKV-k számára nagy lehetőséget rejt az internet, hiszen jelentősen tudják bővíteni a piacot önmaguk számára. Ugyanakkor ez a lehetőség azt is magával hozza, hogy a KKV-knak érteniük is kell az internet működését, hogy az abban rejlő potenciált a maguk számára tudják kiaknázni.

Ez egy folyamatos tanulást jelent, mert az internet is állandóan változó közeg. Hamar kifulladnak az egyes marketingstratégiák, a trendek örökké változnak, új és új módszereket kell kifundálni a vevőszerzésre.

Az emberi psziché jellemzője a játékosság, kíváncsiság, pozitivitásra való és unalomra való hajlam. Ezen tulajdonságokat kell szem előtt tartani ahhoz, hogy minél hatékonyabban eljusson a termékünk a vevőhöz, megrendelőhöz.

A jó honlap titka ma már az, hogy értékes tartalmat nyújtson, amelyet szolgál a honlap felépítése, vizuális megjelenése és az onlinemarketing tevékenység. Tehát egy jó webmester nem elég ahhoz, hogy sikeres legyen a KKV. Előbb a KKV-nak kell előállítania értéket és azt a webmester számára érthetővé tennie.

—–

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

Ajánlott oldalak:
Domain-név
Mélylink

Szakmai partnerünk:
Netmester Produkció

(X)

Már csak ebben a hónapban fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel

Régi 500 forintos bankjegy
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a “régi 500 forintos” minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Forrás: MNB

Megelőzni a vízválságot! – hirdeti az egyre sürgetőbb kérdést a Posta új bélyege


2019. október 15-17. között, immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), melyhez kapcsolódóan a Magyar Posta – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét bélyegblokkot bocsát ki. A bélyegblokk Nagy Nándor grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60.000 példányban. 

A klímaváltozás és a globális felmelegedés napjait élve egyre nagyobb figyelmet kap a víz, mely háborús konfliktusok forrása, a globális migráció mozgatórugója, egészségügyi problémák, betegségek és halálozások forrása is lehet. A Földön fogyasztásra alkalmas víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és a világ várható népességnövekedése tovább fokozza a vízkészletek szűkösségét. A vízhiány, árvizek, vízszennyezés vízkrízishez vezet, melyek száma és súlyossága a jövőben fokozódhat. Ennek megfelelően a Világtalálkozó szervezői három problémakört neveztek meg, amelyekről párbeszédet kell tartani: sok víz, kevés víz, szennyezett víz. Mindezek tudatában egyre sürgetőbb a hatásos fellépés a vízkészletek megóvása érdekében.

A bélyegen a víz a „Jövő reménye” felirattal és a reményt szimbolizáló galambbal együtt jelenik meg. A blokk keretrajzán a 2019. évi találkozó szlogenje olvasható: Megelőzni a vízváltságot. A borítékon, ahogy a bélyegen is, a víz alatt látható vörös szín a veszélyre hívja fel a figyelmet, a bélyegző pedig a Földet, mint szemgolyót ábrázolja, ezzel szimbolizálva az ember és természet egységét.

A blokk megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, a kijelölt postahelyeken és a Posta.hu -n.

Forrás: Magyar Posta