Kategória: Kultúra

Beküldve:

A magyar kultúra napja – Programok Békés megyében

Egy héten át tartó programsorozatot tart több Békés megyei város a magyar kultúra napja alkalmából: az ünnepi gálaműsorok mellett kiállításokkal, könyvbemutatókkal, régészeti előadásokkal és színházi műsorokkal tisztelegnek a Himnusz születésének 195. évfordulóján – tájékoztatták kedden a szervezők az MTI-t.

Békéscsabán január 19-én a Békéstáji Művészeti Társaság, valamint a Márvány Fotóműhely kiállítása nyílik meg, továbbá bemutatják Bauer Barbara Porlik, mint a szikla. című könyvét. Szombaton a Munkácsy Emlékházban Kohán György képeiből nyílik tárlat, ugyanott Plesovszki Klára keramikus műhelyében a kerámiafestés és -díszítés folyamataival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Január 22-én, hétfőn Medgyesi Pál régész tart előadást felsőtagozatos tanulók számára Mátyás király hadai nyomában címmel. A VOKE Vasutas Művelődési Házban interaktív zenés, hangszeres bemutató lesz gyerekeknek, este a Békéscsabai Jókai Színház Gogol Egy őrült naplóját tűzi műsorra Katkó Ferenc előadásában. Aznap ünnepi gálaesttel is megemlékeznek az évfordulóról, amelyen átadják a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket. Az esten – mely ingyenes regisztrációs jeggyel látogatható – Benedekfi István zongoraművész és az Alföld Quartet ad hangversenyt.

Szerdán a Jókai Színház a Bolond Istókot játssza, Elek Tibor irodalomtörténész, a Gyulai Várszínház igazgatója, a Bárka folyóirat főszerkesztője beszélget Csillag Tamással, a Megtalált ország című könyv szerzőjével, és megnyílik Csiffáry Zsuzsanna zománckiállítása is.

Csütörtökön a békési megyeszékhelyen is kezdetét veszi a Mátyás király-emlékév Medgyesi Pál régész előadásával.

Gyulán is egyhetes programsorozattal készülnek. Január 22-én, hétfőn Hedry Mária Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be a várszínház kamaratermében Árkosi Árpád rendezésében, Juhász Róza szereplésével.  Kedden Erdész Ádám A Kner család és más történetek, valamint Elek Tibor Párbeszédben a kortárs “erdélyi” magyar irodalommal című kötetét mutatják be, szerdán a Németvárosi olvasókör hagyományainak felélesztése elnevezésű projekt nyitórendezvényére kerül sor. Csütörtökön a Békéstáji Művészeti Társaság kamarakiállítása nyílik meg, valamint Lonovics László képzőművész tart mesterkurzust a várszínház kamaratermében.

Január 30-án, kedden Rátóti Zoltán és Huzella Péter A bor filozófiája című estjével és Balla Géza ménesi borász borainak kóstolójával ünnepelnek; szerdán pedig Liska András régész ad betekintést a gyulai palánkerődítések régészeti kutatásába. Február 1-jén Látlak címmel művésztanárok tárlatával zárul az ünnepi programsorozat a fürdővárosban.

Orosházán január 22-én rendeznek ünnepi műsort, amelyen a Békéscsabai Jókai Színház művészei lépnek fel verses, zenés produkciókkal. A városban emellett egész héten át lesznek programok, Kölcsey Ferenc versmondó- és népdaléneklési versenyt, valamint rajz- és fotópályázatot is hirdetnek; kiállítás nyílik a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből. Emellett bemutatják Zilahi Anna A bálna nem motívum című könyvét, valamint kiállítás nyílik Balogh Gábor fotóiból, aki a Körös-Maros-köze rejtett értékeit fényképezte.

Szarvason január 20-án a Cervinus Teátrumban musicalgálát rendeznek, amelyen hazai és külföldi szerzők leghíresebb musicaljei, operettjei, sanzonjai csendülnek fel.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Idén ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját Békéscsaba

Nagyszabású, egész éven át tartó programsorozattal ünnepli idén újratelepítésének 300., várossá válásának 100. évfordulóját Békéscsaba.

A város a jubileumi megemlékezést öt kiemelt rendezvény köré szervezi. Április 28-án kezdődik meg a Békéscsaba 300 elnevezésű jubileumi programsorozat a Jókai Színházban, a nyitóünnepi gálaműsort Seregi Zoltán színházigazgató rendezi – olvasható a város honlapján. Július elején “időutazás-fesztivált” rendeznek: a Szent István téren megidézik az 1718-as betelepülést, a régi nagy piactér és az egykori korzó hangulatát, berendezik a csabai mesterségek utcáját, valamint megtartják a Csabáról elszármazottak találkozóját. A program rendezésére Fekete Péter miniszteri biztost, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját kérik fel.

Augusztus 20-án avatják fel a korábban megrendelt Szent István-szobrot a főtéren. Felcsendül majd az István, a király rockopera koncertváltozata és bemutatják az Udvarhely Néptáncműhely előadásában az Apám tánca című darabot. Szeptemberben várostörténeti vetélkedő lesz általános iskolások és középiskolások számára, novemberben pedig ünnepélyesen felszentelik a felújított evangélikus nagytemplomot. A rendezvényen a Békéscsaba kórusaiból alakult 300 tagú alkalmi  kórus ad hangversenyt a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar és a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar közreműködésével.

Az emlékévet egész évben kísérőprogramok színesítik, lesznek egyebek mellett hagyományőrző rendezvények, városismereti szabadegyetem, előadássorozatok, kiállítások, tervezik a városháza allegorikus homlokzati díszének visszahelyezését, emléktáblák elhelyezését és a témáról szóló kiadványok megjelentetését.

A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából, jelenéből címmel könyvet ad ki és tervezik egy Békéscsaba múltjának száz jelentős személyiségéről készült, képpel illusztrált, rövid ismertetővel ellátott szabadtéri installáció, valamint egy szabaduló szoba, illetve egy csabai skanzen létrehozását is. A közgyűlés a programok előkészítésére és lebonyolítására mostanáig 21,5 millió forintot különített el.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

A modern és a tradicionális Herendi porcelánokat mutatják be Gyulán

A Herendi porcelánok két arcát, a modernet és a tradicionálisat mutatja be a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont pénteken nyíló új, időszaki kiállítása. Krámlik Attila, a kiállítás kurátora csütörtökön az MTI-nek elmondta: a régi és az új, a tradíció és az innováció kerül a kiállítás középpontjába, erre utal a tárlat címe, a Herend és – visszafelé olvasva a nevet – Dnereh is.

A látogatók négy termet járhatnak végig, mintegy félezer darab tárgyat tekinthetnek meg. A kiállítási tárgyak biztosítási értéke eléri a 80 millió forintot. Az egyik teremben 19. és 21. századi bútorokon elrendezve mutatják be ugyanazokat a porcelánokat – mondta a manufaktúra PR-menedzsere. Bemutatják a három leghíresebb minta, a Viktória, a Rotschild és az Apponyi fejlődéstörténetét. A Viktória-minta esetén például az egyik első, a londoni világkiállításra 1851-ben készített darabtól eljutnak Vilmos herceg és Katalin nászajándékáig, “ami ugyanannak a mintának egy modern, újragondolt változata” – fogalmazott Krámlik Attila. Hozzátette: az egyik teremben több mint húsz, úgynevezett bravúr-darabot, azaz egyedi, különleges gyártási- vagy festési technikával készült, limitált példányszámú porcelánt mutatnak be.

A Herendi Porcelánmanufaktúra termékpalettája sokszínű: több mint 16 ezer forma és közel 4 ezer minta variálható szabadon.  A negyedik teremben ezt a sokszínűséget szeretnék egyfajta látványraktárként bemutatni. “Azt, hogy létezik gyűszűnyi méretű, és egy méteresnél is nagyobb Herendi-váza is” – mondta a kurátor. Az október 1-jéig megtekinthető kiállítást Simon Attila, a manufaktúra vezérigazgatója és Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos nyitja meg. A kastély télikertjében berendezett “műhelyben” pénteken és szombaton a porcelánkészítés és- festés folyamata is megtekinthető lesz. A Herendi Porcelánmanufaktúrát 191 éve Stingl Vince alapította a Bakony hegyei között. Az üzem mára Európa legnagyobb porcelánmanufaktúrájává fejlődött, évente 350-400 új terméket állítanak elő, melyet a világ több mint 60 országába exportálnak.

Forrás: MTI

Beküldve:

Átadták a Gyulai Pálinkafesztivál párlatversenyének díjait

A Szicsek Pálinkafőzde nyerte a legjobb kereskedelmi főzde címet a 18. Gyulai Pálinkafesztivál Brillante-2017 elnevezésű párlatversenyén szombaton – tájékoztatták a főszervezők az MTI-t. A legjobb kereskedelmi pálinka a Szicsek Pálinkafőzde 2015-ös évjáratú piros vilmoskörte pálinkája lett. A versenyre 17 kereskedelmi főzde nevezett összesen 158 mintával.

A Békés megye pálinkája címet 2017-ben a békéscsabai Árpád Pálinkákat gyártó Kisrét Manufaktúra Kft. piros vilmoskörte pálinkája viselheti, a Békés Megyei Önkormányzat egy éven keresztül protokoll célra ebből a párlatból vásárol majd. Tavaly a megye pálinkája az Árpád Pálinkafőzde lepotica szilvapálinkája volt.

Szombat délután átadták a bérfőzetők és magánfőzők nemzetközi párlatversenyének a díjait is.  A legjobb versenyminta címet a Gyenesei Pálinkárium madárberkenye pálinkája nyerte el, ahogyan a legjobb magánfőzött párlat címet is ez a nedű érdemelte ki. A Gyenesei Pálinkárium elvitte a legeredményesebb magánfőző címet is. A legjobb bérfőzetett párlat a Farhan Pincészet málnapálinkája lett, ők érdemelték ki a legeredményesebb bérfőzető címet is. A legeredményesebb bérfőzde – a tavalyi évhez hasonlóan – a komorói Rak-Tár-Tár Bt. lett.

Champion díjat tíz párlat érdemelt ki, aranyérmet 68, ezüstérmet 127, bronzérmet 165 minta érdemelt ki – közölték a szervezők. A bérfőzetők és magánfőzők versenyére összesen 557 mintát neveztek be, határon túlról, Szerbiából, Szlovákiából és Romániából is érkeztek párlatok. A 24 tagú szakmai zsűri vakkóstoláson a tisztaságot, karaktert, szájérzetet és az utóérzetet, harmóniát pontozta.

Forrás: MTI

Beküldve:

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Beküldve:

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

Beküldve:

Semmi Konferencia: a Kiscsillag dalai lemezen és színházi turnén

Új formában láthatja a közönség a Kiscsillag zenekar és Földes Eszter színművész tavaly bemutatott zenés darabját, a Semmi Konferenciát. A koncertszínházból kamaradarabbá formált produkció, amelynek dalai a napokban megjelentek lemezen, vidéki turnéra indult.

“Az egy évvel ezelőtt az Erkel Színházban bemutatott Semmi Konferencia műfaja korábban ismeretlen terep volt a Kiscsillag zenekarnak és Eszternek is, aki rendezte. A koncertszínházi darabot tavaly mindössze ötször adtuk elő, a folytatást abban a formában a közreműködő szereplőkkel időpont-egyeztetési problémák akadályozták meg. De közben elkezdtünk gondolkodni, miként lehetne kicsiben is megcsinálni. A véletlen hozta úgy, hogy Eszter a rendezés mellett beugróként a három főbb szerep eljátszását is elvállalta” – mondta Lovasi András, a Kiscsillag vezetője, a Semmi Konferencia kitalálója, társírója, zeneszerzője az MTI-nek.  A darabban Péter, a kisfiú kitalálja, hogy kellene egy konferenciát tartani a semmiről, mert édesanyja, Zsuzsa mindig azt mondja, nincs semmi baj, holott csak ül a konyhában és néz maga elé. A kisfiú legjobb barátja Jónás, egy hajléktalan, aki vele együtt szervezi meg a Semmi Konferenciát. A tavaly színpadra állított változatban Lovasi András játszotta a kisfiút, Péterfy Bori az édesanyját, Leskovics Gábor (Lecsó), a Kiscsillag gitáros-énekese pedig a hajléktalant; a közreműködők között volt Falusi Mariann, Pásztor Anna, Varga Livius, Likó Marcell és Busa Pista is.

Már a kamaradarab-koncepció jegyében decemberben Scherer Pétert kérték fel, játssza el valamennyi szerepet a Semmi Konferenciában, de színházi elfoglaltságai miatt vissza kellett lépnie, így Földes Eszter, Lovasi András felesége lépett be a képbe. Az új előadást a darab dalaiból készülő lemez megjelenéséhez időzítették, a produkció során a Kiscsillag végig a színpadon van és élőben zenél. Az előadás utolsó fél órájában a konferencia Földes Eszterrel egy nadrágból elővarázsolt bábelőadás formájában jelenik meg, animációval és élőképes vetítéssel kiegészítve. A dolgot tovább árnyalja, hogy a Kiscsillag március 29-én szerdán a MOM Kulturális Központban lemezbemutató koncertet tart, amelyben a tavalyi szereplők valamennyien színpadra lépnek. “Ezt azért tudjuk megcsinálni, mert több hónappal előre egyeztettük az időpontot a közreműködőkkel. A lemezanyagot 2014 óta írtuk, és örülök, hogy a bemutatóra újra össze tudtuk trombitálni az eredeti csapatot”.

A Semmi Konferencia története sok szempontból a 2012-ben kezdődött a Kiscsillag színházi koncertsorozata, az Idáig tudom a történetet folytatása. A történet alapja egy tíz évvel ezelőtt született Kiscsillag-dalban, a Menetszélben már megfogalmazódott. Az előadás során elhangzó dalok között egy-két régebbi is akad – még egy Kispál és a Borz-számra is van utalás -, 80 százalék azonban vadonatúj, a lemezre pedig kizárólag friss számok kerültek. “A darabban több olyan dal is van, ami már a tavaly áprilisi Erkel színházi bemutató után készült, a lemezre is felkerült a Nincs igazság, amit szeptemberben írtam. A bemutató óta csatlakozott a Kiscsillaghoz Szesztay Dávid, aki billentyűs hangszereken és gitáron játszik és énekel is. A dalok túlnyomó részét én írtam, de nagy szerepe volt a munkában Lecsó mellett Erős Marcinak, a basszusgitárosnak is, aki velem együtt volt a producer” – mondta Lovasi András. A zenekar ötödik tagja Bajkai Ferenc dobos.

A Semmi Konferencia Dalos Színház április 6-án Szegeden, 7-én Szombathelyen, 26-án Békéscsabán, 29-én pedig Nyíregyházán látható; a békéscsabai előadás ismét sokszereplős.

Az idén 50 éves Lovasi András az MTI-nek elmondta, hogy a Lovasi 50-koncerten júniusban a Fishing On Orfű fesztiválon és novemberben a Sportarénában is egyfajta supergrouppal fog fellépni, amely leginkább a Kiscsillag és a Kispál és a Borz, illetve a Csík Zenekar tagjaiból áll, de szerepet kap a Varga Ferenc vonóstrió, Pál István Szalonna, Farkas Róbert (Budapest Bár) és egy vonósnégyes is. “Az Arénában énekes vendégeim is lesznek. Egyelőre 55 dalt válogattunk össze Lévai Balázzsal, a koncert rendezőjével, ezt fogjuk tovább szűkíteni”.

A 2005 óta létező Kiscsillagnak eddig öt stúdióalbuma jelent meg: a Greatest Hits Vol. 1 2006-ban, a az Örökre szívembe zártalak 2009-ben, a Néniket a bácsiknak! 2011-ben, a Szeles 2014-ben.

Forrás: MTI

Beküldve:

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete, a Gyulai Évszázadok Alapítvány Kóhn Dávid 1937-es könyvét adta ki “újragondolt” formában.

Durkó Károly, az alapítvány elnöke, a könyv szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a 80 évvel ezelőtti, Gyula város utcái és terei című kiadványt változatlan szöveggel jelentették meg, de a kor 17 híres festőművészének – mások mellett Csapó Mártonnak, Jankay Tibornak, Szilágyi Istvánnak és Edvi Illés Aladárnak – 22 festményével és grafikájával illusztrálták. Emellett kiegészítették a könyvet a szerző életrajzával és egy 1937-es, a városról készült térképpel. A könyv olvasmányos formában, 144 oldalon szól a kor és a századelő gyulai polgárairól, vendéglőiről, szállodáiról, történeteket mesél el a városrészekről és az ott élő emberekről. Részletesen írt a szerző a külterületekről is, a kötetből így kiderül, hogy mintegy száz éve még állhattak a környék kistelepülésein az Árpád-kori templomok alapjai, maradványai – tette hozzá Durkó Károly.

Székely Árpád, a Kóhn Dávid-életrajz írója felidézte, hogy a szerző Gyulán született 1856-ban, és 82 éves korában ott is halt meg. Hivatalnokként dolgozott a városházán, emellett több könyvet írt, újságíróként és főszerkesztőként is tevékenykedett. A Gyula város utcái és terei című könyve kis példányszámban jelent meg, Székely Árpád az ócskapiacon bukkant egy jó állapotban lévő darabra. Durkó Károly kiemelte, hogy a Gyula anno. , valamint a Gyula régen és ma könyvsorozatokkal a múlt értékeinek megőrzése, közzététele, a lokálpatriotizmus erősítése a céljuk. A Gyula anno. sorozatban tavaly tavasszal jelent meg Székely Lajos Gyula város leírása című 1897-es könyve, majd kiadták a 77, mára részben elfeledett receptet tartalmazó Sütemények könyvét, amely eredetileg 1906-ban látott napvilágot.

Terveikről szólva az alapítvány elnöke közölte: karácsonyra a gyulai kolbász történetét szeretnék újra feldolgozni, a 13 éve megjelent kiadványt frissítenék az azóta eltelt időszak történéseivel.

A Gyula város utcái és terei című kötet bemutatója szerda este lesz a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Ismét lesz 24 órás Versfolyam a Békéscsabai Jókai Színházban

A költészet napja alkalmából idén is 24 órás Versfolyamot szervez a Békéscsabai Jókai Színház április 10-én és 11-én – tájékoztatta a teátrum sajtóreferense az MTI-t.

Sz. Kovács Viktória elmondta: az ötödik alkalommal megrendezett versmondó és versolvasó fesztivál április 10-én 18 órakor kezdődik és másnap, József Attila születésnapján ér véget. A versfolyamot Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere nyitja meg. Idén Orbán János Dénes Babérkoszorú-díjas költő, író lesz a rendezvény díszvendége, az első órában ő, valamint az ő megzenésített verseit előadó Körömvirág együttes verselnek. A helyi Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai az ott vendégtanárként dolgozó kínai pedagógus vezetésével kínaiul mondanak majd verseket.

Szeptember óta tanulnak verset az autisztikus és autista gyerekekkel foglalkozó Esély Pedagógia Központban is, és a magyar címvédő, valamint a Közép-európai Liga győztes Békéscsabai Röplabda Sport Egyesület tagjai is jelen lesznek a rendezvényen. Rajtuk kívül óvodások, valamint az Európai Borlovagrend dél-alföldi régiójának borlovagjai és bordámái is képviseltetik magukat – mondta Sz. Kovács Viktória. Idén Arany János születésének 200. évfordulója előtt is tisztelegnek, ezért az utolsó órában a Jókai Színház társulata a költőfejedelem verseiből, vagy rá utaló, emlékező versekből állít össze egy csokrot – tette hozzá.

A rendezvényhez április 8-ig bárki csatlakozhat kedvenc versével.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Táncos mesejáték bemutatására készül a Békéscsabai Jókai Színház

Március 21-én mutatják be az Állat(i)mese című eltáncolt mesejátékot a Békéscsabai Jókai Színházban. A gyerekeknek szóló mű  – címével ellentétben – az emberekről szól majd – nyilatkozta a darab rendező-koreográfusa.

Ifj. Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes művésze elmondta, egy éve pattant ki fejéből az Állat(i)mese bemutatójának ötlete. “Mint minden állatmese, ez sem az állatokról szól. Az állatokra mi emberek akasztjuk rá a tulajdonságokat, hogy a róka sunyi, ravasz, a bika erős, de nem egy észlény, a nyuszi eszes, de félénk. A címben a zárójelbe tett i betűvel azt akarjuk jelezni, hogy állatszereplőkkel ugyan, de emberekről szól a mese, emberi karakterek jelennek meg a színpadon” – magyarázta az Örökös Aranysarkantyús táncos. Hozzátette: a megszokott magyar néptánccal ellentétben multikulturális zenével és koreográfiával készülnek. A különböző állatokat különböző kulturális közegbe helyezik: a nyúl ír zenére táncol, a bikához spanyol (flamenco, paso doble) muzsika szól, a hangyákhoz kínai.

Az állatbőrbe bújtatott emberi figurák jelmezeit Mlinár Péter, a díszleteket a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője, Lenkefi Zoltán tervezi. A darabban a Jókai Színház két színésze, Vadász Gábor és Tege Antal is szerepel. A hagyományoknak megfelelően a színház ezúttal is játékot hirdetett a legkisebbeknek, arra kérik az ügyes kezű gyerekeket, hogy állati maszkokat készítsenek, amelyeket majd zsűri értékel és díjaz. Az eddigi ilyen akciók megmozgatták a kicsiket, így a gyermekközösségek is alkotótársakká váltak – mondta Seregi Zoltán színházigazgató. Hozzátette: Békéscsabán hagyomány a Jókai Színház, a Balassi Táncegyüttes és a Napsugár Bábszínház együttműködése, ennek újabb fejezete lesz a mesedarab színpadra állítása.

A mese főhőse Sunyesz, a ravaszdi róka, aki egyedül bolyong a világban, és ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. A többi állat épp ezért nem is bízik benne, és ha csak tehetik, igyekeznek elkerülni. Mígnem a róka elkezd igazi családra vágyni.

Forrás: MTI