Címke: Gyula

Beküldve:

A magyar kultúra napja – Programok Békés megyében

Egy héten át tartó programsorozatot tart több Békés megyei város a magyar kultúra napja alkalmából: az ünnepi gálaműsorok mellett kiállításokkal, könyvbemutatókkal, régészeti előadásokkal és színházi műsorokkal tisztelegnek a Himnusz születésének 195. évfordulóján – tájékoztatták kedden a szervezők az MTI-t.

Békéscsabán január 19-én a Békéstáji Művészeti Társaság, valamint a Márvány Fotóműhely kiállítása nyílik meg, továbbá bemutatják Bauer Barbara Porlik, mint a szikla. című könyvét. Szombaton a Munkácsy Emlékházban Kohán György képeiből nyílik tárlat, ugyanott Plesovszki Klára keramikus műhelyében a kerámiafestés és -díszítés folyamataival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Január 22-én, hétfőn Medgyesi Pál régész tart előadást felsőtagozatos tanulók számára Mátyás király hadai nyomában címmel. A VOKE Vasutas Művelődési Házban interaktív zenés, hangszeres bemutató lesz gyerekeknek, este a Békéscsabai Jókai Színház Gogol Egy őrült naplóját tűzi műsorra Katkó Ferenc előadásában. Aznap ünnepi gálaesttel is megemlékeznek az évfordulóról, amelyen átadják a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket. Az esten – mely ingyenes regisztrációs jeggyel látogatható – Benedekfi István zongoraművész és az Alföld Quartet ad hangversenyt.

Szerdán a Jókai Színház a Bolond Istókot játssza, Elek Tibor irodalomtörténész, a Gyulai Várszínház igazgatója, a Bárka folyóirat főszerkesztője beszélget Csillag Tamással, a Megtalált ország című könyv szerzőjével, és megnyílik Csiffáry Zsuzsanna zománckiállítása is.

Csütörtökön a békési megyeszékhelyen is kezdetét veszi a Mátyás király-emlékév Medgyesi Pál régész előadásával.

Gyulán is egyhetes programsorozattal készülnek. Január 22-én, hétfőn Hedry Mária Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be a várszínház kamaratermében Árkosi Árpád rendezésében, Juhász Róza szereplésével.  Kedden Erdész Ádám A Kner család és más történetek, valamint Elek Tibor Párbeszédben a kortárs “erdélyi” magyar irodalommal című kötetét mutatják be, szerdán a Németvárosi olvasókör hagyományainak felélesztése elnevezésű projekt nyitórendezvényére kerül sor. Csütörtökön a Békéstáji Művészeti Társaság kamarakiállítása nyílik meg, valamint Lonovics László képzőművész tart mesterkurzust a várszínház kamaratermében.

Január 30-án, kedden Rátóti Zoltán és Huzella Péter A bor filozófiája című estjével és Balla Géza ménesi borász borainak kóstolójával ünnepelnek; szerdán pedig Liska András régész ad betekintést a gyulai palánkerődítések régészeti kutatásába. Február 1-jén Látlak címmel művésztanárok tárlatával zárul az ünnepi programsorozat a fürdővárosban.

Orosházán január 22-én rendeznek ünnepi műsort, amelyen a Békéscsabai Jókai Színház művészei lépnek fel verses, zenés produkciókkal. A városban emellett egész héten át lesznek programok, Kölcsey Ferenc versmondó- és népdaléneklési versenyt, valamint rajz- és fotópályázatot is hirdetnek; kiállítás nyílik a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből. Emellett bemutatják Zilahi Anna A bálna nem motívum című könyvét, valamint kiállítás nyílik Balogh Gábor fotóiból, aki a Körös-Maros-köze rejtett értékeit fényképezte.

Szarvason január 20-án a Cervinus Teátrumban musicalgálát rendeznek, amelyen hazai és külföldi szerzők leghíresebb musicaljei, operettjei, sanzonjai csendülnek fel.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Növelte árbevételét tavaly a Gyulahús Kft.

Növelte árbevételét és termékértékesítési volumenét az előzetes adatok szerint tavaly a Gyulahús Kft. – tájékoztatta az önkormányzati tulajdonú vállalat ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-t.

Daka Zsolt kifejtette: terveik szerint hat százalékkal, 5,6 milliárd forintra szerették volna növelni árbevételüket a 2016. évi 5,3 milliárd forinthoz képest, amit sikerült túlszárnyalni, a 2017-es nettó árbevétel meghaladja az 5,7 milliárd forintot. Ez nyolc százalékos növekedést jelent. Az idei évre a cég további négyszázalékos bővülést céloz meg. Hozzátette: kilenc százalékkal nőtt az előző évihez képest a termékértékesítés volumene is, főként a belföldi piacon. A Gyulahús Kft. árbevételéből mintegy 4,8 milliárd forint a belföldi piacokról származik.

Az exportértékesítés elérte a 900 millió forintot, ami kétszázalékos emelkedést jelent. Exportálni főként Csehországba és Szlovákiába, valamint Nagy-Britanniába szoktak, utóbbi esetben az angol font tartós “gyengélkedése” fényében különösen értékes ez az eredmény – mondta Daka Zsolt. Megjegyezte, hogy egyre biztatóbban alakul a németországi, valamint a svédországi kiszállítás is. A külpiacokon főként a kolbászok és a szalámik keresettek, a hazai piacokon a kolbász és a gyulai májas a két kiemelkedő termék – tette hozzá. Tavaly 5200 tonna terméket gyártottak, ami – a bérgyártás nélkül – 370 tonnával több az előző évinél.

Az ügyvezető igazgató elmondta, az adózás előtti eredményük várhatóan 200 millió forint körül alakul, ami elmarad az egy évvel korábbi, csaknem 486 milliós eredménytől. Ennek oka Daka Zsolt szerint a sertéshúsár emelkedése és magas árszinten történő stagnálása. Mint mondta, összköltségeik felét az alapanyag beszerzése teszi ki. 2017-ben a cég több beruházást is végrehajtott, a szárazáruüzembe beszereztek egy töltőgépet, emellett egy csomagológépet is vásároltak. Idén is 200 millió forint körüli értékben terveznek gép- és eszközbeszerzést, technológiai korszerűsítést végrehajtani. Idén a gyulai húsipar fennállásának 150. évfordulóját ünneplik, és az év  során elsősorban a brandépítésre, a húzótermékek további erősítésére koncentrálnak majd – emelte ki a szakember. A Gyulahús Kft. dolgozóinak száma stabilan 310 fő körül alakul.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

A modern és a tradicionális Herendi porcelánokat mutatják be Gyulán

A Herendi porcelánok két arcát, a modernet és a tradicionálisat mutatja be a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont pénteken nyíló új, időszaki kiállítása. Krámlik Attila, a kiállítás kurátora csütörtökön az MTI-nek elmondta: a régi és az új, a tradíció és az innováció kerül a kiállítás középpontjába, erre utal a tárlat címe, a Herend és – visszafelé olvasva a nevet – Dnereh is.

A látogatók négy termet járhatnak végig, mintegy félezer darab tárgyat tekinthetnek meg. A kiállítási tárgyak biztosítási értéke eléri a 80 millió forintot. Az egyik teremben 19. és 21. századi bútorokon elrendezve mutatják be ugyanazokat a porcelánokat – mondta a manufaktúra PR-menedzsere. Bemutatják a három leghíresebb minta, a Viktória, a Rotschild és az Apponyi fejlődéstörténetét. A Viktória-minta esetén például az egyik első, a londoni világkiállításra 1851-ben készített darabtól eljutnak Vilmos herceg és Katalin nászajándékáig, “ami ugyanannak a mintának egy modern, újragondolt változata” – fogalmazott Krámlik Attila. Hozzátette: az egyik teremben több mint húsz, úgynevezett bravúr-darabot, azaz egyedi, különleges gyártási- vagy festési technikával készült, limitált példányszámú porcelánt mutatnak be.

A Herendi Porcelánmanufaktúra termékpalettája sokszínű: több mint 16 ezer forma és közel 4 ezer minta variálható szabadon.  A negyedik teremben ezt a sokszínűséget szeretnék egyfajta látványraktárként bemutatni. “Azt, hogy létezik gyűszűnyi méretű, és egy méteresnél is nagyobb Herendi-váza is” – mondta a kurátor. Az október 1-jéig megtekinthető kiállítást Simon Attila, a manufaktúra vezérigazgatója és Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos nyitja meg. A kastély télikertjében berendezett “műhelyben” pénteken és szombaton a porcelánkészítés és- festés folyamata is megtekinthető lesz. A Herendi Porcelánmanufaktúrát 191 éve Stingl Vince alapította a Bakony hegyei között. Az üzem mára Európa legnagyobb porcelánmanufaktúrájává fejlődött, évente 350-400 új terméket állítanak elő, melyet a világ több mint 60 országába exportálnak.

Forrás: MTI

Beküldve:

Átadták a Gyulai Pálinkafesztivál párlatversenyének díjait

A Szicsek Pálinkafőzde nyerte a legjobb kereskedelmi főzde címet a 18. Gyulai Pálinkafesztivál Brillante-2017 elnevezésű párlatversenyén szombaton – tájékoztatták a főszervezők az MTI-t. A legjobb kereskedelmi pálinka a Szicsek Pálinkafőzde 2015-ös évjáratú piros vilmoskörte pálinkája lett. A versenyre 17 kereskedelmi főzde nevezett összesen 158 mintával.

A Békés megye pálinkája címet 2017-ben a békéscsabai Árpád Pálinkákat gyártó Kisrét Manufaktúra Kft. piros vilmoskörte pálinkája viselheti, a Békés Megyei Önkormányzat egy éven keresztül protokoll célra ebből a párlatból vásárol majd. Tavaly a megye pálinkája az Árpád Pálinkafőzde lepotica szilvapálinkája volt.

Szombat délután átadták a bérfőzetők és magánfőzők nemzetközi párlatversenyének a díjait is.  A legjobb versenyminta címet a Gyenesei Pálinkárium madárberkenye pálinkája nyerte el, ahogyan a legjobb magánfőzött párlat címet is ez a nedű érdemelte ki. A Gyenesei Pálinkárium elvitte a legeredményesebb magánfőző címet is. A legjobb bérfőzetett párlat a Farhan Pincészet málnapálinkája lett, ők érdemelték ki a legeredményesebb bérfőzető címet is. A legeredményesebb bérfőzde – a tavalyi évhez hasonlóan – a komorói Rak-Tár-Tár Bt. lett.

Champion díjat tíz párlat érdemelt ki, aranyérmet 68, ezüstérmet 127, bronzérmet 165 minta érdemelt ki – közölték a szervezők. A bérfőzetők és magánfőzők versenyére összesen 557 mintát neveztek be, határon túlról, Szerbiából, Szlovákiából és Romániából is érkeztek párlatok. A 24 tagú szakmai zsűri vakkóstoláson a tisztaságot, karaktert, szájérzetet és az utóérzetet, harmóniát pontozta.

Forrás: MTI

Beküldve:

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete, a Gyulai Évszázadok Alapítvány Kóhn Dávid 1937-es könyvét adta ki “újragondolt” formában.

Durkó Károly, az alapítvány elnöke, a könyv szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a 80 évvel ezelőtti, Gyula város utcái és terei című kiadványt változatlan szöveggel jelentették meg, de a kor 17 híres festőművészének – mások mellett Csapó Mártonnak, Jankay Tibornak, Szilágyi Istvánnak és Edvi Illés Aladárnak – 22 festményével és grafikájával illusztrálták. Emellett kiegészítették a könyvet a szerző életrajzával és egy 1937-es, a városról készült térképpel. A könyv olvasmányos formában, 144 oldalon szól a kor és a századelő gyulai polgárairól, vendéglőiről, szállodáiról, történeteket mesél el a városrészekről és az ott élő emberekről. Részletesen írt a szerző a külterületekről is, a kötetből így kiderül, hogy mintegy száz éve még állhattak a környék kistelepülésein az Árpád-kori templomok alapjai, maradványai – tette hozzá Durkó Károly.

Székely Árpád, a Kóhn Dávid-életrajz írója felidézte, hogy a szerző Gyulán született 1856-ban, és 82 éves korában ott is halt meg. Hivatalnokként dolgozott a városházán, emellett több könyvet írt, újságíróként és főszerkesztőként is tevékenykedett. A Gyula város utcái és terei című könyve kis példányszámban jelent meg, Székely Árpád az ócskapiacon bukkant egy jó állapotban lévő darabra. Durkó Károly kiemelte, hogy a Gyula anno. , valamint a Gyula régen és ma könyvsorozatokkal a múlt értékeinek megőrzése, közzététele, a lokálpatriotizmus erősítése a céljuk. A Gyula anno. sorozatban tavaly tavasszal jelent meg Székely Lajos Gyula város leírása című 1897-es könyve, majd kiadták a 77, mára részben elfeledett receptet tartalmazó Sütemények könyvét, amely eredetileg 1906-ban látott napvilágot.

Terveikről szólva az alapítvány elnöke közölte: karácsonyra a gyulai kolbász történetét szeretnék újra feldolgozni, a 13 éve megjelent kiadványt frissítenék az azóta eltelt időszak történéseivel.

A Gyula város utcái és terei című kötet bemutatója szerda este lesz a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

A távol-keleti piacok felé nyitna a Gyulahús Kft.

Gyulahús Kft. a japán mellett a kínai, koreai és hongkongi piac felé is nyitna, amelyhez jó alapot ad, hogy növekvő érdeklődést tapasztaltak a termékeik iránt a tokiói Foodex élelmiszeripari és ital-szakkiállításon – mondta az önkormányzati tulajdonú vállalat ügyvezető igazgatója csütörtökön Gyulán, sajtótájékoztatón.

A kiállítást március 7. és 10. között tartották a japán fővárosban, ahol a Gyulahús már másodszor mutatkozott be az Agrármarketing Centrum támogatásával. Daka Zsolt kifejtette: a japánok főként a paprika nélküli, marhából készült, édesebb ízvilágú csemegeszalámit kedvelték, amely a magyar piacon is csak nemrég jelent meg. A kínai és dél-koreai érdeklődők viszont a paprikás, csípős kolbászokat is szívesen fogyasztották, sőt elmondásuk szerint lehetnének akár még csípősebbek is.

Konkrét kereskedelmi megállapodást egyelőre nem sikerült kötni, a japán üzletemberekkel akár 3-4 évbe is telhet, mire sikerül kiépíteni a számukra elengedhetetlenül fontos bizalmat – jelezte a vezérigazgató. Daka Zsolt elmondta, hogy a tavalyi Foodex-részvétel után megkezdték a japán piac számára egy virsliféle kifejlesztését, ennek további alakításáról is egyeztettek egy komoly japán érdeklődővel. A terméket kifejezetten a japán piacra vezetnék be – válaszolta az MTI kérdésére az ügyvezető.

Daka Zsolt ismertette: a távol-keleti régióban jelenleg Hongkongba szállítanak éves szinten körülbelül 10 tonna gyulai kolbászt, reményeik szerint ezt a mennyiséget is tudják növelni a közeljövőben. Vietnámba már sikerült állategészségügyi engedélyt szerezni, Szingapúr esetében ez folyamatban van – tette hozzá. A kínai piaccal kapcsolatban akadályként említette, hogy a jelenlegi megállapodások szerint oda Magyarország sertéshúskészítményt nem, csak sertéshúst exportálhat; ennek a módosításán dolgoznak jelenleg kormányzati szakemberek. Kónya István (Fidesz) alpolgármester arról beszélt, hogy a cég stabilitásához volument kell növelni, amihez új piacokat kell találni. “Kellő reményt” ad számukra, hogy Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos jelezte, jövőre is részt vehetnek a japán kiállításon.

Az MTI kérdésére válaszolva Daka Zsolt elmondta: egyelőre nem érzik, hogy a madárinfluenza miatt elrendelt baromfiimport-korlátozások hatására megnőtt volna az érdeklődés a sertéshúskészítmények iránt a távol-keleti országokban. A 250 dolgozót foglalkoztató Gyulahús Kft. árbevétele tavaly elérte az 5 milliárd 300 millió forintot a 2015. évi 5 milliárd 44 millió forint után. Az árbevétel-növekedés mögött volumennövekedés áll, közel 480 tonnával több terméket gyártottak tavaly, mint egy évvel korábban.  A 2015-ben még félmilliárd forintos nyereség viszont várhatóan némileg visszaesik, tavaly ugyanis többet fordítottak marketingre, és az év második felében az alapanyagok drágulása is éreztette hatását – fejtette ki az ügyvezető igazgató. A vállalat  idén is 4-5 százalékos árbevétel-bővülést szeretne elérni, emellett kétszáz millió forintos technológiai fejlesztést terveznek.

A Gyulahús Kft. megkapta a Gyula Városáért kitüntetést, amelyet a cég vezetői szerdán, március 15. alkalmából vehettek át.

Forrás: MTI

Beküldve:

Valentin-napi tárlatvezetéseket tartanak a gyulai várban és az Almásy-kastélyban

Valentin-nap alkalmából különleges, felnőtteknek szóló tárlatvezetéseket tartanak a gyulai Almásy-kastélyban, a várban pedig a reneszánsz szerelemre és a korabeli párválasztási és esküvői szokásokra fókuszálnak február 10. és 19. között – tájékoztatta az MTI-t az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője.

Fábián Tamás elmondta, hogy az Így szerettek elnevezésű programsorozaton a kiállítóhelyek tárlatvezetői hatszáz évet idéznek fel és az arisztokrácia hálószobatitkaiba engednek betekintést. A várbeli előadások a 16., míg a kastélybeliek a 18. és 19. század szokásait mutatják be. Kiderül például, hogy Almásy Dénes feleségének a nagyanyja, Zichy Karolina 1847 márciusában házasságon kívül lánygyermeket szült Batthyány Lajosnak. Az asszony, akit kora egyik legszebb nőjének tartottak, később az emigrációban Klapka Györggyel élt együtt – avatott be a történetekbe Fábián Tamás.

A kastélyban a délután négykor induló tárlatvezetések a szerelemről és házasságról szólnak, a 17 órakor kezdődő tárlatokat viszont kifejezetten csak 18 éven felülieknek ajánlják. Erre az időre a gyerekek számára filmvetítéseket szerveznek – mondta a kommunikációs vezető. A rendezvénysorozatban az Erkel Ferenc Emlékház is részt vesz, ott a Himnusz zeneszerzőjének szerelméről és házasságáról mesél a tárlatvezető.

Fábián Tamás közölte, kiegészítő programokat is kínálnak: a várban rendszeresen rendeznek solymászbemutatót, életre kel a kovácsműhely, és korhű ruhákba lehet öltözni. A kastélyban arra biztatják a látogatókat, hogy a pénztárban megvásárolható, kézzel írt levelet az állandó kiállítás különböző pontjain “fejezzék be” 19. században használt íróeszközök segítségével. A viaszpecséttel lezárt borítékot fel is lehet adni az ajándékboltban. A kávézóban pedig korhű ruhákban fotózkodhatnak a szerelmes párok.

Forrás: MTI

Beküldve:

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban, a vendégéjszakák száma, a várfürdő és a vár látogatottsága is meghaladta a korábbi adatokat.

Tavaly 472 754 vendégéjszakát regisztráltak a gyulai szálláshelyeken, ez tíz százalékos emelkedés 2015-höz képest. Ezzel már hatodik éve növekszik a békési fürdővárosban a vendégéjszakák száma – jegyezte meg a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. Komoróczki Alíz az MTI megkeresésére elmondta: a város idegenforgalmi adóból (ifa) származó bevétele 37 százalékkal nőtt 2015-höz képest, igaz, tavaly 380-ról 450 forintra nőtt az ifa mértéke. Az ügyvezető ismertetése szerint 2016 első tizenegy hónapjában a vendégek 86 százaléka belföldről, 14 százaléka külföldről, főként Romániából érkezett a városba. Az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka volt. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a várfürdőben 2016-ban 603 132 vendég fordult meg, a 2015-ös adat 591 221 fő volt.

Kun Miklós, a várfürdő ügyvezető igazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy az intézmény 2016-os nettó árbevétele várhatóan meghaladja az 1,2 milliárd forintot (a végleges árbevétel adatai márciusban várhatóak). A növekmény közel 3,6 százalékos az előző év árbevételéhez képest.  Az adózás utáni eredmény szintén nőtt, elérte a 100 millió forintot a 2015-ös 61 millió forintos nyereség után. “Ez biztos alapot teremt ahhoz, hogy a Várfürdő önerőből tegyen eleget az Aquapalota beruházáshoz kapcsolódó hiteltörlesztésnek” – húzta alá.     A december 1-jétől öt évre kinevezett új ügyvezető   elmondta: a továbbiakban a szolgáltatási színvonal emelésére és a látogatói élmény fejlesztésére helyezik a hangsúlyt; új, kreatív marketing kampányokat indítanak, amelyek tovább növelik a fürdő és a város látogatottságát. A legnagyobb kihívás az idén a versenyuszoda projekt elindítása lesz, folytatódik továbbá a Pető Prémium Pont kialakítása a fürdő területén. Nagyobb hangsúlyt kap a gyógyászat és a sportúszás népszerűsítése a gyulaiak körében – tette hozzá.     Görgényi Ernő tájékoztatása szerint a tavaly március közepén megnyitott Almásy-kastélyt az év végéig 76 241-en, a várat 76 469-en keresték fel. Utóbbi az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékos növekedés – húzta alá.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

A magyar kultúra napja – Gyula

Himnusz kézirata
Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjtemények igazgatója kihelyezi a gyulai városháza dísztermében a Himnusz eredeti kéziratát a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepség előtt 2017. január 20-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

A Himnuszt a nemzeti összetartozás legátfogóbb szimbólumának, a nemzeti önazonosság zálogának nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára pénteken Gyulán, ahol a magyar kultúra napja alkalmából először mutatták be együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját.

Závogyán Magdolna államtitkár szerint Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc kora, a reformkor a magyar társadalom önszerveződésének a kora volt, amikor a kulturális közgondolkozást a függetlenség kivívása határozta meg. “A közművelődés a reformkor óta a társadalmi haladást, a nemzet felemelkedését szolgálja” – fogalmazott. Závogyán Magdolna szerint “a kultúra a nemzet immunrendszere, a polgári öntudat maga, életminőség és életmód”. Nemzeti elkötelezettséggel és letisztult értékekkel lehet a globalizáció romboló hatásaival szemben védekezni – vélekedett. Reményét fejezte ki, hogy a két eredeti dokumentum megtekintésekor az érdeklődők meg tudják élni az összetartozás, a magyarság és a hazafiság érzését.

Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében a magyarságtudat, a nemzeti kultúra alapjának nevezte a Himnuszt. “A kultúra létünk lényegét alkotja” – mondta. Szerint Gyula nem azért a “kultúra magyar városa”, mert ezt a titulust aggatták rá, hanem mert “alkotó polgári szellemiség” lengi be az utcáit és tereit; és mert itt tudják, a kultúrát nem megőrizni, hanem megmutatni és megélni kell. Fáy Péter, Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek az egyenes ági leszármazottja köszöntőjében elmondta: a rendszerváltás óta csökkent a Himnusz tisztelete, amin változtatni kell – hangsúlyozta. Elmondta: 1944-ig a család őrizte a kéziratot Álmosdon, majd a háborús évek végén a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták le, ahonnan két évvel később az Országos Széchényi Könyvtárba került.

A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényelte a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Elmondta, Erkel egy harang megszólaltatását komponálta a Himnusz zenekari változatába, amelyet az utóbbi évtizedekben kihagytak belőle; ám most így adták elő. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tartott előadást, Erkel Ferenc operáiból Galambos Hajnalka énekművész adott elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A két eredeti dokumentumot szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, 10 és 18 óra között, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetik meg az érdeklődők.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844 februárjában írt ki pályázatot a mű megzenésítésére, amire Erkel Ferenc április-májusban nyújtotta be pályaművét.

Forrás: MTI

Beküldve:

Először lesz együtt látható a Himnusz eredeti kottája és kézirata

Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Kónya István alpolgármester a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, egyéves szervezőmunka eredménye, hogy Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár jóváhagyásával be tudják mutatni a zeneszerző szülővárosában a közönség számára egyébként nem hozzáférhető történelmi ereklyéket.Kónya István úgy fogalmazott, szeretnék ráirányítani a gyulaiak figyelmét Erkel hagyatékára, a magyarok figyelmét pedig a nemzeti imádság jelentőségére.

Pénteken a Városháza dísztermében, ünnepség keretében mutatják be a kéziratot és a kottát, amelyeket szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetnek meg az érdeklődők – mondta Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum ügyvezetője. A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényli a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Köszöntőt mond Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tart előadást, Erkel Ferenc operáiból pedig Galambos Hajnalka énekművész ad elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben a Himnusz már a szerző által adott alcímmel jelent meg. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte a verseit. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, több mint száz évvel később, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

Kovács Anett tárlatvezető az MTI-nek elmondta: a legendák szerint Erkel Ferencet bezárták szülőházának egyik szobájába, hogy zenésítse meg a Himnuszt. A szombati tematikus tárlatvezetéseken kiderül, hogy ez nem igaz. Erkelt zavarta, hogy az osztrák himnuszt játsszák a magyar eseményeken is, ezért saját elhatározásából, az elsők között adta be a pályázatát a Himnusz megzenésítésére. Valószínűleg a himnusz egy részét szülőházában, egy részét a gyulai várkert fáinak tövében komponálta, de könnyen lehet, hogy a teljes mű Budapesten állt össze – mondta Kovács Anett. Hozzátette, eredetileg az Erkel-mű gyorsabb tempóban íródott, amelyet az utókor tett lassabbá, de napjainkban kezdik ismét az eredetihez közelíteni a nemzeti ének tempóját.

Forrás: MTI