Körvonalazódnak a tervezett gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai

Körvonalazódnak a tervezett gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai, amely a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját célozza.

Két éve folynak régészeti feltárások a gyulai vár környékén, ezek révén egyre több információ ismert a Szigeterőd-projekt majdani kivitelezéséhez. A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti. A gyulai vár környéke, de nem csupán a téglavár környezete, hanem a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár, az úgynevezett szigeterődítés területe is különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. A terület nagy része ugyanis beépítetlen maradt, ezáltal a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, bemutathatóvá váltak – mondta az MTI-nek Liska András régész.

A feltárások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése; és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák. “Ma már határozottan kijelenthető, hogy meg lehet rajzolni a korabeli szigeterődítmény hiteles nyomvonalát és azt is, hogyan változott, alakult az idők folyamán” – fogalmazott.  Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre – közölte Liska András. A feltárás során a régész és csapata több érdekes leletanyagra is bukkant a török kori rétegekben. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a leletanyag jelentős részét – mondta. Kiemelte: a legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál, ekkora méretű edényt ritkán találni, ez kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben a megújuló várkiállításon bemutatható lesz – beszélt a részletekről.

Találtak egy a török korból származó pénzérmét is, amelyet III. Zsigmond lengyel király uralkodása idején, 1611-ben vertek, ez váltópénzként kerülhetett a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt ott, ahol használhatták a pénzt – magyarázta. Liska András a legérdekesebb leletnek egy sárga színű, ólommázas cseréppipát tart. A törökök által használt és vélhetően oszmánok által készített eszköz “párja” az egri várból került elő, így feltételezhető, hogy mindkét erőd számára ugyanaz a műhely készíthette a pipákat.

Görgényi Ernő polgármester az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat jelentős forrásokat biztosít a feltárásokra, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti. Mint fogalmazott: a Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról van szó, így a tervezés folyamata is több évet vehet igénybe. A Szigeterőd-projektről szólva kifejtette, hogy jelenleg is zajlik a program előkészítésének vízügyi tervezése, a dokumentáció hamarosan készen áll az elvi engedélyezésre. A mederkontúr megtervezéséhez elengedhetetlen a régészeti feltárás, “a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal”.

Ezzel párhuzamosan folyamatban van az új uszoda tervpályázati kiírása is. A jelenlegi 50 méteres medence részben a Szigeterőd-program medrében fekszik. A projekt megvalósításának első lépése az új uszoda megépítése lesz – mondta a városvezető.

Forrás: MTI

 

Nemzetközivé válik a Gyulai Pálinkafesztivál párlatversenye

Nemzetközivé bővítik a Bérfőzetők és Magánfőzők Nemzetközi Párlatversenyét a 18. Gyulai Pálinkafesztiválon – tájékoztatták a szervezők szerdán az MTI-t.

Mint írják, számos megkeresést kaptak, ezért döntöttek úgy, hogy nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is fogadnak mintákat. A versenyt magánfőzők és bérfőzetők körében írják ki, nevezni gyümölcspárlatnak minősülő készítményekkel lehet, a gyümölcspárlatok eredetét törvényesen igazolni kell. Nevezni március 26-ig lehet.

A beérkező mintákat szakértő zsűri bírálja el, külön pontozzák majd az illat tisztaságát és karakterét, az íz tisztaságát és karakterét, valamint a harmóniát. Díjazzák majd a legjobb versenymintát, a legjobb magán- és bérfőzetett párlatot, a legeredményesebb magán- és bérfőzetőt, illetve bérfőzdét. A fődíjak mellett champion, azaz kategóriagyőztest is hirdetnek, illetve arany, ezüst és bronz minősítéseket is kiosztanak. A bírálók minden mintáról szöveges értékelést készítenek, amellyel a szervezők célja a pálinkák minőségének a javítása. Az ünnepélyes eredményhirdetést a 18. Gyulai Pálinkafesztiválon tartják 2017. április 29-én.

A Gyulai Pálinkafesztivált idén szervezték újjá, a rendezvény új főszervezői határoztak úgy, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően kereskedelmi főzdék nem indulhatnak a párlatversenyen.

Forrás: MTI

 

Háy István repceméze nyerte Az év méze 2016 díjat

A 9. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb mézét.

A hímesházi Háy István repceméze Az év méze 2016 díja mellett a legjobb repceméz-kategória első helyezettje is lett a szombati eredményhirdetésen – tájékoztatta az MTI-t Árgyelán János versenyigazgató. A legjobb akácmézet a százhalombattai Biksi Méhészet és békéscsabai Hrabovszki Norbert küldte be a versenyre.

A legjobb vegyes virágméz kategória győztese a szentmártonkátai Szántai Ferenc lett, aki két éve az Év méze díjat is elnyerte. A csővári Dian Richard hársméz, a dabasi Erős Mihály Gábor napraforgóméz kategóriában győzött. Fajtamézek kategóriájában a harkányi Horváth Károly édesharmat- és a tótkomlósi Malya Péter édeskömény méze is első helyezést érdemelt ki. Különlegesméz-kategóriában – ide egyebek mellett a diós, mentás, bodzás és egyéb ízesített mézek kerültek – Lengyel Márió diós akácmézét jutalmazták első díjjal.

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: idén 92 méhészetből összesen 254 mintát küldtek be a versenyre. Rekordnak számít, hogy 36 különböző fajtájú mézből érkeztek minták. A bírálat során több tényezőt vettek figyelembe: a színt, az illatot, az íztisztaságot, a víztartalmat, a termelési tisztaságot és a csomagolást. Közölte: első körben Gyulán zsűrizték a mézeket, ahol 60 mintát választottak ki, amelyet laboratóriumi vizsgálatnak is alávetettek. Ezen egyebek mellett a fruktóz-glükóz arányt és a pollentartalmat is elemezték. A második körös zsűrizés Budapesten történt. A győztesek jogosultak arra, hogy 2016-ban a mézüket egy matricával lássák el, amely igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.

Forrás: MTI

 

Hétvégén ismét megrendezik a Gyulai Mézfesztivált

Hétvégén ismét megrendezik a Méz- és Mézeskalács-fesztivált Gyulán, ahol átadják az Év méze díjat is.

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek kedden elmondta: a fesztivál fő célja alapítása óta a méz népszerűsítése, ezáltal az egy főre jutó hazai mézfogyasztás – mely átlagosan évente 70-80 dekagramm között alakul – növelése, közelítése a nyugat-európai 3,5-4 kilogrammos szinthez. Hozzátette: ezt szolgálják az oktatási intézményekben rendezett Mézes reggeli elnevezésű programok és a fesztivál is.  Magyarországon 42 különböző fajtájú mézet lehet készíteni, ebből a Dél-Alföldön 28-32 fajta terem meg. A rendezvényen valamennyit meg lehet majd kóstolni, több mint tíz méztermelő mutatja be a portékáit. A hazai fajták mellett havasi, székelyföldi mézet is bemutatnak – emelte ki Haász Ferenc.

A hagyományokhoz híven fáklyás felvonulással, mézszentelő szentmisével és mézédes mulatsággal várják a látogatókat. A tapasztalatok szerint körülbelül két és fél ezren látogatnak el a programokra. Tizennégy mézlovagrend is érkezik a békési fürdővárosba, egyet, a székesfehérvárit pedig ott avatják fel – mondta a főszervező.

Szombat délután hirdetik ki az Év Kiváló Magyar Méze 2016 verseny eredményeit. Haász Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta, 92 méhésztől 254 méz érkezett a felhívásra. A minták száma azonos a tavalyival, ám az rekordnak számít, hogy 36 különböző fajtájú mézet neveztek be a versenyre. A budapesti, második körös, úgynevezett laboratóriumi vizsgálatra 60 minta jutott tovább. “Nagyon jó minőségűnek ígérkeznek” – fogalmazott.  A vasárnap a gyermekekről szól majd, mézeskalács-díszítéssel, játszósarokkal, kreatív, ügyességi feladatokkal és családi versenyekkel várják a legkisebbeket, emellett kihirdetik a rajzverseny eredményét. Csak Gyuláról 550 gyerekrajz érkezett – emelte ki az egyesületi elnök.

A fesztivál keretein belül szakmai napokat is rendeznek, pénteken a vidékfejlesztés és a méhészet kapcsolatáról; szombaton az év méhegészségügyi helyzetéről; vasárnap a magyar méhészet jövőjéről rendeznek konferenciát, emellett a mézmarketingről, a most induló, hároméves nemzeti méhészeti programról és a magyar méhészet helyzetéről is hangzanak el előadások – emelte ki Haász Ferenc.

Forrás: MTI

 

Halmos Bélára emlékeznek Gyulán jövő szerdán

Halmos Béla prímás, népzenekutató, a táncházmozgalom egyik alapítója tiszteletére emlékestet rendeznek Gyulán szerdán – tájékoztatta közleményben az MTI-t a szervező Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.

A gyerekkorát a békési fürdővárosban töltő és komolyzenei tanulmányait itt kezdő Halmos Béla előtt tisztelegve délután barátai és tisztelői megkoszorúzzák az emléktábláját – írják. Este hét órakor a művelődési házban kétrészes előadáson idézik meg az alakját. Az első részben filmbejátszásokat vetítenek, miközben népzenei és néptánc produkciók lesznek láthatók a színpadon. Ebbe a fellépők bevonják a gyulai táncházas közösséget, köszönetet mondva azért, hogy Halmos Béla negyven év munkájával létrehozta a magyarországi táncházmozgalmat, amelyet az UNESCO 2011-ben a szellemi kulturális világörökség részének nyilvánított.

A műsor második részében a Nemzeti Színház Betyárjáték című produkcióját mutatják be, amelyben szintén “feltűnik” hegedűjével Halmos Béla a filmvásznon muzsikálva. Az estet Görgényi Ernő polgármester és Halász János országgyűlési képviselő nyitja meg.

Az emlékműsor mellett december 7-én a művelődési házban Béla bácsi címmel fotókat mutatnak be a művész életéről és munkásságáról. Az alkotók fontosnak tartották, hogy a budapesti megemlékezés mellett Gyulán is együtt tiszteleghessenek Halmos Béla munkássága előtt, aki mindig büszkén hangoztatta kötődését szeretett városához – olvasható a közleményben.

Halmos Béla 1946. június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos-duó, majd a Sebő-együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt a világ számos országában. 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.  Novák Ferenc, Sebő Ferenc és Martin György közreműködésével alapította meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncházat. 2012-ben a Népművészet Mestere díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.  Halmos Béla 2013 júliusában, 67 éves korában hunyt el. A népzenészre, aki idén lenne 70 éves, számos rendezvénnyel emlékeztek meg a Hagyományok Háza szervezésében.

Forrás. MTI

 

Kodolányi János szobrával bővül a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

Kodolányi János szobrával bővül a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely népi írókat bemutató szoborparkja – tájékoztatta szerdán az MTI-t a település polgármestere.

Molnár Sándor elmondta: az alkotásra az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amely 2,5 millió forintot ítéltek meg a szoborra.

A mellszobrot E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész készíti el. Kodolányi János (1899-1969) Kossuth-díjas író, újságíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója volt. Az 1930-as évek népi irodalmi mozgalma egyik előfutárának tekinthető, novelláiban gyakran szociális kérdéseket vetett fel és a vidéki paraszti életet tárta fel. Ő szövegezte a népi írók közös programiratának, a Debreceni Káténak az első, végül el nem fogadott változatát 1933-ban. Műveit több nyelvre lefordították.

A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Népi Írók Szoborparkjában a nehéz sorban élő emberek életét, mindennapi küzdelmét bemutató írók, költők, közéleti személyek, mások mellett Illyés Gyula, Németh László, Nagy László, Féja Géza, Tamási Áron, Sinka István és Bibó István portréi láthatók. Az első mellszobrokat 1986. augusztus 18-án avatták.

Forrás: MTI