Címke: Békéscsabai Jókai Színház

Beküldve:

Ismét lesz 24 órás Versfolyam a Békéscsabai Jókai Színházban

A költészet napja alkalmából idén is 24 órás Versfolyamot szervez a Békéscsabai Jókai Színház április 10-én és 11-én – tájékoztatta a teátrum sajtóreferense az MTI-t.

Sz. Kovács Viktória elmondta: az ötödik alkalommal megrendezett versmondó és versolvasó fesztivál április 10-én 18 órakor kezdődik és másnap, József Attila születésnapján ér véget. A versfolyamot Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere nyitja meg. Idén Orbán János Dénes Babérkoszorú-díjas költő, író lesz a rendezvény díszvendége, az első órában ő, valamint az ő megzenésített verseit előadó Körömvirág együttes verselnek. A helyi Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai az ott vendégtanárként dolgozó kínai pedagógus vezetésével kínaiul mondanak majd verseket.

Szeptember óta tanulnak verset az autisztikus és autista gyerekekkel foglalkozó Esély Pedagógia Központban is, és a magyar címvédő, valamint a Közép-európai Liga győztes Békéscsabai Röplabda Sport Egyesület tagjai is jelen lesznek a rendezvényen. Rajtuk kívül óvodások, valamint az Európai Borlovagrend dél-alföldi régiójának borlovagjai és bordámái is képviseltetik magukat – mondta Sz. Kovács Viktória. Idén Arany János születésének 200. évfordulója előtt is tisztelegnek, ezért az utolsó órában a Jókai Színház társulata a költőfejedelem verseiből, vagy rá utaló, emlékező versekből állít össze egy csokrot – tette hozzá.

A rendezvényhez április 8-ig bárki csatlakozhat kedvenc versével.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Táncos mesejáték bemutatására készül a Békéscsabai Jókai Színház

Március 21-én mutatják be az Állat(i)mese című eltáncolt mesejátékot a Békéscsabai Jókai Színházban. A gyerekeknek szóló mű  – címével ellentétben – az emberekről szól majd – nyilatkozta a darab rendező-koreográfusa.

Ifj. Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes művésze elmondta, egy éve pattant ki fejéből az Állat(i)mese bemutatójának ötlete. “Mint minden állatmese, ez sem az állatokról szól. Az állatokra mi emberek akasztjuk rá a tulajdonságokat, hogy a róka sunyi, ravasz, a bika erős, de nem egy észlény, a nyuszi eszes, de félénk. A címben a zárójelbe tett i betűvel azt akarjuk jelezni, hogy állatszereplőkkel ugyan, de emberekről szól a mese, emberi karakterek jelennek meg a színpadon” – magyarázta az Örökös Aranysarkantyús táncos. Hozzátette: a megszokott magyar néptánccal ellentétben multikulturális zenével és koreográfiával készülnek. A különböző állatokat különböző kulturális közegbe helyezik: a nyúl ír zenére táncol, a bikához spanyol (flamenco, paso doble) muzsika szól, a hangyákhoz kínai.

Az állatbőrbe bújtatott emberi figurák jelmezeit Mlinár Péter, a díszleteket a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője, Lenkefi Zoltán tervezi. A darabban a Jókai Színház két színésze, Vadász Gábor és Tege Antal is szerepel. A hagyományoknak megfelelően a színház ezúttal is játékot hirdetett a legkisebbeknek, arra kérik az ügyes kezű gyerekeket, hogy állati maszkokat készítsenek, amelyeket majd zsűri értékel és díjaz. Az eddigi ilyen akciók megmozgatták a kicsiket, így a gyermekközösségek is alkotótársakká váltak – mondta Seregi Zoltán színházigazgató. Hozzátette: Békéscsabán hagyomány a Jókai Színház, a Balassi Táncegyüttes és a Napsugár Bábszínház együttműködése, ennek újabb fejezete lesz a mesedarab színpadra állítása.

A mese főhőse Sunyesz, a ravaszdi róka, aki egyedül bolyong a világban, és ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. A többi állat épp ezért nem is bízik benne, és ha csak tehetik, igyekeznek elkerülni. Mígnem a róka elkezd igazi családra vágyni.

Forrás: MTI

Beküldve:

A Balkáni kobra című színdarab bemutatója

Balkáni kobra bemutatója Békéscsaba
Balkáni kobra

Tege Antal (b) Jovo Sztaniszavljevics Kobra, Gulyás Attila (k) Borisz Mozsbolt és Ferenczi Attila (j) Joszip Zeljics szerepében Ivan Kusan – Tasnádi István Balkán kobra című zenés komédiájának próbáján a Békéscsabai Jókai Színházban 2017. január 11-én. A színdarabot január 13-án mutatják be Katkó Ferenc rendezésében. MTI Fotó: Rosta Tibor

Beküldve:

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat

Hetedik alkalommal adták át szombaton a Békéscsabai Jókai Színházban a színházi háttérszakmák elismerésére hivatott Magyar Teátrum Díjakat.

Idén Bojczán István, a Békéscsabai Jókai Színház műszaki csoportvezetője, Szaniszló Tamásné, a Gárdonyi Géza Színház jelmeztár-vezetője, Hauzer József, a Móricz Zsigmond Színház hangtárvezetője, Őri Rózsa, a Radnóti Színház rendezőasszisztense, Kovács Ferenc, a Soproni Petőfi Színház műszaki vezetője-fővilágosítója, Ignácz György, a Szolnoki Szigligeti Színház műszaki vezetője, valamint Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház világítástervezője nyerte el a díjat.

A Nemzetiségi Különdíjat Nagy Imréné, a szarvasi Cervinus Teátrum színházi titkára, gazdasági ügyintézője kapta.

A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapított díjával a színházi háttér- és kiszolgálószakmákat, valamint az azokat magas szinten művelő szakembereket ismeri el. A társaság szerint “a hiánypótlónak számító kezdeményezés immár hagyománnyá, a színházi szakma közös ünnepévé vált, amely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az év végén azokat ünnepeljük, akik egész évben a színfalak mögött állnak”. A Magyar Teátrum Díjra való a jelöléshez két állami díjjal elismert (Kossuth-díj, Kiváló művész, Érdemes művész, Jászai-díj) színművésznek és a Magyar Teátrumi Társaság egyik színházigazgatójának együttes javaslata szükséges, majd egy zsűri választ a jelöltek közül.

Az aranyozott csapágygolyót formáló díjat – mellyel ezer eurós (körülbelül 300 ezer forintos) pénzjutalom jár – megkaphatja bármely színházi háttérszakma művelője, aki munkájával, személyiségével, a magyar színházművészet iránti odaadásával rászolgált erre. A díj összegének felét a díjazott színháza állja, a másik felét a színházszakmai cégek biztosítják. Az elmúlt négy évben olyan szakmák képviselői részesültek az elismerésben, mint például fodrász, ügyelő, maszkmester, kalapos, patinázó, színpadmester, kellékes vagy öltöztető. A díjat átvehette szcenikai csoportvezető, jelmeztár vezető, műszaki vezető, műhelyház vezető, művészeti titkár, öltöztető, díszletgyártó, szervezőiroda- és gazdasági vezető is.

Idén harmadszor a Magyar Teátrumi Társaság díjaival együtt adták át az egyik tagszervezet, a Magyar Színháztechnikai Szövetség által alapított életműdíjat, a magyarországi színháztechnika nagy alakjáról, a Magyar Állami Operaház első mérnökéről elnevezett Tolnay Pál-díjat, amelyet idén Krisztiáni István, a Vígszínház szcenikusa vehette át. Az életműdíjjal olyan több évtizedes műszaki tevékenységet ismernek el, amely a technikai haladást segítette bekerülni a színházak világába. Ezzel a kitüntetéssel is ezer eurós pénzjutalom, valamint egy Tolnay Pál portréját és egy színházi jelképet ábrázoló bronzplakett jár.

Magyarországon mintegy ötven színházban több mint ezer ember dolgozik a színfalak mögött, s szolgálja ki a rivaldafényben állókat. Az ünnepi gálaesten a Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak művészei léptek fel a színházi élet jeles képviselői és a nézők előtt.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Újragondolt Diótörő és egérkirály musical Békéscsabán

Újragondolt formában mutatják be a Diótörő és egérkirály musicalt a Békéscsabai Jókai Színházban.

Az eredeti darabot némileg lerövidítve mutatják be a Diótörő és egérkirály című családi musicalt a Békéscsabai Jókai Színházban pénteken. Az előadást a musical zenéjét író Szomor György rendezi.

Nagyszabású produkcióra készülnek, hiszen a darab sokszereplős, egy-egy színész több szerepet is játszik. Sok táncjelenetet kell betanulni, ez nagyon komoly odafigyelést igényel a művészektől – fejtette ki Szomor György.

A rendező az MTI-nek elmondta, hogy a korábbi, csaknem tíz évvel ezelőtti feldolgozáshoz képest változtatott egy keveset, a prózai részekből húzott, így csaknem fél órával rövidebb lesz a darab. A musical E.T.A. Hoffmann meséje nyomán készült – amelyből Csajkovszkij A diótörő című balettjét és színpadi művét is komponálta -, a szövegkönyvet Szurdi Miklós, a dalszövegeket Valla Attila írta. A zenét Szomor György szerezte, aki kiemelte, hogy míg korábban mindig szerzőtársakkal komponált, ez volt az első olyan musical, amelynek egyedül szerezte a zenéjét.

Egyed Zoltán díszlettervező az olvasópróbák kezdetén elmondta: nem nagy díszletekkel, hanem sok vetítéssel fog dolgozni, ezzel is segítve az “álomország” kialakítását.

Papp Janó jelmeztervező “többsíkú” világot álmodott meg: megjelenik a darabban az 1820-as német biedermeier ruházata, az egerek a francia forradalom korát tükrözik vissza, míg a vámpírok punk öltözékben lesznek majd – fejtette ki.

A főbb szerepekben Gubik Petra, Liszi Melinda, Presits Tamás, Vastag Tamás, Gerner Csaba és Békefi Viktória lesz látható.

Seregi Zoltán igazgató elmondta: az előadás létrehozásához a színház társulata megháromszorozódott, a darabban volt és jelenlegi színitanházasok és táncosok is szerepelnek, “a társulat színe-java megmutatja magát benne”. A szokásoknak megfelelően a Békéscsabai Jókai Színház játékra invitálta a gyerekeket a darabhoz kapcsolódóan. Arra kérték a vállalkozó kedvűeket, hogy készítsék el kedvenc szereplőjük mását dióból, dióhéjból. A legügyesebbeket díjazzák.

Forrás: MTI

Beküldve:

Újabb ősbemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színház

Elkezdődtek Raymond Cousse francia színész-rendező-író Sonkamenüett című monodrámájának próbái a Békéscsabai Jókai Színházban. A darabot Tapasztó Ernő rendezi, Tege Antal színművész adja elő. Az ősbemutató december 9-én lesz.

Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott: Raymond Cousse a kevésbé ismert szerzők közé tartozik. Cousse 1978-ban írt Stratégia két sonkára című regényének első fejezetéből készült a monodráma, amelynek a szövegét “kicsit le kellett porolni”, színpadon is jól mondhatóvá kellett alakítani. A mű végére egy nagymonológot került – mondta a rendező.
Borsos Pál és Éder Enikő hat zeneszámot szerzett a műhöz, amelyben Lackfi János két verse is megjelenik majd. “A dalszövegek is új kontextust adtak a darabnak, amely így egy rokokó-musical lett” – fogalmazott.

Tapasztó Ernő szerint a mű mondanivalója nem veszített aktualitásából, mély társadalomkritika és önismereti kérdések jelennek meg benne. Cousse gyermekkorát egy hentesbolttal szemben töltötte, amely a kisvárosi negyed legélénkebb helyét jelentette számára, egyszersmind az egyetemes mészárszék tudatát rögzítette benne.

A társadalmi szatíra az ólban lévő disznó szemével láttatja az embert, a “sertés-gyermekkor” felelevenítésétől a vágóhídon keresztül a végtermékké alakulásig, azaz, az “élet célja” beteljesüléséig mutatja be az ember (disznó) lét értelmét és  értelmetlenségét.
A mű mondanivalóját Nótáros Lajossal és Fekete Rékával közösen továbbgondolták, a mai korra aktualizálták, ám nem csináltak propagandaszínházat – húzta alá a rendező.

Tapasztó Ernő szerint miközben Magyarországon a legtöbben musicalekre váltanak jegyet, van igény a monodráma műfajára is. Úgy fogalmazott: nehéz ma már bármivel azonosulni, túl sok információ éri az embert, túlságosan felhígult a világ. Viszont egyre többen érzik úgy, hogy ténylegesen meg szeretnék mutatni magukat, a gondolataikat, hogy nem elégíti ki őket az, ha egy-egy dolgot kiposztolnak a közösségi oldalra magukról.
A darab célja, hogy ne kikapcsolja a nézőt, hanem bekapcsolja a közös gondolkozásba, “mert csak így lehet katarzist átélni”. Erre a bekapcsolódásra, a szellemi-koncentráció maximumra van igény mind a nézők, mind a művészek szempontjából – mondta.
Tapasztó Ernő színész, rendező, feleségével 2007-ben alapította meg az Aradi Kamaraszínházat. Pályája Békéscsabáról indult, azóta is sok szállal kötődik a viharsarki teátrumhoz.

A Békéscsabai Jókai Színház az idei évadban három monodrámát is műsorra tűzött. Múlt héten mutatták be Tallér Edina A negyvenkettedik széken ülő nő című művét Tarsoly Kriszta előadásában; míg márciusban Gogol Egy őrült naplóját mutatja be Katkó Ferenc színművész.

 Forrás: MTI