Táncos mesejáték bemutatására készül a Békéscsabai Jókai Színház

Március 21-én mutatják be az Állat(i)mese című eltáncolt mesejátékot a Békéscsabai Jókai Színházban. A gyerekeknek szóló mű  – címével ellentétben – az emberekről szól majd – nyilatkozta a darab rendező-koreográfusa.

Ifj. Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes művésze elmondta, egy éve pattant ki fejéből az Állat(i)mese bemutatójának ötlete. “Mint minden állatmese, ez sem az állatokról szól. Az állatokra mi emberek akasztjuk rá a tulajdonságokat, hogy a róka sunyi, ravasz, a bika erős, de nem egy észlény, a nyuszi eszes, de félénk. A címben a zárójelbe tett i betűvel azt akarjuk jelezni, hogy állatszereplőkkel ugyan, de emberekről szól a mese, emberi karakterek jelennek meg a színpadon” – magyarázta az Örökös Aranysarkantyús táncos. Hozzátette: a megszokott magyar néptánccal ellentétben multikulturális zenével és koreográfiával készülnek. A különböző állatokat különböző kulturális közegbe helyezik: a nyúl ír zenére táncol, a bikához spanyol (flamenco, paso doble) muzsika szól, a hangyákhoz kínai.

Az állatbőrbe bújtatott emberi figurák jelmezeit Mlinár Péter, a díszleteket a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője, Lenkefi Zoltán tervezi. A darabban a Jókai Színház két színésze, Vadász Gábor és Tege Antal is szerepel. A hagyományoknak megfelelően a színház ezúttal is játékot hirdetett a legkisebbeknek, arra kérik az ügyes kezű gyerekeket, hogy állati maszkokat készítsenek, amelyeket majd zsűri értékel és díjaz. Az eddigi ilyen akciók megmozgatták a kicsiket, így a gyermekközösségek is alkotótársakká váltak – mondta Seregi Zoltán színházigazgató. Hozzátette: Békéscsabán hagyomány a Jókai Színház, a Balassi Táncegyüttes és a Napsugár Bábszínház együttműködése, ennek újabb fejezete lesz a mesedarab színpadra állítása.

A mese főhőse Sunyesz, a ravaszdi róka, aki egyedül bolyong a világban, és ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. A többi állat épp ezért nem is bízik benne, és ha csak tehetik, igyekeznek elkerülni. Mígnem a róka elkezd igazi családra vágyni.

Forrás: MTI

Újabb ősbemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színház

Elkezdődtek Raymond Cousse francia színész-rendező-író Sonkamenüett című monodrámájának próbái a Békéscsabai Jókai Színházban. A darabot Tapasztó Ernő rendezi, Tege Antal színművész adja elő. Az ősbemutató december 9-én lesz.

Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott: Raymond Cousse a kevésbé ismert szerzők közé tartozik. Cousse 1978-ban írt Stratégia két sonkára című regényének első fejezetéből készült a monodráma, amelynek a szövegét “kicsit le kellett porolni”, színpadon is jól mondhatóvá kellett alakítani. A mű végére egy nagymonológot került – mondta a rendező.
Borsos Pál és Éder Enikő hat zeneszámot szerzett a műhöz, amelyben Lackfi János két verse is megjelenik majd. “A dalszövegek is új kontextust adtak a darabnak, amely így egy rokokó-musical lett” – fogalmazott.

Tapasztó Ernő szerint a mű mondanivalója nem veszített aktualitásából, mély társadalomkritika és önismereti kérdések jelennek meg benne. Cousse gyermekkorát egy hentesbolttal szemben töltötte, amely a kisvárosi negyed legélénkebb helyét jelentette számára, egyszersmind az egyetemes mészárszék tudatát rögzítette benne.

A társadalmi szatíra az ólban lévő disznó szemével láttatja az embert, a “sertés-gyermekkor” felelevenítésétől a vágóhídon keresztül a végtermékké alakulásig, azaz, az “élet célja” beteljesüléséig mutatja be az ember (disznó) lét értelmét és  értelmetlenségét.
A mű mondanivalóját Nótáros Lajossal és Fekete Rékával közösen továbbgondolták, a mai korra aktualizálták, ám nem csináltak propagandaszínházat – húzta alá a rendező.

Tapasztó Ernő szerint miközben Magyarországon a legtöbben musicalekre váltanak jegyet, van igény a monodráma műfajára is. Úgy fogalmazott: nehéz ma már bármivel azonosulni, túl sok információ éri az embert, túlságosan felhígult a világ. Viszont egyre többen érzik úgy, hogy ténylegesen meg szeretnék mutatni magukat, a gondolataikat, hogy nem elégíti ki őket az, ha egy-egy dolgot kiposztolnak a közösségi oldalra magukról.
A darab célja, hogy ne kikapcsolja a nézőt, hanem bekapcsolja a közös gondolkozásba, “mert csak így lehet katarzist átélni”. Erre a bekapcsolódásra, a szellemi-koncentráció maximumra van igény mind a nézők, mind a művészek szempontjából – mondta.
Tapasztó Ernő színész, rendező, feleségével 2007-ben alapította meg az Aradi Kamaraszínházat. Pályája Békéscsabáról indult, azóta is sok szállal kötődik a viharsarki teátrumhoz.

A Békéscsabai Jókai Színház az idei évadban három monodrámát is műsorra tűzött. Múlt héten mutatták be Tallér Edina A negyvenkettedik széken ülő nő című művét Tarsoly Kriszta előadásában; míg márciusban Gogol Egy őrült naplóját mutatja be Katkó Ferenc színművész.

 Forrás: MTI