2019. október 15-17. között, immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), melyhez kapcsolódóan a Magyar Posta – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét bélyegblokkot bocsát ki. A bélyegblokk Nagy Nándor grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60.000 példányban.
A klímaváltozás és a globális felmelegedés napjait élve egyre nagyobb figyelmet kap a víz, mely háborús konfliktusok forrása, a globális migráció mozgatórugója, egészségügyi problémák, betegségek és halálozások forrása is lehet. A Földön fogyasztásra alkalmas víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és a világ várható népességnövekedése tovább fokozza a vízkészletek szűkösségét. A vízhiány, árvizek, vízszennyezés vízkrízishez vezet, melyek száma és súlyossága a jövőben fokozódhat. Ennek megfelelően a Világtalálkozó szervezői három problémakört neveztek meg, amelyekről párbeszédet kell tartani: sok víz, kevés víz, szennyezett víz. Mindezek tudatában egyre sürgetőbb a hatásos fellépés a vízkészletek megóvása érdekében.
A bélyegen a víz a „Jövő reménye” felirattal és a reményt szimbolizáló galambbal együtt jelenik meg. A blokk keretrajzán a 2019. évi találkozó szlogenje olvasható: Megelőzni a vízváltságot. A borítékon, ahogy a bélyegen is, a víz alatt látható vörös szín a veszélyre hívja fel a figyelmet, a bélyegző pedig a Földet, mint szemgolyót ábrázolja, ezzel szimbolizálva az ember és természet egységét.
A blokk megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, a kijelölt postahelyeken és a Posta.hu -n.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.
Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.
Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.
Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.
Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.
Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.
Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.
Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.
Azt írták, következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.
Körvonalazódnak a tervezett gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai, amely a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját célozza.
Két éve folynak régészeti feltárások a gyulai vár környékén, ezek révén egyre több információ ismert a Szigeterőd-projekt majdani kivitelezéséhez. A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti. A gyulai vár környéke, de nem csupán a téglavár környezete, hanem a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár, az úgynevezett szigeterődítés területe is különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. A terület nagy része ugyanis beépítetlen maradt, ezáltal a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, bemutathatóvá váltak – mondta az MTI-nek Liska András régész.
A feltárások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése; és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák. „Ma már határozottan kijelenthető, hogy meg lehet rajzolni a korabeli szigeterődítmény hiteles nyomvonalát és azt is, hogyan változott, alakult az idők folyamán” – fogalmazott. Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre – közölte Liska András. A feltárás során a régész és csapata több érdekes leletanyagra is bukkant a török kori rétegekben. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a leletanyag jelentős részét – mondta. Kiemelte: a legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál, ekkora méretű edényt ritkán találni, ez kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben a megújuló várkiállításon bemutatható lesz – beszélt a részletekről.
Találtak egy a török korból származó pénzérmét is, amelyet III. Zsigmond lengyel király uralkodása idején, 1611-ben vertek, ez váltópénzként kerülhetett a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt ott, ahol használhatták a pénzt – magyarázta. Liska András a legérdekesebb leletnek egy sárga színű, ólommázas cseréppipát tart. A törökök által használt és vélhetően oszmánok által készített eszköz „párja” az egri várból került elő, így feltételezhető, hogy mindkét erőd számára ugyanaz a műhely készíthette a pipákat.
Görgényi Ernő polgármester az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat jelentős forrásokat biztosít a feltárásokra, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti. Mint fogalmazott: a Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról van szó, így a tervezés folyamata is több évet vehet igénybe. A Szigeterőd-projektről szólva kifejtette, hogy jelenleg is zajlik a program előkészítésének vízügyi tervezése, a dokumentáció hamarosan készen áll az elvi engedélyezésre. A mederkontúr megtervezéséhez elengedhetetlen a régészeti feltárás, „a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal”.
Ezzel párhuzamosan folyamatban van az új uszoda tervpályázati kiírása is. A jelenlegi 50 méteres medence részben a Szigeterőd-program medrében fekszik. A projekt megvalósításának első lépése az új uszoda megépítése lesz – mondta a városvezető.
Baji Miklós Zoltán békéscsabai művész, sámán tűzimádó szertartást vezet a téli napforduló (az év leghosszabb éjszakája) alkalmával rendezett ünnepségen Békéscsabán 2016. december 21-én. MTI Fotó: Lehoczky Péter
A Hortobágy-Berettyó folyó befagyott szakasza a Békés megyei Ecsegfalva közelében 2016. december 20-án. A hideg időjárás miatt elkezdett teljesen befagyni folyó, néhol öt centiméter vastagságú a jég. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt