Hónap: 2016 december

Beküldve:

Körvonalazódnak a tervezett gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai

Körvonalazódnak a tervezett gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai, amely a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját célozza.

Két éve folynak régészeti feltárások a gyulai vár környékén, ezek révén egyre több információ ismert a Szigeterőd-projekt majdani kivitelezéséhez. A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti. A gyulai vár környéke, de nem csupán a téglavár környezete, hanem a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár, az úgynevezett szigeterődítés területe is különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. A terület nagy része ugyanis beépítetlen maradt, ezáltal a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, bemutathatóvá váltak – mondta az MTI-nek Liska András régész.

A feltárások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése; és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák. “Ma már határozottan kijelenthető, hogy meg lehet rajzolni a korabeli szigeterődítmény hiteles nyomvonalát és azt is, hogyan változott, alakult az idők folyamán” – fogalmazott.  Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre – közölte Liska András. A feltárás során a régész és csapata több érdekes leletanyagra is bukkant a török kori rétegekben. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a leletanyag jelentős részét – mondta. Kiemelte: a legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál, ekkora méretű edényt ritkán találni, ez kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben a megújuló várkiállításon bemutatható lesz – beszélt a részletekről.

Találtak egy a török korból származó pénzérmét is, amelyet III. Zsigmond lengyel király uralkodása idején, 1611-ben vertek, ez váltópénzként kerülhetett a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt ott, ahol használhatták a pénzt – magyarázta. Liska András a legérdekesebb leletnek egy sárga színű, ólommázas cseréppipát tart. A törökök által használt és vélhetően oszmánok által készített eszköz “párja” az egri várból került elő, így feltételezhető, hogy mindkét erőd számára ugyanaz a műhely készíthette a pipákat.

Görgényi Ernő polgármester az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat jelentős forrásokat biztosít a feltárásokra, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti. Mint fogalmazott: a Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról van szó, így a tervezés folyamata is több évet vehet igénybe. A Szigeterőd-projektről szólva kifejtette, hogy jelenleg is zajlik a program előkészítésének vízügyi tervezése, a dokumentáció hamarosan készen áll az elvi engedélyezésre. A mederkontúr megtervezéséhez elengedhetetlen a régészeti feltárás, “a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal”.

Ezzel párhuzamosan folyamatban van az új uszoda tervpályázati kiírása is. A jelenlegi 50 méteres medence részben a Szigeterőd-program medrében fekszik. A projekt megvalósításának első lépése az új uszoda megépítése lesz – mondta a városvezető.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

A téli napforduló ünnepe Békéscsabán

Téli napforduló ünepe, Békéscsaba
Téli napforduló ünepe, Békéscsaba

Baji Miklós Zoltán békéscsabai művész, sámán tűzimádó szertartást vezet a téli napforduló (az év leghosszabb éjszakája) alkalmával rendezett ünnepségen Békéscsabán 2016. december 21-én. MTI Fotó: Lehoczky Péter

Beküldve:

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat

Hetedik alkalommal adták át szombaton a Békéscsabai Jókai Színházban a színházi háttérszakmák elismerésére hivatott Magyar Teátrum Díjakat.

Idén Bojczán István, a Békéscsabai Jókai Színház műszaki csoportvezetője, Szaniszló Tamásné, a Gárdonyi Géza Színház jelmeztár-vezetője, Hauzer József, a Móricz Zsigmond Színház hangtárvezetője, Őri Rózsa, a Radnóti Színház rendezőasszisztense, Kovács Ferenc, a Soproni Petőfi Színház műszaki vezetője-fővilágosítója, Ignácz György, a Szolnoki Szigligeti Színház műszaki vezetője, valamint Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház világítástervezője nyerte el a díjat.

A Nemzetiségi Különdíjat Nagy Imréné, a szarvasi Cervinus Teátrum színházi titkára, gazdasági ügyintézője kapta.

A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapított díjával a színházi háttér- és kiszolgálószakmákat, valamint az azokat magas szinten művelő szakembereket ismeri el. A társaság szerint “a hiánypótlónak számító kezdeményezés immár hagyománnyá, a színházi szakma közös ünnepévé vált, amely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az év végén azokat ünnepeljük, akik egész évben a színfalak mögött állnak”. A Magyar Teátrum Díjra való a jelöléshez két állami díjjal elismert (Kossuth-díj, Kiváló művész, Érdemes művész, Jászai-díj) színművésznek és a Magyar Teátrumi Társaság egyik színházigazgatójának együttes javaslata szükséges, majd egy zsűri választ a jelöltek közül.

Az aranyozott csapágygolyót formáló díjat – mellyel ezer eurós (körülbelül 300 ezer forintos) pénzjutalom jár – megkaphatja bármely színházi háttérszakma művelője, aki munkájával, személyiségével, a magyar színházművészet iránti odaadásával rászolgált erre. A díj összegének felét a díjazott színháza állja, a másik felét a színházszakmai cégek biztosítják. Az elmúlt négy évben olyan szakmák képviselői részesültek az elismerésben, mint például fodrász, ügyelő, maszkmester, kalapos, patinázó, színpadmester, kellékes vagy öltöztető. A díjat átvehette szcenikai csoportvezető, jelmeztár vezető, műszaki vezető, műhelyház vezető, művészeti titkár, öltöztető, díszletgyártó, szervezőiroda- és gazdasági vezető is.

Idén harmadszor a Magyar Teátrumi Társaság díjaival együtt adták át az egyik tagszervezet, a Magyar Színháztechnikai Szövetség által alapított életműdíjat, a magyarországi színháztechnika nagy alakjáról, a Magyar Állami Operaház első mérnökéről elnevezett Tolnay Pál-díjat, amelyet idén Krisztiáni István, a Vígszínház szcenikusa vehette át. Az életműdíjjal olyan több évtizedes műszaki tevékenységet ismernek el, amely a technikai haladást segítette bekerülni a színházak világába. Ezzel a kitüntetéssel is ezer eurós pénzjutalom, valamint egy Tolnay Pál portréját és egy színházi jelképet ábrázoló bronzplakett jár.

Magyarországon mintegy ötven színházban több mint ezer ember dolgozik a színfalak mögött, s szolgálja ki a rivaldafényben állókat. Az ünnepi gálaesten a Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak művészei léptek fel a színházi élet jeles képviselői és a nézők előtt.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Nemzetközivé válik a Gyulai Pálinkafesztivál párlatversenye

Nemzetközivé bővítik a Bérfőzetők és Magánfőzők Nemzetközi Párlatversenyét a 18. Gyulai Pálinkafesztiválon – tájékoztatták a szervezők szerdán az MTI-t.

Mint írják, számos megkeresést kaptak, ezért döntöttek úgy, hogy nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is fogadnak mintákat. A versenyt magánfőzők és bérfőzetők körében írják ki, nevezni gyümölcspárlatnak minősülő készítményekkel lehet, a gyümölcspárlatok eredetét törvényesen igazolni kell. Nevezni március 26-ig lehet.

A beérkező mintákat szakértő zsűri bírálja el, külön pontozzák majd az illat tisztaságát és karakterét, az íz tisztaságát és karakterét, valamint a harmóniát. Díjazzák majd a legjobb versenymintát, a legjobb magán- és bérfőzetett párlatot, a legeredményesebb magán- és bérfőzetőt, illetve bérfőzdét. A fődíjak mellett champion, azaz kategóriagyőztest is hirdetnek, illetve arany, ezüst és bronz minősítéseket is kiosztanak. A bírálók minden mintáról szöveges értékelést készítenek, amellyel a szervezők célja a pálinkák minőségének a javítása. Az ünnepélyes eredményhirdetést a 18. Gyulai Pálinkafesztiválon tartják 2017. április 29-én.

A Gyulai Pálinkafesztivált idén szervezték újjá, a rendezvény új főszervezői határoztak úgy, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően kereskedelmi főzdék nem indulhatnak a párlatversenyen.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Háy István repceméze nyerte Az év méze 2016 díjat

A 9. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb mézét.

A hímesházi Háy István repceméze Az év méze 2016 díja mellett a legjobb repceméz-kategória első helyezettje is lett a szombati eredményhirdetésen – tájékoztatta az MTI-t Árgyelán János versenyigazgató. A legjobb akácmézet a százhalombattai Biksi Méhészet és békéscsabai Hrabovszki Norbert küldte be a versenyre.

A legjobb vegyes virágméz kategória győztese a szentmártonkátai Szántai Ferenc lett, aki két éve az Év méze díjat is elnyerte. A csővári Dian Richard hársméz, a dabasi Erős Mihály Gábor napraforgóméz kategóriában győzött. Fajtamézek kategóriájában a harkányi Horváth Károly édesharmat- és a tótkomlósi Malya Péter édeskömény méze is első helyezést érdemelt ki. Különlegesméz-kategóriában – ide egyebek mellett a diós, mentás, bodzás és egyéb ízesített mézek kerültek – Lengyel Márió diós akácmézét jutalmazták első díjjal.

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: idén 92 méhészetből összesen 254 mintát küldtek be a versenyre. Rekordnak számít, hogy 36 különböző fajtájú mézből érkeztek minták. A bírálat során több tényezőt vettek figyelembe: a színt, az illatot, az íztisztaságot, a víztartalmat, a termelési tisztaságot és a csomagolást. Közölte: első körben Gyulán zsűrizték a mézeket, ahol 60 mintát választottak ki, amelyet laboratóriumi vizsgálatnak is alávetettek. Ezen egyebek mellett a fruktóz-glükóz arányt és a pollentartalmat is elemezték. A második körös zsűrizés Budapesten történt. A győztesek jogosultak arra, hogy 2016-ban a mézüket egy matricával lássák el, amely igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Magyarországon először Békéscsabán mutatkozik be a MusicalNeked produkció

A MusicalNeked produkció első anyaországi előadását december 20-án a Csabagyöngye Kulturális Központban tartja, Békéscsaba, a musical címmel – tájékoztatta az intézmény szerdán közleményben az MTI-t.

Békéscsaba Musical Neked
MusicalNeked plakát

A különleges zenés produkció, a MusicalNeked idén júliusban a Magyar Teátrumi Társaság tusványosi színházi sátrában mutatkozott be. Az előadás ott Tusnád, a musical címet viselte.     A produkciót akkor négy színész – Balla Eszter, Nagy Sándor, Feke Pál, Simon Kornél -, valamint Erős Csaba zenész és Szente Vajk rendező hozta létre. Azóta Szinetár Dóra és Szerednyey Béla is csatlakozott a csapathoz.     A produkció a jól ismert színpadi improvizációs formát zenés változatban állítja színpadra. A művészek, miközben zenélnek, énekelnek és rögtönöznek, előadásukba beleszövik az adott helyszín, esemény történetét, jelenét, múltját, érdekességeit. Olykor még a közönséget is bevonják a műsorba.

Az erdélyi bemutató bebizonyította, hogy ezt a színpadi műfajt érdemes fejleszteni – írják a közleményben.     A békési megyeszékhelyre Balla Eszter, Szinetár Dóra, Nagy Sándor, Simon Kornél és a gyerekként a városban élt Szente Vajk érkezik, a legnagyobb musicalslágerekkel színesített improvizáció alapját Békéscsaba városa és annak történetei, hagyományai adják. Zongorán közreműködik Erős Csaba.     A művészek célja minél több település és közösség történetét megénekelni – írják.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Hétvégén ismét megrendezik a Gyulai Mézfesztivált

Hétvégén ismét megrendezik a Méz- és Mézeskalács-fesztivált Gyulán, ahol átadják az Év méze díjat is.

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek kedden elmondta: a fesztivál fő célja alapítása óta a méz népszerűsítése, ezáltal az egy főre jutó hazai mézfogyasztás – mely átlagosan évente 70-80 dekagramm között alakul – növelése, közelítése a nyugat-európai 3,5-4 kilogrammos szinthez. Hozzátette: ezt szolgálják az oktatási intézményekben rendezett Mézes reggeli elnevezésű programok és a fesztivál is.  Magyarországon 42 különböző fajtájú mézet lehet készíteni, ebből a Dél-Alföldön 28-32 fajta terem meg. A rendezvényen valamennyit meg lehet majd kóstolni, több mint tíz méztermelő mutatja be a portékáit. A hazai fajták mellett havasi, székelyföldi mézet is bemutatnak – emelte ki Haász Ferenc.

A hagyományokhoz híven fáklyás felvonulással, mézszentelő szentmisével és mézédes mulatsággal várják a látogatókat. A tapasztalatok szerint körülbelül két és fél ezren látogatnak el a programokra. Tizennégy mézlovagrend is érkezik a békési fürdővárosba, egyet, a székesfehérvárit pedig ott avatják fel – mondta a főszervező.

Szombat délután hirdetik ki az Év Kiváló Magyar Méze 2016 verseny eredményeit. Haász Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta, 92 méhésztől 254 méz érkezett a felhívásra. A minták száma azonos a tavalyival, ám az rekordnak számít, hogy 36 különböző fajtájú mézet neveztek be a versenyre. A budapesti, második körös, úgynevezett laboratóriumi vizsgálatra 60 minta jutott tovább. “Nagyon jó minőségűnek ígérkeznek” – fogalmazott.  A vasárnap a gyermekekről szól majd, mézeskalács-díszítéssel, játszósarokkal, kreatív, ügyességi feladatokkal és családi versenyekkel várják a legkisebbeket, emellett kihirdetik a rajzverseny eredményét. Csak Gyuláról 550 gyerekrajz érkezett – emelte ki az egyesületi elnök.

A fesztivál keretein belül szakmai napokat is rendeznek, pénteken a vidékfejlesztés és a méhészet kapcsolatáról; szombaton az év méhegészségügyi helyzetéről; vasárnap a magyar méhészet jövőjéről rendeznek konferenciát, emellett a mézmarketingről, a most induló, hároméves nemzeti méhészeti programról és a magyar méhészet helyzetéről is hangzanak el előadások – emelte ki Haász Ferenc.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Halmos Bélára emlékeznek Gyulán jövő szerdán

Halmos Béla prímás, népzenekutató, a táncházmozgalom egyik alapítója tiszteletére emlékestet rendeznek Gyulán szerdán – tájékoztatta közleményben az MTI-t a szervező Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.

A gyerekkorát a békési fürdővárosban töltő és komolyzenei tanulmányait itt kezdő Halmos Béla előtt tisztelegve délután barátai és tisztelői megkoszorúzzák az emléktábláját – írják. Este hét órakor a művelődési házban kétrészes előadáson idézik meg az alakját. Az első részben filmbejátszásokat vetítenek, miközben népzenei és néptánc produkciók lesznek láthatók a színpadon. Ebbe a fellépők bevonják a gyulai táncházas közösséget, köszönetet mondva azért, hogy Halmos Béla negyven év munkájával létrehozta a magyarországi táncházmozgalmat, amelyet az UNESCO 2011-ben a szellemi kulturális világörökség részének nyilvánított.

A műsor második részében a Nemzeti Színház Betyárjáték című produkcióját mutatják be, amelyben szintén “feltűnik” hegedűjével Halmos Béla a filmvásznon muzsikálva. Az estet Görgényi Ernő polgármester és Halász János országgyűlési képviselő nyitja meg.

Az emlékműsor mellett december 7-én a művelődési házban Béla bácsi címmel fotókat mutatnak be a művész életéről és munkásságáról. Az alkotók fontosnak tartották, hogy a budapesti megemlékezés mellett Gyulán is együtt tiszteleghessenek Halmos Béla munkássága előtt, aki mindig büszkén hangoztatta kötődését szeretett városához – olvasható a közleményben.

Halmos Béla 1946. június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos-duó, majd a Sebő-együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt a világ számos országában. 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.  Novák Ferenc, Sebő Ferenc és Martin György közreműködésével alapította meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncházat. 2012-ben a Népművészet Mestere díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.  Halmos Béla 2013 júliusában, 67 éves korában hunyt el. A népzenészre, aki idén lenne 70 éves, számos rendezvénnyel emlékeztek meg a Hagyományok Háza szervezésében.

Forrás. MTI

 

Beküldve:

Hálózatosodás az egészég területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Csabainfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)