Mit jelent a “CSR” ?

A Csabainfo.hu a  VKB Nonprofit Kft.-től kért választ, akik szerint is hazánk vállalkozói köreiben az EU más fertályaihoz képest még hátramaradott a CSR-szempontok érvényesülése. Ezt olyan vélelmi bizonytalanságok is jelzik a CSR mibenlétét illetően, amelyek itt-ott félreértésekbe billennek. Ugyanakkor erősödőben van a jobb tájékozódás igénye: ennek próbálunk kedvezni néhány cikkünkkel a következőkben. Először a CSR-fogalom kialakulásával foglalkozunk.

A „CSR” rövidítést kibontva – corporate social responsibility, azaz nagyjából: „vállalati illetőségű társadalmi felelősségvállalás” – olyan kifejezéshez jutunk, amely egy több mint fél évszázada vitatott üzleti fogalmat jelöl. Hogy világosabban lássunk a kérdésben, először a jelölt fogalom körvonalát kell világosan látnunk.

Nem a társadalmi felelősségérzetet elsődlegesen képviselő szerveződésekre vonatkozik ez a fogalom, hanem a profitért létesült gazdasági vállalkozásokra, amelyek sikeres működése rövid- vagy középtávon nem függvénye annak, hogy a társadalmi felelősségvállalást elhárítják-e maguktól, vagy sem. Sőt, elsősorban is a nagyvállalatokat érinti a társadalmi felelősség kihívása, egyrészt, mert ők a legfőbb externália-termelők (externáliák: a célzatos aktivitások szándéktalan, járulékos hatásai), másrészt, mert csak ők képesek határozott kezdeményezésre, a CSR intézményesítésére. Iránymódosító értékű befolyást nem a kis és középvállalkozások szférája tud gyakorolni a nagyvállalati szférára, hanem megfordítva.

A CSR-fogalomról azt is fontos tudni, hogy koncepciózus. Nem adományos hangulatba hozó lelkigyakorlatokat ír elő valamely homályos jóra vágyás jegyében, hanem tárgyilagos alapállásból helyezi a szokásosnál  élesebb megvilágításba az össztársadalom érdekeit,  rámutatva a társadalmi helyzetjobbítás gazdaságilag is racionális lehetőségeire. Az össztársadalom természetesen a cégek világát is magában foglalja.  A racionalitás nem azonos a beszűkülten célratörő sarkos racionalizmussal, sőt, az utóbbi egyfajta ellentéte az előbbinek, lévén paradox jelenség, amely a fonákja felől reflektálatlan irracionalitást szív fel.  A máig tartó, folyvást új szintekre lépő ipari forradalom első szakasza idején még számított az üzleti életben a bizalom és a többirányú felelősség – a szereplők valamivel több, mint felénél –, de az akkor dívó racionalista teória elmulasztotta, hogy explicit módon helyet adjon a fejtegetésekben ezeknek a gazdaságtól sem idegen humán komponenseknek.  Idővel a gazdaság távlatát is fenyegető vész-divergencia mutatkozott azáltal, hogy arányaiban kiterjedt, szinte általánosult a kapzsi életforma.

A VKB Nonprofit Kft. következő cikkben folytatja a CSR bemutatását.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Széchenyi2020 ESZA alsó

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>