Bejegyzések

Beküldve:

Három bemutatóra készül a Gyulai Várszínház

Idén is három bemutatóra készül a nyári évadban a Gyulai Várszínház, amely június 29. és augusztus 13. között várja a látogatókat programjaival – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Az összegzés szerint a három bemutató Arany János A nagyidai cigányok; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve lesz. Emellett egy táncjátékot, a Shakespeare művel alapján készült Szentivánéji álmot is színpadra állítják.

A Gyulai Várszínház idei évadában is négy összművészeti fesztivált rendeznek: a XIII. Shakespeare Fesztivált, a VIII. Irodalmi Humorfesztivált, a XXVI. Gyulai Vár Jazz Fesztivált és a XII. Vár Blues Fesztivált – közölték a szervezők.

Forrás: MTI

Beküldve:

Tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat az Italiagro Kft.

Italiagro Kft. tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat, akikkel hosszú távú partneri viszonyt alakítana ki.

Takács Zoltán, cég tanácsadója az MTI-nek elmondta: a hamarosan induló Fiatal Gazda Pályázat (VP2-6.1.1-16) forrásainak igénybevételére ösztönzik a fiatal mezőgazdasági termelőket. Ehhez szakmai támogatást nyújtanának, segítenének a leendő bivalytartóknak a pályázat elkészítésében, és a tartáshoz is szakmai tanácsadást adnának. A mintegy 12 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerő pályázók számára a tejtermelő bivalyokat a cég szerezné be. Az általuk támogatott állattartásra Mezőtúr 50 kilométeres körzetében látnak egyelőre lehetőséget. Az Italiagro Kft. azt ígéri emellett, hogy a gazdáktól a megtermelt bivalytejet öt éven keresztül garantált, szerződéses áron felvásárolja, és saját gépjárművel naponta elszállítja.

A kezdeményezéssel az Italiagro Kft. egy új, hazai állattenyésztési ágazat meghonosítását és elterjesztését kívánja előmozdítani – hangsúlyozta Takács Zoltán. Az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft. jelenleg egyedüliként foglalkozik tejhasznú bivalyok tenyésztésével Magyarországon. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron lévő tejtermelő bivalytelepet a cég a helyi önkormányzattal közösen működteti.  A mintegy 330 millió forintos beruházással kialakított telepet tavaly májusban adták át. Jelenleg a növendékekkel együtt 74 bivalyt gondoznak a telepen, később 250-300-ra akarják növelni az állatok számát. A vállalkozás a nagy tejhozamra szelektált mediterrán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul. A tejből készülő sajt gyártása hamarosan indul a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában.

Forrás: MTI

Beküldve:

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Beküldve:

Több mint egymilliárd forintos támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park

Európai uniós forrásból több mint egymilliárd forintnyi támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) Igazgatóság, az összegből két projektet valósítanak meg, a támogatási intenzitás mindkettőnél 100 százalékos – írják a közleményben. Az egyik projekt során, amelyre csaknem bruttó nyolcszáz millió forintot nyertek el a Környezeti és Energaihatékonysági Operatív Programból (KEHOP), a Békés megyei Dévaványa térségében lévő pusztai élőhelyeket fejlesztik – olvasható az MTI számára pénteken elküldött sajtóközleményben.

A forrásból a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állomány téli tartási helyének fejlesztése valósul meg. Kialakítanak egy 400 állat befogadására alkalmas szürkemarha szárnyékot (nyitott építményt), és egy bivaly istállót 200 állat számára. Az infrastruktúrafejlesztés része a gépszín, kútház, tűzivíztároló, trágyatároló, valamint az épületkomplexum belső úthálózatának és a közműveknek a kiépítése is. A beruházás várhatóan 2019 végére fejeződik be.

Jelenleg a hazai nemzeti parkok közül a KMNP kezelésében található a régi magyar háziállatfajták közül a magyar szürke szarvasmarha tinó állomány legnagyobb része és a fajta génmegőrzését szolgáló tehénállomány jelentős része.

A másik projekt során 224 millió forintból a Dévaványa környékén élő túzokállomány élőhelyeit fejlesztik, illetve tájrehabilitációt hajtanak végre. Sor kerül a 400 hektáros, szőrmés ragadozóktól mentesített Túzokvédelmi Mintaterület kerítésének cseréjére, egy zárt megfigyelőtorony építésére, valamint a madarak biztonságos vízellátása érdekében készül egy fúrt kút. A beruházás során lehetővé válik az eredeti, pusztai tájat jelenleg zavaróan megbontó, használaton kívüli, 2700 méternyi töltés és 2400 méter hosszú csatornák megszüntetése. Így megvalósítható a puszta egységes tájszerkezetének a kialakítása, ezáltal a túzokok élőhelyének növelése. A túzok fokozottan védett madárfaj. A Békés megye északi részén élő túzokállomány mindenkor a legnagyobb állománynak számított a Kárpát-medencében, és az 500 egyedet meghaladó egyedszám jelenleg is a hazai állomány több mint egyharmadát adja.

Dévaványán 1975-ben kezdődött a túzokvédelmi munka, amelynek hatására a túzok állománya növekedésnek indult.

Forrás: MTI

Beküldve:

Valentin-napi tárlatvezetéseket tartanak a gyulai várban és az Almásy-kastélyban

Valentin-nap alkalmából különleges, felnőtteknek szóló tárlatvezetéseket tartanak a gyulai Almásy-kastélyban, a várban pedig a reneszánsz szerelemre és a korabeli párválasztási és esküvői szokásokra fókuszálnak február 10. és 19. között – tájékoztatta az MTI-t az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője.

Fábián Tamás elmondta, hogy az Így szerettek elnevezésű programsorozaton a kiállítóhelyek tárlatvezetői hatszáz évet idéznek fel és az arisztokrácia hálószobatitkaiba engednek betekintést. A várbeli előadások a 16., míg a kastélybeliek a 18. és 19. század szokásait mutatják be. Kiderül például, hogy Almásy Dénes feleségének a nagyanyja, Zichy Karolina 1847 márciusában házasságon kívül lánygyermeket szült Batthyány Lajosnak. Az asszony, akit kora egyik legszebb nőjének tartottak, később az emigrációban Klapka Györggyel élt együtt – avatott be a történetekbe Fábián Tamás.

A kastélyban a délután négykor induló tárlatvezetések a szerelemről és házasságról szólnak, a 17 órakor kezdődő tárlatokat viszont kifejezetten csak 18 éven felülieknek ajánlják. Erre az időre a gyerekek számára filmvetítéseket szerveznek – mondta a kommunikációs vezető. A rendezvénysorozatban az Erkel Ferenc Emlékház is részt vesz, ott a Himnusz zeneszerzőjének szerelméről és házasságáról mesél a tárlatvezető.

Fábián Tamás közölte, kiegészítő programokat is kínálnak: a várban rendszeresen rendeznek solymászbemutatót, életre kel a kovácsműhely, és korhű ruhákba lehet öltözni. A kastélyban arra biztatják a látogatókat, hogy a pénztárban megvásárolható, kézzel írt levelet az állandó kiállítás különböző pontjain “fejezzék be” 19. században használt íróeszközök segítségével. A viaszpecséttel lezárt borítékot fel is lehet adni az ajándékboltban. A kávézóban pedig korhű ruhákban fotózkodhatnak a szerelmes párok.

Forrás: MTI

Beküldve:

Békés megye a bűnügyileg legkevésbé fertőzött megyék között

Békés a bűnügyileg legkevésbé fertőzött megyék közé tartozik, a megyei rendőr-főkapitányság felderítési mutatói tovább javultak 2016-ban – értékelte a múlt évet Polyák Zsolt dandártábornok, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője csütörtökön Békéscsabán. Mint a megyei rendőrség MTI számára elküldött beszámolójában olvasható, Békésben százezer lakosra 1854 bűncselekmény jutott 2016-ban, ami az elmúlt hat év legalacsonyabb száma.

A regisztrált bűncselekmények száma 2013 óta csökken, tavaly az előző évinél 791-el kevesebb, 6123 bűncselekményt regisztrált a rendőrség. A nyomozás-eredményességi mutató is kedvező irányba változott, csaknem 2 százalékkal 67,8 százalékra emelkedett – írják. Békéscsaba a 23 megyei jogú város rangsorában a huszadik, azaz szintén az egyik legkevésbé fertőzött. Itt 1503 bűncselekményt regisztráltak 2016-ban. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2012 óta csökken, öt év alatt 5236-ról 3103-ra esett. Ezen belül a lopások száma a 2015-ös 2562-ről 2016-ra 2275-re mérséklődött.

Csökkent a testi sértések és a rablások száma is, utóbbi esetében egy év alatt közel 50 százalékkal. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozási eredményessége a rablásoknál – 94,4 százalék – országosan élenjáró – emelik ki a beszámolóban. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma a 2015. évi 609-ről 2016-ban 555-re csökkent. Az elmúlt négy évben ez a legkedvezőbb adat. Halálos baleset összesen 15 történt tavaly, hattal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legtöbb baleset gyorshajtás, az elsőbbségi, valamint a kanyarodási szabályok megszegése miatt történt.

Az államhatár Békés megyei szakaszát illegálisan átlépő személyek száma nem változott jelentősen tavaly. 2015-ben 303-an, 2016-ban 257-en kíséreltek meg tiltott határátlépést. A román határszakasz illegális migrációs szempontból továbbra is kevéssé érintett, a rendőrség folyamatosan együttműködik a román féllel – írják.

Forrás: MTI

Beküldve:

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Beküldve:

Háromszázmillió forintból fejlesztik a szarvasi Körösvölgyi látogatóközpontot

Európai uniós forrásból több mint háromszázmillió forintból fejlesztik a szarvasi Körösvölgyi látogatóközpont- és állatparkot – jelentette be Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára hétfőn Szarvason.

Rácz András elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) összesen 4,5 milliárd forint jut ökoturisztikai létesítmények fejlesztésére; a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) pedig mintegy 38 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, amelyből több mint száz projektet valósítanak meg.

A helyettes államtitkár elmondta: a KEOP révén több mint százezer hektáron végezhető élőhely-rekonstrukció; emellett a természetvédelmi őrszolgálat munkaeszközeire, a nemzeti parkok körülbelül 14 ezer egyedből álló őshonos magyar állatállományára és monitoring rendszerre is jut forrás. Nagy eredménynek nevezte, hogy a 38 milliárd forintnyi forrás nem csökkent a 2007-2013-as uniós keretköltségvetési időszakhoz képest. Hozzátette: a GINOP-ból turisztikai jellegű fejlesztések valósíthatóak meg, 4,5 milliárd forintból öt projektet támogatnak: a szarvasi fejlesztés mellett a kis-balatoni, a Szeleta-parki-, a dunakanyari látogatóközpontot, valamint a Fertő-tónál egy kisebb volumenű beruházást.  Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: a 2016-os év kiemelkedő volt a turizmus területén, amelyből Békés megye is egyre jobban részesült. Szarvas adottságai kiválóak, a természeti környezet mellett a horgász- és vadászturizmus is erős – jegyezte meg.

Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: a beruházás révén megduplázható a látogatóközpont évi 20 ezer fős látogatószáma. Kifejtette: a 330 millió forintos támogatásból rendbe teszik a 22 hektáros Anna-parkot, létrehoznak egy lombkorona-sétányt, egy foglalkoztató épületet, amely erdei iskolák és nyári természetvédelmi táborok számára biztosít helyszínt és új parkolókat alakítanak ki. Körülbelül 75 millió forintból új kiállítást alakítanak ki a látogatóközpontban. Felépítenek egy nemzeti parki boltot is, ahol a nemzeti park saját feldolgozott termékeit, mézeket, sajtokat árulnak. Emellett fejlesztik az állatparkot is, többek között ürge kifutót, nyírfajd bemutatót alakítanak ki, és Csehországból hoznak két jávorszarvast. E fajból Magyarországon csak egyetlen példány él – jegyezte meg Tirják László.  A beruházást idén nyáron kezdik és várhatóan két év alatt fejezik be.

A Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyílt meg, 45 állatfaj bemutatóhelye. Rácz András szavai szerint itt található a Kárpát-medencei vadon élő állatok legnagyobb gyűjteménye.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Nyolcszáz millió forintos beruházást hajtott végre az Orosházaglas Kft.

Csaknem nyolcszáz millió forintból bővítette építőipari gyártókapacitását az Orosházaglas Kft. Az összeget felerészben európai uniós forrás fedezte – közölte a társaság szerdán az MTI-vel. A fennmaradó részt fele-fele arányban saját forrásból, valamint banki hitelből finanszírozták – válaszolta az MTI kérdésére Csüllög Zsolt létesítménymérnök.

A beruházás eredményeként a vállalat a korábbinál korszerűbb eljárással, nagyobb méretű, több rétegből összeillesztett, edzett üvegeket tud előállítani. Csüllög Zsolt elmondta: a fejlesztésre azért volt szükség, mert megrendelőik részéről folyamatos igény mutatkozott egyre nagyobb méretű laminált és speciális nagy igénybevételre tervezett edzett üvegek gyártására. A beruházással a társaság komplett gyártókapacitása 42 ezer négyzetméterrel, 305 ezer négyzetméterre nőtt. Ebből a lamináltüveg gyártókapacitás 350 százalékkal, az edzettüveg gyártókapacitás 24 százalékkal nőtt.

A fejlesztés révén a társaság ügyfélkörének bővülését várja, ami már jelentkezik is a rendelésállományban – mondta a létesítménymérnök. Az export aránya 71 százalékra emelkedett. A kétszáz embert foglalkoztató vállalat 15 új dolgozót vett fel az építőipar élénkülése következtében.  A síküveg feldolgozással, edzett és szigetelő üveg gyártással foglalkozó vállalat árbevétele a 2015-ös 3,46 milliárd forintról tavaly 2,8 milliárdra csökkent, nyeresége 22,5 millió forintról 40 millióra nőtt. Az export aránya 71 százalékos, termékeiket főként Németországba, Ausztriába és Szlovákiába szállítják. A társaság az elmúlt három évben összesen mintegy 1,5 milliárd forintot fordított technológiai fejlesztésre.

Forrás: MTI

Beküldve:

Korszerűsítik a Békés Megyei Kórház mosodáját

Csaknem 624 millió forintból valósul meg a Békés Megyei Központi Kórház vezetésével az a mosodai fejlesztés, amely öt egészségügyi intézmény hét tagkórházát érinti – tájékoztatta az intézmény vezetője az MTI-t.

Becsei László, a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató-főorvosa elmondta: a kormányzat tavaly év végén 45 milliárd forintot biztosított a kórházak adósságkonszolidációjára, 15 milliárd forintra pedig pályázni lehetett. Az intézmény 18 pályázatot nyújtott be, amelyből kettő nyert. Egyrészt nyertek 623 millió 738 ezer forint támogatást, amelyből a Békés Megyei Központi Kórház gyulai telephelyén új mosoda épül.

A pályázati konzorciumban részt vesz a Békés Megyei Központi Kórház mellett az Orosháza Városi Kórház, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi és makói tagintézménye, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház és a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza – mondta Becsei László. A fejlesztés során új mosodai gépeket szereznek be, a régieket pedig felújítják; emellett szállítójárműveket is vásárolnak. Bevezetnek egy textíliaazonosító és nyilvántartó rendszert is, amivel nyomon követhető a textília útja, élettartama, mennyisége, így a napi munkához szükséges darabszám és pótlási szükséglet könnyebben tervezhető.

Az elavult, elhasználódott textíliák helyett, új, jobb minőségű ágyneműk, betegingek használata válik biztosítottá, ami hozzájárulhat a betegek komfortérzetének növeléséhez – mondta a főigazgató. A beruházás évi 72 millió forintos megtakarítást jelent a kórházak számára. Becsei László elmondta, a 15 milliárdos keretből további 116 millió forintot nyertek el a gyermekgyógyászati osztály energetikai felújítására. A fejlesztésnek köszönhetően közel 12 százalékkal csökken az épület villamosenergia-felhasználása.

Az új mosodát június végéig kell felépíteni, a jelenleg külön telephelyen működő gyermekkórház november végéig költözhet be a központi telepre – mondta a főigazgató. Becsei László közölte: az év végi adósságkonszolidációból a Békés Megyei Központi Kórház, mely az ország negyedik legnagyobb intézménye lett a békéscsabai és a gyulai kórház összevonásával, több mint 2,4 milliárd forinttal részesült.

Forrás: MTI