A magyar kultúra napja – Gyula

Himnusz kézirata
Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjtemények igazgatója kihelyezi a gyulai városháza dísztermében a Himnusz eredeti kéziratát a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepség előtt 2017. január 20-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

A Himnuszt a nemzeti összetartozás legátfogóbb szimbólumának, a nemzeti önazonosság zálogának nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára pénteken Gyulán, ahol a magyar kultúra napja alkalmából először mutatták be együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját.

Závogyán Magdolna államtitkár szerint Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc kora, a reformkor a magyar társadalom önszerveződésének a kora volt, amikor a kulturális közgondolkozást a függetlenség kivívása határozta meg. “A közművelődés a reformkor óta a társadalmi haladást, a nemzet felemelkedését szolgálja” – fogalmazott. Závogyán Magdolna szerint “a kultúra a nemzet immunrendszere, a polgári öntudat maga, életminőség és életmód”. Nemzeti elkötelezettséggel és letisztult értékekkel lehet a globalizáció romboló hatásaival szemben védekezni – vélekedett. Reményét fejezte ki, hogy a két eredeti dokumentum megtekintésekor az érdeklődők meg tudják élni az összetartozás, a magyarság és a hazafiság érzését.

Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében a magyarságtudat, a nemzeti kultúra alapjának nevezte a Himnuszt. “A kultúra létünk lényegét alkotja” – mondta. Szerint Gyula nem azért a “kultúra magyar városa”, mert ezt a titulust aggatták rá, hanem mert “alkotó polgári szellemiség” lengi be az utcáit és tereit; és mert itt tudják, a kultúrát nem megőrizni, hanem megmutatni és megélni kell. Fáy Péter, Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek az egyenes ági leszármazottja köszöntőjében elmondta: a rendszerváltás óta csökkent a Himnusz tisztelete, amin változtatni kell – hangsúlyozta. Elmondta: 1944-ig a család őrizte a kéziratot Álmosdon, majd a háborús évek végén a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták le, ahonnan két évvel később az Országos Széchényi Könyvtárba került.

A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényelte a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Elmondta, Erkel egy harang megszólaltatását komponálta a Himnusz zenekari változatába, amelyet az utóbbi évtizedekben kihagytak belőle; ám most így adták elő. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tartott előadást, Erkel Ferenc operáiból Galambos Hajnalka énekművész adott elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A két eredeti dokumentumot szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, 10 és 18 óra között, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetik meg az érdeklődők.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844 februárjában írt ki pályázatot a mű megzenésítésére, amire Erkel Ferenc április-májusban nyújtotta be pályaművét.

Forrás: MTI

Először lesz együtt látható a Himnusz eredeti kottája és kézirata

Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Kónya István alpolgármester a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, egyéves szervezőmunka eredménye, hogy Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár jóváhagyásával be tudják mutatni a zeneszerző szülővárosában a közönség számára egyébként nem hozzáférhető történelmi ereklyéket.Kónya István úgy fogalmazott, szeretnék ráirányítani a gyulaiak figyelmét Erkel hagyatékára, a magyarok figyelmét pedig a nemzeti imádság jelentőségére.

Pénteken a Városháza dísztermében, ünnepség keretében mutatják be a kéziratot és a kottát, amelyeket szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetnek meg az érdeklődők – mondta Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum ügyvezetője. A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényli a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Köszöntőt mond Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tart előadást, Erkel Ferenc operáiból pedig Galambos Hajnalka énekművész ad elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben a Himnusz már a szerző által adott alcímmel jelent meg. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte a verseit. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, több mint száz évvel később, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

Kovács Anett tárlatvezető az MTI-nek elmondta: a legendák szerint Erkel Ferencet bezárták szülőházának egyik szobájába, hogy zenésítse meg a Himnuszt. A szombati tematikus tárlatvezetéseken kiderül, hogy ez nem igaz. Erkelt zavarta, hogy az osztrák himnuszt játsszák a magyar eseményeken is, ezért saját elhatározásából, az elsők között adta be a pályázatát a Himnusz megzenésítésére. Valószínűleg a himnusz egy részét szülőházában, egy részét a gyulai várkert fáinak tövében komponálta, de könnyen lehet, hogy a teljes mű Budapesten állt össze – mondta Kovács Anett. Hozzátette, eredetileg az Erkel-mű gyorsabb tempóban íródott, amelyet az utókor tett lassabbá, de napjainkban kezdik ismét az eredetihez közelíteni a nemzeti ének tempóját.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

A Balkáni kobra című színdarab bemutatója

Balkáni kobra bemutatója Békéscsaba
Balkáni kobra

Tege Antal (b) Jovo Sztaniszavljevics Kobra, Gulyás Attila (k) Borisz Mozsbolt és Ferenczi Attila (j) Joszip Zeljics szerepében Ivan Kusan – Tasnádi István Balkán kobra című zenés komédiájának próbáján a Békéscsabai Jókai Színházban 2017. január 11-én. A színdarabot január 13-án mutatják be Katkó Ferenc rendezésében. MTI Fotó: Rosta Tibor

6,5 milliárd forrás kerül Békéscsabára

Több mint 6,5 milliárd forintot nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) Békéscsaba tavaly. Az EU-forrásból egyebek mellett kerékpárutak épülnek, óvodákat újítanak fel, megvalósul a belváros rehabilitáció harmadik üteme és fejlesztik a CsabaParkot.

Opauszki Zoltán városfejlesztési tanácsadó az MTI-nek elmondta: több mint 1,1 milliárd forintot nyert el a békési megyeszékhely úgynevezett helyi foglalkoztatási együttműködések kialakítására, a program célja a megyei jogú városok munkaerő-piacának bővítése, a foglalkoztatás fejlesztése. Egymilliárd forintot nyert Békéscsaba a belváros rehabilitáció harmadik ütemének megvalósítására, a fejlesztés során felújítanak több teret, növelik a zöldfelületeket, rendezik az Élővíz-csatorna partját, felújítják az utcabútorokat.

Ugyancsak egymilliárd forintból valósulhat meg a CsabaPark fejlesztésének második üteme, amely révén a létesítmény elnyerheti fesztiválközponti funkcióját, épül egyebek mellett kolbász-, bor- és pálinkamúzeum a területen. Opauszki Zoltán elmondta: 766 millió forintból korszerűsítenek négy iskolát és 218 millióból három óvodát a városban. Hozzátette: 813 millió forintból 4,5 kilométeren három új szakasszal bővül Békéscsaba kerékpárút-hálózata, 250 millióból pedig három utcában építenek kerékpárutat és valósítanak meg útkorszerűsítést.

A városi piac – amely a Modern városok programban is szerepel – 740 millió forintból újulhat meg, a TOP-programból az elárusítótér lefedését, hőszigetelését, nyílászárócseréjét, valamint akadálymenetesítését valósítják meg. Megújul, 350 millió forintból a jaminai egészségház, a Munkácsy Mihály Múzeum átépítésére, új kiállító- és közösségi fogadótér kialakítására 200 millió forintot nyert el a város. A társadalmi együttműködést erősítő programok megvalósítására civil szervezetek 50 millió forintot nyertek el a TOP-ból. A munkálatok a közbeszerzési eljárások lefolytatása után idén indulnak, döntő többségük 2018-ban fejeződik be.

Békéscsaba a TOP-ból 2020-ig összesen 14,9 milliárd forintra pályázhat. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetője elmondta: 2017 első felében összesen 5,7 milliárd forintnyi TOP-pályázatot kíván a város benyújtani egyebek mellett iparterületek fejlesztésére, energetikai korszerűsítésekre és szociális városrehabilitációra.

Forrás: MTI

Körvonalazódnak a tervezett gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai

Körvonalazódnak a tervezett gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai, amely a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját célozza.

Két éve folynak régészeti feltárások a gyulai vár környékén, ezek révén egyre több információ ismert a Szigeterőd-projekt majdani kivitelezéséhez. A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti. A gyulai vár környéke, de nem csupán a téglavár környezete, hanem a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár, az úgynevezett szigeterődítés területe is különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. A terület nagy része ugyanis beépítetlen maradt, ezáltal a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, bemutathatóvá váltak – mondta az MTI-nek Liska András régész.

A feltárások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése; és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák. “Ma már határozottan kijelenthető, hogy meg lehet rajzolni a korabeli szigeterődítmény hiteles nyomvonalát és azt is, hogyan változott, alakult az idők folyamán” – fogalmazott.  Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre – közölte Liska András. A feltárás során a régész és csapata több érdekes leletanyagra is bukkant a török kori rétegekben. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a leletanyag jelentős részét – mondta. Kiemelte: a legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál, ekkora méretű edényt ritkán találni, ez kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben a megújuló várkiállításon bemutatható lesz – beszélt a részletekről.

Találtak egy a török korból származó pénzérmét is, amelyet III. Zsigmond lengyel király uralkodása idején, 1611-ben vertek, ez váltópénzként kerülhetett a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt ott, ahol használhatták a pénzt – magyarázta. Liska András a legérdekesebb leletnek egy sárga színű, ólommázas cseréppipát tart. A törökök által használt és vélhetően oszmánok által készített eszköz “párja” az egri várból került elő, így feltételezhető, hogy mindkét erőd számára ugyanaz a műhely készíthette a pipákat.

Görgényi Ernő polgármester az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat jelentős forrásokat biztosít a feltárásokra, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti. Mint fogalmazott: a Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról van szó, így a tervezés folyamata is több évet vehet igénybe. A Szigeterőd-projektről szólva kifejtette, hogy jelenleg is zajlik a program előkészítésének vízügyi tervezése, a dokumentáció hamarosan készen áll az elvi engedélyezésre. A mederkontúr megtervezéséhez elengedhetetlen a régészeti feltárás, “a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal”.

Ezzel párhuzamosan folyamatban van az új uszoda tervpályázati kiírása is. A jelenlegi 50 méteres medence részben a Szigeterőd-program medrében fekszik. A projekt megvalósításának első lépése az új uszoda megépítése lesz – mondta a városvezető.

Forrás: MTI

 

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat

Hetedik alkalommal adták át szombaton a Békéscsabai Jókai Színházban a színházi háttérszakmák elismerésére hivatott Magyar Teátrum Díjakat.

Idén Bojczán István, a Békéscsabai Jókai Színház műszaki csoportvezetője, Szaniszló Tamásné, a Gárdonyi Géza Színház jelmeztár-vezetője, Hauzer József, a Móricz Zsigmond Színház hangtárvezetője, Őri Rózsa, a Radnóti Színház rendezőasszisztense, Kovács Ferenc, a Soproni Petőfi Színház műszaki vezetője-fővilágosítója, Ignácz György, a Szolnoki Szigligeti Színház műszaki vezetője, valamint Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház világítástervezője nyerte el a díjat.

A Nemzetiségi Különdíjat Nagy Imréné, a szarvasi Cervinus Teátrum színházi titkára, gazdasági ügyintézője kapta.

A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapított díjával a színházi háttér- és kiszolgálószakmákat, valamint az azokat magas szinten művelő szakembereket ismeri el. A társaság szerint “a hiánypótlónak számító kezdeményezés immár hagyománnyá, a színházi szakma közös ünnepévé vált, amely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az év végén azokat ünnepeljük, akik egész évben a színfalak mögött állnak”. A Magyar Teátrum Díjra való a jelöléshez két állami díjjal elismert (Kossuth-díj, Kiváló művész, Érdemes művész, Jászai-díj) színművésznek és a Magyar Teátrumi Társaság egyik színházigazgatójának együttes javaslata szükséges, majd egy zsűri választ a jelöltek közül.

Az aranyozott csapágygolyót formáló díjat – mellyel ezer eurós (körülbelül 300 ezer forintos) pénzjutalom jár – megkaphatja bármely színházi háttérszakma művelője, aki munkájával, személyiségével, a magyar színházművészet iránti odaadásával rászolgált erre. A díj összegének felét a díjazott színháza állja, a másik felét a színházszakmai cégek biztosítják. Az elmúlt négy évben olyan szakmák képviselői részesültek az elismerésben, mint például fodrász, ügyelő, maszkmester, kalapos, patinázó, színpadmester, kellékes vagy öltöztető. A díjat átvehette szcenikai csoportvezető, jelmeztár vezető, műszaki vezető, műhelyház vezető, művészeti titkár, öltöztető, díszletgyártó, szervezőiroda- és gazdasági vezető is.

Idén harmadszor a Magyar Teátrumi Társaság díjaival együtt adták át az egyik tagszervezet, a Magyar Színháztechnikai Szövetség által alapított életműdíjat, a magyarországi színháztechnika nagy alakjáról, a Magyar Állami Operaház első mérnökéről elnevezett Tolnay Pál-díjat, amelyet idén Krisztiáni István, a Vígszínház szcenikusa vehette át. Az életműdíjjal olyan több évtizedes műszaki tevékenységet ismernek el, amely a technikai haladást segítette bekerülni a színházak világába. Ezzel a kitüntetéssel is ezer eurós pénzjutalom, valamint egy Tolnay Pál portréját és egy színházi jelképet ábrázoló bronzplakett jár.

Magyarországon mintegy ötven színházban több mint ezer ember dolgozik a színfalak mögött, s szolgálja ki a rivaldafényben állókat. Az ünnepi gálaesten a Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak művészei léptek fel a színházi élet jeles képviselői és a nézők előtt.

Forrás: MTI