Több mint egymilliárd forintos támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park

Európai uniós forrásból több mint egymilliárd forintnyi támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) Igazgatóság, az összegből két projektet valósítanak meg, a támogatási intenzitás mindkettőnél 100 százalékos – írják a közleményben. Az egyik projekt során, amelyre csaknem bruttó nyolcszáz millió forintot nyertek el a Környezeti és Energaihatékonysági Operatív Programból (KEHOP), a Békés megyei Dévaványa térségében lévő pusztai élőhelyeket fejlesztik – olvasható az MTI számára pénteken elküldött sajtóközleményben.

A forrásból a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állomány téli tartási helyének fejlesztése valósul meg. Kialakítanak egy 400 állat befogadására alkalmas szürkemarha szárnyékot (nyitott építményt), és egy bivaly istállót 200 állat számára. Az infrastruktúrafejlesztés része a gépszín, kútház, tűzivíztároló, trágyatároló, valamint az épületkomplexum belső úthálózatának és a közműveknek a kiépítése is. A beruházás várhatóan 2019 végére fejeződik be.

Jelenleg a hazai nemzeti parkok közül a KMNP kezelésében található a régi magyar háziállatfajták közül a magyar szürke szarvasmarha tinó állomány legnagyobb része és a fajta génmegőrzését szolgáló tehénállomány jelentős része.

A másik projekt során 224 millió forintból a Dévaványa környékén élő túzokállomány élőhelyeit fejlesztik, illetve tájrehabilitációt hajtanak végre. Sor kerül a 400 hektáros, szőrmés ragadozóktól mentesített Túzokvédelmi Mintaterület kerítésének cseréjére, egy zárt megfigyelőtorony építésére, valamint a madarak biztonságos vízellátása érdekében készül egy fúrt kút. A beruházás során lehetővé válik az eredeti, pusztai tájat jelenleg zavaróan megbontó, használaton kívüli, 2700 méternyi töltés és 2400 méter hosszú csatornák megszüntetése. Így megvalósítható a puszta egységes tájszerkezetének a kialakítása, ezáltal a túzokok élőhelyének növelése. A túzok fokozottan védett madárfaj. A Békés megye északi részén élő túzokállomány mindenkor a legnagyobb állománynak számított a Kárpát-medencében, és az 500 egyedet meghaladó egyedszám jelenleg is a hazai állomány több mint egyharmadát adja.

Dévaványán 1975-ben kezdődött a túzokvédelmi munka, amelynek hatására a túzok állománya növekedésnek indult.

Forrás: MTI

Valentin-napi tárlatvezetéseket tartanak a gyulai várban és az Almásy-kastélyban

Valentin-nap alkalmából különleges, felnőtteknek szóló tárlatvezetéseket tartanak a gyulai Almásy-kastélyban, a várban pedig a reneszánsz szerelemre és a korabeli párválasztási és esküvői szokásokra fókuszálnak február 10. és 19. között – tájékoztatta az MTI-t az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője.

Fábián Tamás elmondta, hogy az Így szerettek elnevezésű programsorozaton a kiállítóhelyek tárlatvezetői hatszáz évet idéznek fel és az arisztokrácia hálószobatitkaiba engednek betekintést. A várbeli előadások a 16., míg a kastélybeliek a 18. és 19. század szokásait mutatják be. Kiderül például, hogy Almásy Dénes feleségének a nagyanyja, Zichy Karolina 1847 márciusában házasságon kívül lánygyermeket szült Batthyány Lajosnak. Az asszony, akit kora egyik legszebb nőjének tartottak, később az emigrációban Klapka Györggyel élt együtt – avatott be a történetekbe Fábián Tamás.

A kastélyban a délután négykor induló tárlatvezetések a szerelemről és házasságról szólnak, a 17 órakor kezdődő tárlatokat viszont kifejezetten csak 18 éven felülieknek ajánlják. Erre az időre a gyerekek számára filmvetítéseket szerveznek – mondta a kommunikációs vezető. A rendezvénysorozatban az Erkel Ferenc Emlékház is részt vesz, ott a Himnusz zeneszerzőjének szerelméről és házasságáról mesél a tárlatvezető.

Fábián Tamás közölte, kiegészítő programokat is kínálnak: a várban rendszeresen rendeznek solymászbemutatót, életre kel a kovácsműhely, és korhű ruhákba lehet öltözni. A kastélyban arra biztatják a látogatókat, hogy a pénztárban megvásárolható, kézzel írt levelet az állandó kiállítás különböző pontjain “fejezzék be” 19. században használt íróeszközök segítségével. A viaszpecséttel lezárt borítékot fel is lehet adni az ajándékboltban. A kávézóban pedig korhű ruhákban fotózkodhatnak a szerelmes párok.

Forrás: MTI

Békés megye a bűnügyileg legkevésbé fertőzött megyék között

Békés a bűnügyileg legkevésbé fertőzött megyék közé tartozik, a megyei rendőr-főkapitányság felderítési mutatói tovább javultak 2016-ban - értékelte a múlt évet Polyák Zsolt dandártábornok, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője csütörtökön Békéscsabán. Mint a megyei rendőrség MTI számára elküldött beszámolójában olvasható, Békésben százezer lakosra 1854 bűncselekmény jutott 2016-ban, ami az elmúlt hat év legalacsonyabb száma.

A regisztrált bűncselekmények száma 2013 óta csökken, tavaly az előző évinél 791-el kevesebb, 6123 bűncselekményt regisztrált a rendőrség. A nyomozás-eredményességi mutató is kedvező irányba változott, csaknem 2 százalékkal 67,8 százalékra emelkedett – írják. Békéscsaba a 23 megyei jogú város rangsorában a huszadik, azaz szintén az egyik legkevésbé fertőzött. Itt 1503 bűncselekményt regisztráltak 2016-ban. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2012 óta csökken, öt év alatt 5236-ról 3103-ra esett. Ezen belül a lopások száma a 2015-ös 2562-ről 2016-ra 2275-re mérséklődött.

Csökkent a testi sértések és a rablások száma is, utóbbi esetében egy év alatt közel 50 százalékkal. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozási eredményessége a rablásoknál – 94,4 százalék – országosan élenjáró – emelik ki a beszámolóban. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma a 2015. évi 609-ről 2016-ban 555-re csökkent. Az elmúlt négy évben ez a legkedvezőbb adat. Halálos baleset összesen 15 történt tavaly, hattal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legtöbb baleset gyorshajtás, az elsőbbségi, valamint a kanyarodási szabályok megszegése miatt történt.

Az államhatár Békés megyei szakaszát illegálisan átlépő személyek száma nem változott jelentősen tavaly. 2015-ben 303-an, 2016-ban 257-en kíséreltek meg tiltott határátlépést. A román határszakasz illegális migrációs szempontból továbbra is kevéssé érintett, a rendőrség folyamatosan együttműködik a román féllel – írják.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Háromszázmillió forintból fejlesztik a szarvasi Körösvölgyi látogatóközpontot

Európai uniós forrásból több mint háromszázmillió forintból fejlesztik a szarvasi Körösvölgyi látogatóközpont- és állatparkot – jelentette be Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára hétfőn Szarvason.

Rácz András elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) összesen 4,5 milliárd forint jut ökoturisztikai létesítmények fejlesztésére; a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) pedig mintegy 38 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, amelyből több mint száz projektet valósítanak meg.

A helyettes államtitkár elmondta: a KEOP révén több mint százezer hektáron végezhető élőhely-rekonstrukció; emellett a természetvédelmi őrszolgálat munkaeszközeire, a nemzeti parkok körülbelül 14 ezer egyedből álló őshonos magyar állatállományára és monitoring rendszerre is jut forrás. Nagy eredménynek nevezte, hogy a 38 milliárd forintnyi forrás nem csökkent a 2007-2013-as uniós keretköltségvetési időszakhoz képest. Hozzátette: a GINOP-ból turisztikai jellegű fejlesztések valósíthatóak meg, 4,5 milliárd forintból öt projektet támogatnak: a szarvasi fejlesztés mellett a kis-balatoni, a Szeleta-parki-, a dunakanyari látogatóközpontot, valamint a Fertő-tónál egy kisebb volumenű beruházást.  Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: a 2016-os év kiemelkedő volt a turizmus területén, amelyből Békés megye is egyre jobban részesült. Szarvas adottságai kiválóak, a természeti környezet mellett a horgász- és vadászturizmus is erős – jegyezte meg.

Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: a beruházás révén megduplázható a látogatóközpont évi 20 ezer fős látogatószáma. Kifejtette: a 330 millió forintos támogatásból rendbe teszik a 22 hektáros Anna-parkot, létrehoznak egy lombkorona-sétányt, egy foglalkoztató épületet, amely erdei iskolák és nyári természetvédelmi táborok számára biztosít helyszínt és új parkolókat alakítanak ki. Körülbelül 75 millió forintból új kiállítást alakítanak ki a látogatóközpontban. Felépítenek egy nemzeti parki boltot is, ahol a nemzeti park saját feldolgozott termékeit, mézeket, sajtokat árulnak. Emellett fejlesztik az állatparkot is, többek között ürge kifutót, nyírfajd bemutatót alakítanak ki, és Csehországból hoznak két jávorszarvast. E fajból Magyarországon csak egyetlen példány él – jegyezte meg Tirják László.  A beruházást idén nyáron kezdik és várhatóan két év alatt fejezik be.

A Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyílt meg, 45 állatfaj bemutatóhelye. Rácz András szavai szerint itt található a Kárpát-medencei vadon élő állatok legnagyobb gyűjteménye.

Forrás: MTI

 

Nyolcszáz millió forintos beruházást hajtott végre az Orosházaglas Kft.

Csaknem nyolcszáz millió forintból bővítette építőipari gyártókapacitását az Orosházaglas Kft. Az összeget felerészben európai uniós forrás fedezte – közölte a társaság szerdán az MTI-vel. A fennmaradó részt fele-fele arányban saját forrásból, valamint banki hitelből finanszírozták – válaszolta az MTI kérdésére Csüllög Zsolt létesítménymérnök.

A beruházás eredményeként a vállalat a korábbinál korszerűbb eljárással, nagyobb méretű, több rétegből összeillesztett, edzett üvegeket tud előállítani. Csüllög Zsolt elmondta: a fejlesztésre azért volt szükség, mert megrendelőik részéről folyamatos igény mutatkozott egyre nagyobb méretű laminált és speciális nagy igénybevételre tervezett edzett üvegek gyártására. A beruházással a társaság komplett gyártókapacitása 42 ezer négyzetméterrel, 305 ezer négyzetméterre nőtt. Ebből a lamináltüveg gyártókapacitás 350 százalékkal, az edzettüveg gyártókapacitás 24 százalékkal nőtt.

A fejlesztés révén a társaság ügyfélkörének bővülését várja, ami már jelentkezik is a rendelésállományban – mondta a létesítménymérnök. Az export aránya 71 százalékra emelkedett. A kétszáz embert foglalkoztató vállalat 15 új dolgozót vett fel az építőipar élénkülése következtében.  A síküveg feldolgozással, edzett és szigetelő üveg gyártással foglalkozó vállalat árbevétele a 2015-ös 3,46 milliárd forintról tavaly 2,8 milliárdra csökkent, nyeresége 22,5 millió forintról 40 millióra nőtt. Az export aránya 71 százalékos, termékeiket főként Németországba, Ausztriába és Szlovákiába szállítják. A társaság az elmúlt három évben összesen mintegy 1,5 milliárd forintot fordított technológiai fejlesztésre.

Forrás: MTI

Korszerűsítik a Békés Megyei Kórház mosodáját

Csaknem 624 millió forintból valósul meg a Békés Megyei Központi Kórház vezetésével az a mosodai fejlesztés, amely öt egészségügyi intézmény hét tagkórházát érinti – tájékoztatta az intézmény vezetője az MTI-t.

Becsei László, a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató-főorvosa elmondta: a kormányzat tavaly év végén 45 milliárd forintot biztosított a kórházak adósságkonszolidációjára, 15 milliárd forintra pedig pályázni lehetett. Az intézmény 18 pályázatot nyújtott be, amelyből kettő nyert. Egyrészt nyertek 623 millió 738 ezer forint támogatást, amelyből a Békés Megyei Központi Kórház gyulai telephelyén új mosoda épül.

A pályázati konzorciumban részt vesz a Békés Megyei Központi Kórház mellett az Orosháza Városi Kórház, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi és makói tagintézménye, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház és a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza – mondta Becsei László. A fejlesztés során új mosodai gépeket szereznek be, a régieket pedig felújítják; emellett szállítójárműveket is vásárolnak. Bevezetnek egy textíliaazonosító és nyilvántartó rendszert is, amivel nyomon követhető a textília útja, élettartama, mennyisége, így a napi munkához szükséges darabszám és pótlási szükséglet könnyebben tervezhető.

Az elavult, elhasználódott textíliák helyett, új, jobb minőségű ágyneműk, betegingek használata válik biztosítottá, ami hozzájárulhat a betegek komfortérzetének növeléséhez – mondta a főigazgató. A beruházás évi 72 millió forintos megtakarítást jelent a kórházak számára. Becsei László elmondta, a 15 milliárdos keretből további 116 millió forintot nyertek el a gyermekgyógyászati osztály energetikai felújítására. A fejlesztésnek köszönhetően közel 12 százalékkal csökken az épület villamosenergia-felhasználása.

Az új mosodát június végéig kell felépíteni, a jelenleg külön telephelyen működő gyermekkórház november végéig költözhet be a központi telepre – mondta a főigazgató. Becsei László közölte: az év végi adósságkonszolidációból a Békés Megyei Központi Kórház, mely az ország negyedik legnagyobb intézménye lett a békéscsabai és a gyulai kórház összevonásával, több mint 2,4 milliárd forinttal részesült.

Forrás: MTI

 

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban

Rekordévet zárt Gyula turizmusa 2016-ban, a vendégéjszakák száma, a várfürdő és a vár látogatottsága is meghaladta a korábbi adatokat.

Tavaly 472 754 vendégéjszakát regisztráltak a gyulai szálláshelyeken, ez tíz százalékos emelkedés 2015-höz képest. Ezzel már hatodik éve növekszik a békési fürdővárosban a vendégéjszakák száma – jegyezte meg a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. Komoróczki Alíz az MTI megkeresésére elmondta: a város idegenforgalmi adóból (ifa) származó bevétele 37 százalékkal nőtt 2015-höz képest, igaz, tavaly 380-ról 450 forintra nőtt az ifa mértéke. Az ügyvezető ismertetése szerint 2016 első tizenegy hónapjában a vendégek 86 százaléka belföldről, 14 százaléka külföldről, főként Romániából érkezett a városba. Az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka volt. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a várfürdőben 2016-ban 603 132 vendég fordult meg, a 2015-ös adat 591 221 fő volt.

Kun Miklós, a várfürdő ügyvezető igazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy az intézmény 2016-os nettó árbevétele várhatóan meghaladja az 1,2 milliárd forintot (a végleges árbevétel adatai márciusban várhatóak). A növekmény közel 3,6 százalékos az előző év árbevételéhez képest.  Az adózás utáni eredmény szintén nőtt, elérte a 100 millió forintot a 2015-ös 61 millió forintos nyereség után. “Ez biztos alapot teremt ahhoz, hogy a Várfürdő önerőből tegyen eleget az Aquapalota beruházáshoz kapcsolódó hiteltörlesztésnek” – húzta alá.     A december 1-jétől öt évre kinevezett új ügyvezető   elmondta: a továbbiakban a szolgáltatási színvonal emelésére és a látogatói élmény fejlesztésére helyezik a hangsúlyt; új, kreatív marketing kampányokat indítanak, amelyek tovább növelik a fürdő és a város látogatottságát. A legnagyobb kihívás az idén a versenyuszoda projekt elindítása lesz, folytatódik továbbá a Pető Prémium Pont kialakítása a fürdő területén. Nagyobb hangsúlyt kap a gyógyászat és a sportúszás népszerűsítése a gyulaiak körében – tette hozzá.     Görgényi Ernő tájékoztatása szerint a tavaly március közepén megnyitott Almásy-kastélyt az év végéig 76 241-en, a várat 76 469-en keresték fel. Utóbbi az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékos növekedés – húzta alá.

Forrás: MTI

 

Félmilliárdos iskolakorszerűsítés Békéscsabán

Négy oktatási intézmény energetikai korszerűsítését végzik el több mint 677 millió forint értékben Békéscsabán. A forrást az európai uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) nyerte el a békési megyeszékhely.

A Petőfi Utcai Általános Iskola energetikai korszerűsítésére 160 millió forintot, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskoláéra 132 milliót, a Petőfi Utcai Általános Iskoláéra 178,7 milliót, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium leány és fiúkollégiumának korszerűsítésére pedig 206,5 millió forintot nyertek el. Valamennyi projekt támogatási intenzitása százszázalékos. A beruházások során kicserélik a nyílászárókat, szigetelik a pince- és padlásfödémeket, a külső falakat, korszerűsítik a fűtésrendszert. A Petőfi Utcai Általános Iskolában napelemeket is beszerelnek. A felújítás része az épületek részbeni akadálymentesítése is.

A beruházásokat legkésőbb 2019 március végéig kell befejezni – írta keddi közleményében a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft.

Forrás: MTI

A magyar kultúra napja – Gyula

Himnusz kézirata
Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjtemények igazgatója kihelyezi a gyulai városháza dísztermében a Himnusz eredeti kéziratát a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepség előtt 2017. január 20-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

A Himnuszt a nemzeti összetartozás legátfogóbb szimbólumának, a nemzeti önazonosság zálogának nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára pénteken Gyulán, ahol a magyar kultúra napja alkalmából először mutatták be együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját.

Závogyán Magdolna államtitkár szerint Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc kora, a reformkor a magyar társadalom önszerveződésének a kora volt, amikor a kulturális közgondolkozást a függetlenség kivívása határozta meg. “A közművelődés a reformkor óta a társadalmi haladást, a nemzet felemelkedését szolgálja” – fogalmazott. Závogyán Magdolna szerint “a kultúra a nemzet immunrendszere, a polgári öntudat maga, életminőség és életmód”. Nemzeti elkötelezettséggel és letisztult értékekkel lehet a globalizáció romboló hatásaival szemben védekezni – vélekedett. Reményét fejezte ki, hogy a két eredeti dokumentum megtekintésekor az érdeklődők meg tudják élni az összetartozás, a magyarság és a hazafiság érzését.

Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében a magyarságtudat, a nemzeti kultúra alapjának nevezte a Himnuszt. “A kultúra létünk lényegét alkotja” – mondta. Szerint Gyula nem azért a “kultúra magyar városa”, mert ezt a titulust aggatták rá, hanem mert “alkotó polgári szellemiség” lengi be az utcáit és tereit; és mert itt tudják, a kultúrát nem megőrizni, hanem megmutatni és megélni kell. Fáy Péter, Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek az egyenes ági leszármazottja köszöntőjében elmondta: a rendszerváltás óta csökkent a Himnusz tisztelete, amin változtatni kell – hangsúlyozta. Elmondta: 1944-ig a család őrizte a kéziratot Álmosdon, majd a háborús évek végén a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták le, ahonnan két évvel később az Országos Széchényi Könyvtárba került.

A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényelte a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Elmondta, Erkel egy harang megszólaltatását komponálta a Himnusz zenekari változatába, amelyet az utóbbi évtizedekben kihagytak belőle; ám most így adták elő. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tartott előadást, Erkel Ferenc operáiból Galambos Hajnalka énekművész adott elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A két eredeti dokumentumot szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, 10 és 18 óra között, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetik meg az érdeklődők.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844 februárjában írt ki pályázatot a mű megzenésítésére, amire Erkel Ferenc április-májusban nyújtotta be pályaművét.

Forrás: MTI