Semmi Konferencia: a Kiscsillag dalai lemezen és színházi turnén

Új formában láthatja a közönség a Kiscsillag zenekar és Földes Eszter színművész tavaly bemutatott zenés darabját, a Semmi Konferenciát. A koncertszínházból kamaradarabbá formált produkció, amelynek dalai a napokban megjelentek lemezen, vidéki turnéra indult.

“Az egy évvel ezelőtt az Erkel Színházban bemutatott Semmi Konferencia műfaja korábban ismeretlen terep volt a Kiscsillag zenekarnak és Eszternek is, aki rendezte. A koncertszínházi darabot tavaly mindössze ötször adtuk elő, a folytatást abban a formában a közreműködő szereplőkkel időpont-egyeztetési problémák akadályozták meg. De közben elkezdtünk gondolkodni, miként lehetne kicsiben is megcsinálni. A véletlen hozta úgy, hogy Eszter a rendezés mellett beugróként a három főbb szerep eljátszását is elvállalta” – mondta Lovasi András, a Kiscsillag vezetője, a Semmi Konferencia kitalálója, társírója, zeneszerzője az MTI-nek.  A darabban Péter, a kisfiú kitalálja, hogy kellene egy konferenciát tartani a semmiről, mert édesanyja, Zsuzsa mindig azt mondja, nincs semmi baj, holott csak ül a konyhában és néz maga elé. A kisfiú legjobb barátja Jónás, egy hajléktalan, aki vele együtt szervezi meg a Semmi Konferenciát. A tavaly színpadra állított változatban Lovasi András játszotta a kisfiút, Péterfy Bori az édesanyját, Leskovics Gábor (Lecsó), a Kiscsillag gitáros-énekese pedig a hajléktalant; a közreműködők között volt Falusi Mariann, Pásztor Anna, Varga Livius, Likó Marcell és Busa Pista is.

Már a kamaradarab-koncepció jegyében decemberben Scherer Pétert kérték fel, játssza el valamennyi szerepet a Semmi Konferenciában, de színházi elfoglaltságai miatt vissza kellett lépnie, így Földes Eszter, Lovasi András felesége lépett be a képbe. Az új előadást a darab dalaiból készülő lemez megjelenéséhez időzítették, a produkció során a Kiscsillag végig a színpadon van és élőben zenél. Az előadás utolsó fél órájában a konferencia Földes Eszterrel egy nadrágból elővarázsolt bábelőadás formájában jelenik meg, animációval és élőképes vetítéssel kiegészítve. A dolgot tovább árnyalja, hogy a Kiscsillag március 29-én szerdán a MOM Kulturális Központban lemezbemutató koncertet tart, amelyben a tavalyi szereplők valamennyien színpadra lépnek. “Ezt azért tudjuk megcsinálni, mert több hónappal előre egyeztettük az időpontot a közreműködőkkel. A lemezanyagot 2014 óta írtuk, és örülök, hogy a bemutatóra újra össze tudtuk trombitálni az eredeti csapatot”.

A Semmi Konferencia története sok szempontból a 2012-ben kezdődött a Kiscsillag színházi koncertsorozata, az Idáig tudom a történetet folytatása. A történet alapja egy tíz évvel ezelőtt született Kiscsillag-dalban, a Menetszélben már megfogalmazódott. Az előadás során elhangzó dalok között egy-két régebbi is akad – még egy Kispál és a Borz-számra is van utalás -, 80 százalék azonban vadonatúj, a lemezre pedig kizárólag friss számok kerültek. “A darabban több olyan dal is van, ami már a tavaly áprilisi Erkel színházi bemutató után készült, a lemezre is felkerült a Nincs igazság, amit szeptemberben írtam. A bemutató óta csatlakozott a Kiscsillaghoz Szesztay Dávid, aki billentyűs hangszereken és gitáron játszik és énekel is. A dalok túlnyomó részét én írtam, de nagy szerepe volt a munkában Lecsó mellett Erős Marcinak, a basszusgitárosnak is, aki velem együtt volt a producer” – mondta Lovasi András. A zenekar ötödik tagja Bajkai Ferenc dobos.

A Semmi Konferencia Dalos Színház április 6-án Szegeden, 7-én Szombathelyen, 26-án Békéscsabán, 29-én pedig Nyíregyházán látható; a békéscsabai előadás ismét sokszereplős.

Az idén 50 éves Lovasi András az MTI-nek elmondta, hogy a Lovasi 50-koncerten júniusban a Fishing On Orfű fesztiválon és novemberben a Sportarénában is egyfajta supergrouppal fog fellépni, amely leginkább a Kiscsillag és a Kispál és a Borz, illetve a Csík Zenekar tagjaiból áll, de szerepet kap a Varga Ferenc vonóstrió, Pál István Szalonna, Farkas Róbert (Budapest Bár) és egy vonósnégyes is. “Az Arénában énekes vendégeim is lesznek. Egyelőre 55 dalt válogattunk össze Lévai Balázzsal, a koncert rendezőjével, ezt fogjuk tovább szűkíteni”.

A 2005 óta létező Kiscsillagnak eddig öt stúdióalbuma jelent meg: a Greatest Hits Vol. 1 2006-ban, a az Örökre szívembe zártalak 2009-ben, a Néniket a bácsiknak! 2011-ben, a Szeles 2014-ben.

Forrás: MTI

Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete, a Gyulai Évszázadok Alapítvány Kóhn Dávid 1937-es könyvét adta ki “újragondolt” formában.

Durkó Károly, az alapítvány elnöke, a könyv szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a 80 évvel ezelőtti, Gyula város utcái és terei című kiadványt változatlan szöveggel jelentették meg, de a kor 17 híres festőművészének – mások mellett Csapó Mártonnak, Jankay Tibornak, Szilágyi Istvánnak és Edvi Illés Aladárnak – 22 festményével és grafikájával illusztrálták. Emellett kiegészítették a könyvet a szerző életrajzával és egy 1937-es, a városról készült térképpel. A könyv olvasmányos formában, 144 oldalon szól a kor és a századelő gyulai polgárairól, vendéglőiről, szállodáiról, történeteket mesél el a városrészekről és az ott élő emberekről. Részletesen írt a szerző a külterületekről is, a kötetből így kiderül, hogy mintegy száz éve még állhattak a környék kistelepülésein az Árpád-kori templomok alapjai, maradványai – tette hozzá Durkó Károly.

Székely Árpád, a Kóhn Dávid-életrajz írója felidézte, hogy a szerző Gyulán született 1856-ban, és 82 éves korában ott is halt meg. Hivatalnokként dolgozott a városházán, emellett több könyvet írt, újságíróként és főszerkesztőként is tevékenykedett. A Gyula város utcái és terei című könyve kis példányszámban jelent meg, Székely Árpád az ócskapiacon bukkant egy jó állapotban lévő darabra. Durkó Károly kiemelte, hogy a Gyula anno. , valamint a Gyula régen és ma könyvsorozatokkal a múlt értékeinek megőrzése, közzététele, a lokálpatriotizmus erősítése a céljuk. A Gyula anno. sorozatban tavaly tavasszal jelent meg Székely Lajos Gyula város leírása című 1897-es könyve, majd kiadták a 77, mára részben elfeledett receptet tartalmazó Sütemények könyvét, amely eredetileg 1906-ban látott napvilágot.

Terveikről szólva az alapítvány elnöke közölte: karácsonyra a gyulai kolbász történetét szeretnék újra feldolgozni, a 13 éve megjelent kiadványt frissítenék az azóta eltelt időszak történéseivel.

A Gyula város utcái és terei című kötet bemutatója szerda este lesz a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

Forrás: MTI

 

Ismét lesz 24 órás Versfolyam a Békéscsabai Jókai Színházban

A költészet napja alkalmából idén is 24 órás Versfolyamot szervez a Békéscsabai Jókai Színház április 10-én és 11-én – tájékoztatta a teátrum sajtóreferense az MTI-t.

Sz. Kovács Viktória elmondta: az ötödik alkalommal megrendezett versmondó és versolvasó fesztivál április 10-én 18 órakor kezdődik és másnap, József Attila születésnapján ér véget. A versfolyamot Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere nyitja meg. Idén Orbán János Dénes Babérkoszorú-díjas költő, író lesz a rendezvény díszvendége, az első órában ő, valamint az ő megzenésített verseit előadó Körömvirág együttes verselnek. A helyi Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai az ott vendégtanárként dolgozó kínai pedagógus vezetésével kínaiul mondanak majd verseket.

Szeptember óta tanulnak verset az autisztikus és autista gyerekekkel foglalkozó Esély Pedagógia Központban is, és a magyar címvédő, valamint a Közép-európai Liga győztes Békéscsabai Röplabda Sport Egyesület tagjai is jelen lesznek a rendezvényen. Rajtuk kívül óvodások, valamint az Európai Borlovagrend dél-alföldi régiójának borlovagjai és bordámái is képviseltetik magukat – mondta Sz. Kovács Viktória. Idén Arany János születésének 200. évfordulója előtt is tisztelegnek, ezért az utolsó órában a Jókai Színház társulata a költőfejedelem verseiből, vagy rá utaló, emlékező versekből állít össze egy csokrot – tette hozzá.

A rendezvényhez április 8-ig bárki csatlakozhat kedvenc versével.

Forrás: MTI

 

Táncos mesejáték bemutatására készül a Békéscsabai Jókai Színház

Március 21-én mutatják be az Állat(i)mese című eltáncolt mesejátékot a Békéscsabai Jókai Színházban. A gyerekeknek szóló mű  – címével ellentétben – az emberekről szól majd – nyilatkozta a darab rendező-koreográfusa.

Ifj. Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes művésze elmondta, egy éve pattant ki fejéből az Állat(i)mese bemutatójának ötlete. “Mint minden állatmese, ez sem az állatokról szól. Az állatokra mi emberek akasztjuk rá a tulajdonságokat, hogy a róka sunyi, ravasz, a bika erős, de nem egy észlény, a nyuszi eszes, de félénk. A címben a zárójelbe tett i betűvel azt akarjuk jelezni, hogy állatszereplőkkel ugyan, de emberekről szól a mese, emberi karakterek jelennek meg a színpadon” – magyarázta az Örökös Aranysarkantyús táncos. Hozzátette: a megszokott magyar néptánccal ellentétben multikulturális zenével és koreográfiával készülnek. A különböző állatokat különböző kulturális közegbe helyezik: a nyúl ír zenére táncol, a bikához spanyol (flamenco, paso doble) muzsika szól, a hangyákhoz kínai.

Az állatbőrbe bújtatott emberi figurák jelmezeit Mlinár Péter, a díszleteket a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője, Lenkefi Zoltán tervezi. A darabban a Jókai Színház két színésze, Vadász Gábor és Tege Antal is szerepel. A hagyományoknak megfelelően a színház ezúttal is játékot hirdetett a legkisebbeknek, arra kérik az ügyes kezű gyerekeket, hogy állati maszkokat készítsenek, amelyeket majd zsűri értékel és díjaz. Az eddigi ilyen akciók megmozgatták a kicsiket, így a gyermekközösségek is alkotótársakká váltak – mondta Seregi Zoltán színházigazgató. Hozzátette: Békéscsabán hagyomány a Jókai Színház, a Balassi Táncegyüttes és a Napsugár Bábszínház együttműködése, ennek újabb fejezete lesz a mesedarab színpadra állítása.

A mese főhőse Sunyesz, a ravaszdi róka, aki egyedül bolyong a világban, és ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. A többi állat épp ezért nem is bízik benne, és ha csak tehetik, igyekeznek elkerülni. Mígnem a róka elkezd igazi családra vágyni.

Forrás: MTI

A távol-keleti piacok felé nyitna a Gyulahús Kft.

Gyulahús Kft. a japán mellett a kínai, koreai és hongkongi piac felé is nyitna, amelyhez jó alapot ad, hogy növekvő érdeklődést tapasztaltak a termékeik iránt a tokiói Foodex élelmiszeripari és ital-szakkiállításon – mondta az önkormányzati tulajdonú vállalat ügyvezető igazgatója csütörtökön Gyulán, sajtótájékoztatón.

A kiállítást március 7. és 10. között tartották a japán fővárosban, ahol a Gyulahús már másodszor mutatkozott be az Agrármarketing Centrum támogatásával. Daka Zsolt kifejtette: a japánok főként a paprika nélküli, marhából készült, édesebb ízvilágú csemegeszalámit kedvelték, amely a magyar piacon is csak nemrég jelent meg. A kínai és dél-koreai érdeklődők viszont a paprikás, csípős kolbászokat is szívesen fogyasztották, sőt elmondásuk szerint lehetnének akár még csípősebbek is.

Konkrét kereskedelmi megállapodást egyelőre nem sikerült kötni, a japán üzletemberekkel akár 3-4 évbe is telhet, mire sikerül kiépíteni a számukra elengedhetetlenül fontos bizalmat – jelezte a vezérigazgató. Daka Zsolt elmondta, hogy a tavalyi Foodex-részvétel után megkezdték a japán piac számára egy virsliféle kifejlesztését, ennek további alakításáról is egyeztettek egy komoly japán érdeklődővel. A terméket kifejezetten a japán piacra vezetnék be – válaszolta az MTI kérdésére az ügyvezető.

Daka Zsolt ismertette: a távol-keleti régióban jelenleg Hongkongba szállítanak éves szinten körülbelül 10 tonna gyulai kolbászt, reményeik szerint ezt a mennyiséget is tudják növelni a közeljövőben. Vietnámba már sikerült állategészségügyi engedélyt szerezni, Szingapúr esetében ez folyamatban van – tette hozzá. A kínai piaccal kapcsolatban akadályként említette, hogy a jelenlegi megállapodások szerint oda Magyarország sertéshúskészítményt nem, csak sertéshúst exportálhat; ennek a módosításán dolgoznak jelenleg kormányzati szakemberek. Kónya István (Fidesz) alpolgármester arról beszélt, hogy a cég stabilitásához volument kell növelni, amihez új piacokat kell találni. “Kellő reményt” ad számukra, hogy Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos jelezte, jövőre is részt vehetnek a japán kiállításon.

Az MTI kérdésére válaszolva Daka Zsolt elmondta: egyelőre nem érzik, hogy a madárinfluenza miatt elrendelt baromfiimport-korlátozások hatására megnőtt volna az érdeklődés a sertéshúskészítmények iránt a távol-keleti országokban. A 250 dolgozót foglalkoztató Gyulahús Kft. árbevétele tavaly elérte az 5 milliárd 300 millió forintot a 2015. évi 5 milliárd 44 millió forint után. Az árbevétel-növekedés mögött volumennövekedés áll, közel 480 tonnával több terméket gyártottak tavaly, mint egy évvel korábban.  A 2015-ben még félmilliárd forintos nyereség viszont várhatóan némileg visszaesik, tavaly ugyanis többet fordítottak marketingre, és az év második felében az alapanyagok drágulása is éreztette hatását – fejtette ki az ügyvezető igazgató. A vállalat  idén is 4-5 százalékos árbevétel-bővülést szeretne elérni, emellett kétszáz millió forintos technológiai fejlesztést terveznek.

A Gyulahús Kft. megkapta a Gyula Városáért kitüntetést, amelyet a cég vezetői szerdán, március 15. alkalmából vehettek át.

Forrás: MTI

Három bemutatóra készül a Gyulai Várszínház

Idén is három bemutatóra készül a nyári évadban a Gyulai Várszínház, amely június 29. és augusztus 13. között várja a látogatókat programjaival – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Az összegzés szerint a három bemutató Arany János A nagyidai cigányok; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve lesz. Emellett egy táncjátékot, a Shakespeare művel alapján készült Szentivánéji álmot is színpadra állítják.

A Gyulai Várszínház idei évadában is négy összművészeti fesztivált rendeznek: a XIII. Shakespeare Fesztivált, a VIII. Irodalmi Humorfesztivált, a XXVI. Gyulai Vár Jazz Fesztivált és a XII. Vár Blues Fesztivált – közölték a szervezők.

Forrás: MTI

Tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat az Italiagro Kft.

Italiagro Kft. tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat, akikkel hosszú távú partneri viszonyt alakítana ki.

Takács Zoltán, cég tanácsadója az MTI-nek elmondta: a hamarosan induló Fiatal Gazda Pályázat (VP2-6.1.1-16) forrásainak igénybevételére ösztönzik a fiatal mezőgazdasági termelőket. Ehhez szakmai támogatást nyújtanának, segítenének a leendő bivalytartóknak a pályázat elkészítésében, és a tartáshoz is szakmai tanácsadást adnának. A mintegy 12 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerő pályázók számára a tejtermelő bivalyokat a cég szerezné be. Az általuk támogatott állattartásra Mezőtúr 50 kilométeres körzetében látnak egyelőre lehetőséget. Az Italiagro Kft. azt ígéri emellett, hogy a gazdáktól a megtermelt bivalytejet öt éven keresztül garantált, szerződéses áron felvásárolja, és saját gépjárművel naponta elszállítja.

A kezdeményezéssel az Italiagro Kft. egy új, hazai állattenyésztési ágazat meghonosítását és elterjesztését kívánja előmozdítani – hangsúlyozta Takács Zoltán. Az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft. jelenleg egyedüliként foglalkozik tejhasznú bivalyok tenyésztésével Magyarországon. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron lévő tejtermelő bivalytelepet a cég a helyi önkormányzattal közösen működteti.  A mintegy 330 millió forintos beruházással kialakított telepet tavaly májusban adták át. Jelenleg a növendékekkel együtt 74 bivalyt gondoznak a telepen, később 250-300-ra akarják növelni az állatok számát. A vállalkozás a nagy tejhozamra szelektált mediterrán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul. A tejből készülő sajt gyártása hamarosan indul a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában.

Forrás: MTI

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Több mint egymilliárd forintos támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park

Európai uniós forrásból több mint egymilliárd forintnyi támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) Igazgatóság, az összegből két projektet valósítanak meg, a támogatási intenzitás mindkettőnél 100 százalékos – írják a közleményben. Az egyik projekt során, amelyre csaknem bruttó nyolcszáz millió forintot nyertek el a Környezeti és Energaihatékonysági Operatív Programból (KEHOP), a Békés megyei Dévaványa térségében lévő pusztai élőhelyeket fejlesztik – olvasható az MTI számára pénteken elküldött sajtóközleményben.

A forrásból a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állomány téli tartási helyének fejlesztése valósul meg. Kialakítanak egy 400 állat befogadására alkalmas szürkemarha szárnyékot (nyitott építményt), és egy bivaly istállót 200 állat számára. Az infrastruktúrafejlesztés része a gépszín, kútház, tűzivíztároló, trágyatároló, valamint az épületkomplexum belső úthálózatának és a közműveknek a kiépítése is. A beruházás várhatóan 2019 végére fejeződik be.

Jelenleg a hazai nemzeti parkok közül a KMNP kezelésében található a régi magyar háziállatfajták közül a magyar szürke szarvasmarha tinó állomány legnagyobb része és a fajta génmegőrzését szolgáló tehénállomány jelentős része.

A másik projekt során 224 millió forintból a Dévaványa környékén élő túzokállomány élőhelyeit fejlesztik, illetve tájrehabilitációt hajtanak végre. Sor kerül a 400 hektáros, szőrmés ragadozóktól mentesített Túzokvédelmi Mintaterület kerítésének cseréjére, egy zárt megfigyelőtorony építésére, valamint a madarak biztonságos vízellátása érdekében készül egy fúrt kút. A beruházás során lehetővé válik az eredeti, pusztai tájat jelenleg zavaróan megbontó, használaton kívüli, 2700 méternyi töltés és 2400 méter hosszú csatornák megszüntetése. Így megvalósítható a puszta egységes tájszerkezetének a kialakítása, ezáltal a túzokok élőhelyének növelése. A túzok fokozottan védett madárfaj. A Békés megye északi részén élő túzokállomány mindenkor a legnagyobb állománynak számított a Kárpát-medencében, és az 500 egyedet meghaladó egyedszám jelenleg is a hazai állomány több mint egyharmadát adja.

Dévaványán 1975-ben kezdődött a túzokvédelmi munka, amelynek hatására a túzok állománya növekedésnek indult.

Forrás: MTI