Magyarországon először Békéscsabán mutatkozik be a MusicalNeked produkció

A MusicalNeked produkció első anyaországi előadását december 20-án a Csabagyöngye Kulturális Központban tartja, Békéscsaba, a musical címmel – tájékoztatta az intézmény szerdán közleményben az MTI-t.

Békéscsaba Musical Neked
MusicalNeked plakát

A különleges zenés produkció, a MusicalNeked idén júliusban a Magyar Teátrumi Társaság tusványosi színházi sátrában mutatkozott be. Az előadás ott Tusnád, a musical címet viselte.     A produkciót akkor négy színész – Balla Eszter, Nagy Sándor, Feke Pál, Simon Kornél -, valamint Erős Csaba zenész és Szente Vajk rendező hozta létre. Azóta Szinetár Dóra és Szerednyey Béla is csatlakozott a csapathoz.     A produkció a jól ismert színpadi improvizációs formát zenés változatban állítja színpadra. A művészek, miközben zenélnek, énekelnek és rögtönöznek, előadásukba beleszövik az adott helyszín, esemény történetét, jelenét, múltját, érdekességeit. Olykor még a közönséget is bevonják a műsorba.

Az erdélyi bemutató bebizonyította, hogy ezt a színpadi műfajt érdemes fejleszteni – írják a közleményben.     A békési megyeszékhelyre Balla Eszter, Szinetár Dóra, Nagy Sándor, Simon Kornél és a gyerekként a városban élt Szente Vajk érkezik, a legnagyobb musicalslágerekkel színesített improvizáció alapját Békéscsaba városa és annak történetei, hagyományai adják. Zongorán közreműködik Erős Csaba.     A művészek célja minél több település és közösség történetét megénekelni – írják.

Forrás: MTI

 

Hétvégén ismét megrendezik a Gyulai Mézfesztivált

Hétvégén ismét megrendezik a Méz- és Mézeskalács-fesztivált Gyulán, ahol átadják az Év méze díjat is.

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek kedden elmondta: a fesztivál fő célja alapítása óta a méz népszerűsítése, ezáltal az egy főre jutó hazai mézfogyasztás – mely átlagosan évente 70-80 dekagramm között alakul – növelése, közelítése a nyugat-európai 3,5-4 kilogrammos szinthez. Hozzátette: ezt szolgálják az oktatási intézményekben rendezett Mézes reggeli elnevezésű programok és a fesztivál is.  Magyarországon 42 különböző fajtájú mézet lehet készíteni, ebből a Dél-Alföldön 28-32 fajta terem meg. A rendezvényen valamennyit meg lehet majd kóstolni, több mint tíz méztermelő mutatja be a portékáit. A hazai fajták mellett havasi, székelyföldi mézet is bemutatnak – emelte ki Haász Ferenc.

A hagyományokhoz híven fáklyás felvonulással, mézszentelő szentmisével és mézédes mulatsággal várják a látogatókat. A tapasztalatok szerint körülbelül két és fél ezren látogatnak el a programokra. Tizennégy mézlovagrend is érkezik a békési fürdővárosba, egyet, a székesfehérvárit pedig ott avatják fel – mondta a főszervező.

Szombat délután hirdetik ki az Év Kiváló Magyar Méze 2016 verseny eredményeit. Haász Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta, 92 méhésztől 254 méz érkezett a felhívásra. A minták száma azonos a tavalyival, ám az rekordnak számít, hogy 36 különböző fajtájú mézet neveztek be a versenyre. A budapesti, második körös, úgynevezett laboratóriumi vizsgálatra 60 minta jutott tovább. “Nagyon jó minőségűnek ígérkeznek” – fogalmazott.  A vasárnap a gyermekekről szól majd, mézeskalács-díszítéssel, játszósarokkal, kreatív, ügyességi feladatokkal és családi versenyekkel várják a legkisebbeket, emellett kihirdetik a rajzverseny eredményét. Csak Gyuláról 550 gyerekrajz érkezett – emelte ki az egyesületi elnök.

A fesztivál keretein belül szakmai napokat is rendeznek, pénteken a vidékfejlesztés és a méhészet kapcsolatáról; szombaton az év méhegészségügyi helyzetéről; vasárnap a magyar méhészet jövőjéről rendeznek konferenciát, emellett a mézmarketingről, a most induló, hároméves nemzeti méhészeti programról és a magyar méhészet helyzetéről is hangzanak el előadások – emelte ki Haász Ferenc.

Forrás: MTI

 

Halmos Bélára emlékeznek Gyulán jövő szerdán

Halmos Béla prímás, népzenekutató, a táncházmozgalom egyik alapítója tiszteletére emlékestet rendeznek Gyulán szerdán – tájékoztatta közleményben az MTI-t a szervező Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.

A gyerekkorát a békési fürdővárosban töltő és komolyzenei tanulmányait itt kezdő Halmos Béla előtt tisztelegve délután barátai és tisztelői megkoszorúzzák az emléktábláját – írják. Este hét órakor a művelődési házban kétrészes előadáson idézik meg az alakját. Az első részben filmbejátszásokat vetítenek, miközben népzenei és néptánc produkciók lesznek láthatók a színpadon. Ebbe a fellépők bevonják a gyulai táncházas közösséget, köszönetet mondva azért, hogy Halmos Béla negyven év munkájával létrehozta a magyarországi táncházmozgalmat, amelyet az UNESCO 2011-ben a szellemi kulturális világörökség részének nyilvánított.

A műsor második részében a Nemzeti Színház Betyárjáték című produkcióját mutatják be, amelyben szintén “feltűnik” hegedűjével Halmos Béla a filmvásznon muzsikálva. Az estet Görgényi Ernő polgármester és Halász János országgyűlési képviselő nyitja meg.

Az emlékműsor mellett december 7-én a művelődési házban Béla bácsi címmel fotókat mutatnak be a művész életéről és munkásságáról. Az alkotók fontosnak tartották, hogy a budapesti megemlékezés mellett Gyulán is együtt tiszteleghessenek Halmos Béla munkássága előtt, aki mindig büszkén hangoztatta kötődését szeretett városához – olvasható a közleményben.

Halmos Béla 1946. június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos-duó, majd a Sebő-együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt a világ számos országában. 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.  Novák Ferenc, Sebő Ferenc és Martin György közreműködésével alapította meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncházat. 2012-ben a Népművészet Mestere díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.  Halmos Béla 2013 júliusában, 67 éves korában hunyt el. A népzenészre, aki idén lenne 70 éves, számos rendezvénnyel emlékeztek meg a Hagyományok Háza szervezésében.

Forrás. MTI

 

Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI

Minden békéscsabai fiatalt megtanítana a kolbászkészítésre a Csabai Kolbászklub

Egyetlen békéscsabai fiatal se fejezze be úgy iskolai tanulmányait, hogy nem készítette el saját csabai kolbászát, ezt a kezdeményezést tűzte zászlójára a Csabai Kolbászklub Egyesület – mondta pénteken az MTI-nek Hégely Sándor elnök.

Kifejtette: a kolbászklub – amelynek körülbelül háromszáz tagja van – már két éve foglalkozik azzal, hogy a fiatalokat megismertesse a disznóvágás hagyományaival és a kolbászkészítés fortélyaival. “Mindig csillogó szemmel távoznak a gyerekek, amit nagyon jó látni” – fogalmazott. Kovács Nóra klubtag kezdeményezésére ezt a feladatot igyekeznek “magasabb szintre” emelni, ezért pénteken egy megállapodást is aláírnak a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium igazgatójával, Köveskúti Péterrel, miszerint az iskolába járó diákok például az osztályfőnöki órák keretében meglátogatják a csabai kolbászházat, ahol disznóvágás-bemutatón vesznek részt és saját kolbászt készítenek – mondta Hégely Sándor. Hozzátette: a tervek szerint hetente egy-két alkalommal tartanának ilyen interaktív órákat a diákoknak.

Az egyesületi elnök – aki a Csabai Kolbászfesztiválnak is az igazgatója – elmondta: Békéscsabán kereseti lehetőséget jelent a kolbászkészítés, hiszen nagy igén van a minőségi, egyedi termékekre. A fesztiválon már második éve egy húszas éveiben járó, a kolbászkészítést a szüleitől elsajátító fiatal nyerte el termékével a fesztivál fődíját, a Kolbászkirály címet. Ebből Hégely Sándor arra következtet, hogy van igény e tudás elsajátítására. Hozzátette: azt is látják, hogy a fesztiválon az ifjúsági kolbászgyúráson egyre több csapat vesz részt, idén összesen csaknem kétezer gyerek gyúrta a kolbászt.

Pénteken Szarvas Péter polgármesterrel és Hanó Miklós alpolgármesterrel is aláírnak egy megállapodást, ugyanis a városvezetők és a képviselő-testület is támogatja a kezdeményezést – közölte az elnök. Hégely Sándor elmondta, egyéb módon is igyekeznek megszólítani a fiatalokat: óvodásoknak, alsó és felső tagozatosoknak, valamint középiskolásoknak pályázatot írtak ki, hogy egy disznóvágás általuk legemlékezetesebbnek tartott pillanatait örökítsék meg. Valamennyi korosztályból díjazzák majd a legjobb pályázatot és a beküldő diák pedagógusát.

Forrás: MTI

 

Kodolányi János szobrával bővül a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

Kodolányi János szobrával bővül a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely népi írókat bemutató szoborparkja – tájékoztatta szerdán az MTI-t a település polgármestere.

Molnár Sándor elmondta: az alkotásra az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amely 2,5 millió forintot ítéltek meg a szoborra.

A mellszobrot E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész készíti el. Kodolányi János (1899-1969) Kossuth-díjas író, újságíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója volt. Az 1930-as évek népi irodalmi mozgalma egyik előfutárának tekinthető, novelláiban gyakran szociális kérdéseket vetett fel és a vidéki paraszti életet tárta fel. Ő szövegezte a népi írók közös programiratának, a Debreceni Káténak az első, végül el nem fogadott változatát 1933-ban. Műveit több nyelvre lefordították.

A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Népi Írók Szoborparkjában a nehéz sorban élő emberek életét, mindennapi küzdelmét bemutató írók, költők, közéleti személyek, mások mellett Illyés Gyula, Németh László, Nagy László, Féja Géza, Tamási Áron, Sinka István és Bibó István portréi láthatók. Az első mellszobrokat 1986. augusztus 18-án avatták.

Forrás: MTI

 

Több korszak leletei kerültek elő a Geszti ásatáson

Több korszak leletei kerültek elő a Békés megyei Geszten októberben, amikor egy tornaterem megépítése előtt feltárást végeztek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Forster Központ régészei. A legrégebbi lelet nyolcezer éves és a szakemberek meglepetésére találtak gepida sírokat is.

Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Múzeum régésze az MTI-nek elmondta: bár a hatvanas években a Körösök-vidékén kezdődő topográfiai vizsgálatoknak köszönhetően ismert volt a szakemberek előtt, hogy régészeti lelőhelyre tervezték az új geszti iskola tornatermét, az a kutatókat is meglepte, hogy ennyi koron átívelő leletanyagra bukkantak.

A leendő tornaterem és iskola helyszínén találtak nagyjából nyolcezer éves, a kora újkőkorból származó edényeket, amelyek vélhetően egy olyan balkáni néptől származhatnak, amely délről vándorolt be a Kárpát-medencébe, és hozta magával a növénytermesztés, az állattartás és az edénykészítés ismeretét. A nyolcvanas évek óta nem nagyon találtak ezen a vidéken ebből a korból származó leleteket – emelte ki a régész. Szintén rengeteg díszített edény bukkant elő a zömében agyagnyerő gödrökből is, amelyek ötezer évesek lehetnek, ebből a korszakból, a késő rézkorból még egy kemencét is találtak.

Egy nagyjából 2500 éves, szkíta időkből származó kút is látható vált a szakemberek számára, de azt az omlásveszély és a talajvíz miatt most nem tudták teljes egészében feltárni. Hét, 5-6. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Bácsmegi Gábor szerint egy kivételével mindegyiket kirabolták már nem sokkal a temetést követően, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták. A sírokban így is maradtak értékek: találtak edényeket, egy jó minőségű lándzsahegyet, egy nyakláncot és egy agancsból faragott fésűt.

A régész elmondta: ez a leletanyag lepte meg őket leginkább, mert nem gondolták, hogy a területen gepida temető lehet, ráadásul gepida leleteket nagyon keveset találtak Békés megyében, csak néhány temetőt sikerült feltárni, 2011 óta nem bukkantak semmire. “Jász-Nagykun-Szolnok megyében számos gepida települést is feltártak, ami alapján biztosak voltunk benne, hogy Békésben is kell, hogy nyomuk legyen” – fogalmazott.

A gepidák vélhetően a hunokat előtt, az 5. században érkeztek a Kárpát-medencébe, Attila seregében számos gepida harcos is szolgált. A hun vezér halála után a Kárpát-medence keleti felében ők ragadták magukhoz a hatalmat, míg 567-ben leverték őket a langobárdokkal szövetkező avarok.

A legfiatalabb leletek 16. századiak, abból a korszakból több gabonás vermet találtak, ami arra utalhat, hogy a geszti főutca már évszázadokkal ezelőtt is létezhetett – folytatta Bácsmegi Gábor. A szakember kifejtette: a terepi munkát befejezték, most kezdődnek a rekonstrukciós munkák. Elárulta: megtalálták egy óriás, legalább 2 méteres, széles alsó állkapcsú gepida harcos koponyáját, amelyen szeretnék elvégezni az arcrekonstrukciót. “Nagyon félelmetes harcos lehetett” – fogalmazott. Ezen túl az ásatást is lehetne folytatni, mert valószínűleg csak a gepida temető szélét tárták fel – tette hozzá.

Forrás: MTI

 

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Újragondolt Diótörő és egérkirály musical Békéscsabán

Újragondolt formában mutatják be a Diótörő és egérkirály musicalt a Békéscsabai Jókai Színházban.

Az eredeti darabot némileg lerövidítve mutatják be a Diótörő és egérkirály című családi musicalt a Békéscsabai Jókai Színházban pénteken. Az előadást a musical zenéjét író Szomor György rendezi.

Nagyszabású produkcióra készülnek, hiszen a darab sokszereplős, egy-egy színész több szerepet is játszik. Sok táncjelenetet kell betanulni, ez nagyon komoly odafigyelést igényel a művészektől – fejtette ki Szomor György.

A rendező az MTI-nek elmondta, hogy a korábbi, csaknem tíz évvel ezelőtti feldolgozáshoz képest változtatott egy keveset, a prózai részekből húzott, így csaknem fél órával rövidebb lesz a darab. A musical E.T.A. Hoffmann meséje nyomán készült – amelyből Csajkovszkij A diótörő című balettjét és színpadi művét is komponálta -, a szövegkönyvet Szurdi Miklós, a dalszövegeket Valla Attila írta. A zenét Szomor György szerezte, aki kiemelte, hogy míg korábban mindig szerzőtársakkal komponált, ez volt az első olyan musical, amelynek egyedül szerezte a zenéjét.

Egyed Zoltán díszlettervező az olvasópróbák kezdetén elmondta: nem nagy díszletekkel, hanem sok vetítéssel fog dolgozni, ezzel is segítve az “álomország” kialakítását.

Papp Janó jelmeztervező “többsíkú” világot álmodott meg: megjelenik a darabban az 1820-as német biedermeier ruházata, az egerek a francia forradalom korát tükrözik vissza, míg a vámpírok punk öltözékben lesznek majd – fejtette ki.

A főbb szerepekben Gubik Petra, Liszi Melinda, Presits Tamás, Vastag Tamás, Gerner Csaba és Békefi Viktória lesz látható.

Seregi Zoltán igazgató elmondta: az előadás létrehozásához a színház társulata megháromszorozódott, a darabban volt és jelenlegi színitanházasok és táncosok is szerepelnek, “a társulat színe-java megmutatja magát benne”. A szokásoknak megfelelően a Békéscsabai Jókai Színház játékra invitálta a gyerekeket a darabhoz kapcsolódóan. Arra kérték a vállalkozó kedvűeket, hogy készítsék el kedvenc szereplőjük mását dióból, dióhéjból. A legügyesebbeket díjazzák.

Forrás: MTI

A Gál Ferenc Főiskola veheti át a gyulai egészségügyi felsőfokú képzést

A Szent István Egyetem helyett a katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskola (GFF) működtetné a gyulai egészségügyi és szociális felsőfokú képzést jövő februártól – közölte Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), a város polgármestere kedden az MTI-vel.

Elmondta: a Szent István Egyetem (SZIE) struktúráját az oktatási kormányzat az utóbbi években elkezdte átalakítani, több Békés megyei képzést is más felsőoktatási intézmény vett át az egyetemtől.

A SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának gyulai egészségtudományi intézetét a Gál Ferenc Főiskola venné át. Görgényi Ernő szerint “a gyulai felsőoktatás e struktúraátalakulásban nagyon jó lehetőséget kapott”.

Kiemelte: a GFF az eddigi, a térségben máshol el nem érhető képzéseket – diplomás ápoló, szociális munkás és egészségturisztikai szervező – megőrizné, emellett erősítené a képzések duális jellegét és a felnőttoktatás felé is nyitnának.

“A duális képzés révén még piacképesebb lesz a gyulai diploma, hiszen a hallgatók még magasabb gyakorlati értékkel rendelkező tudást szerezhetnek meg” – fogalmazott a városvezető. Megjegyezte: Gyulán a Szeged-Csanádi Egyházmegye negyedszázada tart fenn köznevelési intézményeket, óvodát, általános iskolát, szakközépiskolát; a felsőoktatási kar átvételével válna teljessé a paletta.  Görgényi Ernő elmondta: egyeztetett Palkovics László oktatási államtitkárral, aki hangsúlyozta, a kormány abban érdekelt, hogy Gyulán megmaradjon és erősödjön a felsőoktatás.

A Szent István Egyetem szenátusa október 28-i ülésén 23 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a campus átadását a GFF részére. A fenntartóváltásról csütörtöki ülésén dönt a városi képviselő-testület. A Gál Ferenc Főiskola egyházi felsőoktatási intézmény, fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Papok, hittanárok, egyházi munkatársak képzésén túl Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye mellett Budapesten és Komárom-Esztergom megyében is működtet gyermekvédelmi hálózatot, karitász szolgálatot és szociális intézményeket.

A GFF a szarvasi pedagógiai kart 2014-ben vette át a Szent István Egyetemtől. 2015 óta fenntartója a békési szakképző intézménynek. Jelenleg 1122 hallgató tanul a GFF-en, saját fenntartású iskoláiba mintegy 700 diák jár.

Forrás: MTI